88789. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasuti kocsikapcsoló

— 2 — zetbe, másfelől pedig az (1) karokkal együtt az (e) csap körül az 5. ábrán kikúzottan feltüntetett helyzetbe.- Ezen felfelé való kilenghetőségre azért van szük-5 eég, hogy a kapcsoilókengyelt az 1. ábra szerinti (j') lelógó helyzetéből az 5. ábra szerinti vízszintes (j) üzemhelyzetébe emelhessük fel, mikor is a szán az 5. ábra szerinti üzemenkívüli helyzetébe nyomatik 10 fel. Két kocsi kapcsolásakor ugyanis az egyik kocsi homlokoldalán levő kapcsolókengyelnek vízszintes helyzetben kell lennie. Ennek elérhetése céljából a (j) kapcsolókengyel (k) nyúlványához (m) csuk-15 lórúd kapcsolódik, melyet az (n) állítókar működtet. (3. ábra). Ha ezen (n) állítókart a 3. ábra szerinti helyzetéből kilengetjük az 5. ábra szerinti helyzetébe, úgy ezáltal a (j) kapcsolókengyel is elfoglalja vízszin-20 tes üzemhelyzetét. Az (n) állítókar a koestioldalon rendezendő el és helyzetében tetszőleges módon rögzíthető. Az (e) csap körül lenghetően vannak még elrendezve a (b) horgot kétoldalról 25 közrefogó (f) kieroelőkarok, amelyek a (d) biztosítókarral mereven vannak összekötve. Ezen karok (13) nyúlványa (14) csuklórúd iitján kapcsolódik a kocsioldalon elrendezett (15) állítókarral, melynek 30 jobbról-balra való elállítása által a (d, f) karok az 1. ábra szerinti helyzetből a 3. ábra szerinti helyzetbe emelhetők fel, amelyben az (f) karok a (b) horogba bekapcsolt (c) kengyelt a horogból kiemelik, 35 illetve a kengyelnek a horogba, való bekapcsolódását megakadályozzák. Az eddig ismertetett szerkezeti részletek a be- és kikapcsolásra vonatkoznak. Ezeknek működési módja a következő: 40 Ha két kocsit kapcsolni kívámuik, úgy az egyik kocsi homlokoldalán a (d, f) ka rokat és a kapesolókengyelrudat az 1. ábra szerinti alsó helyzeitbe hozzuk, ugyanakkor pedig a másik kocsihomlokoldalon 45 a kapcsolókengyel rúdját az (a) állitókar segélyével vízszintes helyzetbe hozzuk. (5. ábra.) A kocsik könnyű ütközésekor, akár egyenes, akár görbe pályán és függetlenül attól, hogy a kocsik eltérő terhelése folytán 50 mekkora a kocsiszekrények közötti magasságkülönbség, a kapesolórúd (c) kengyelfeje feltétlenül bele fog találni az ' aránylag széles (h, h") szánba, mikoris egyfelől annak szixkülő (h) oldalfelülete?, .55 valamint annak lejtősen emelkedő (h", g) fenéklapja a horoghoz símúló (r) orron , M biztonsággal vezetik a (c) kengyelt a l '(b) horog hegyéhez. Az 1. ábrán a kapcsolóhen gernek ezen (c') helyzete pontozottan van 60 feltüntetve. A kocsik további közeledése folyamán a kengyel megemeli a súlyvagy rúgóhatással lefelé nyomott (d) biz tosítókart és az 1. ábrán kihúzottan feltüntetett (c) kapcsolóhelyzetbe jut. A kapcso- 65 lás megszüntetése céljából a (15) állítókar segélyével az (f, d) karokat megemeljük & 3. ábra szerinti (f', d') helyzetbe, amiáltal a kengyel a (c") megemelt helyzetbe jut, amelyben a kocsik akadálytalanul szét- 70 húzhatók. Ugyanezen helyzetbe hozzuk az (f, d) karokat tolatáskor, amikor a kapcsolást nem kívánjuk, mivel az (f') hely zetben a kapcsolókengyel a (b) horogba be nem kapcsolódhatik. 75 A kapcsolás akadálytalanul történhetik oly két kocsi között is, melyek közül az egyik a régi kapcsol ók é zii 1 ék kel, a másik pedig az önműködő kapcsolókészülékkel van felszerelve, mivel iigy a horgok, va- 80 lamint a kapcsolókengyelek lényegileg változatlanok és így a régi kapcsolóhorog vagy kapcsolókengyel akadálytalanul kapcsolható az új kapcsolóhoroggal, illetve kapcsolókengyellel. 85 Azon célból, hogy görbületeknél az önműködő kapcsolódás könnyebben mehessen végbe, a kapcsölókengyel-rúdnak vízszintes irányban csekély játékot adunk. Ez többféleképen érhető el. A 0. és 8. áb- 90 rák mutatnak erre vonatkozólag egy példaképééi megoldást. Eszerint a kapcsolórúdnak, mely a kapcsolóhorgot villaszerűén fogja körül, ágai két egymással kissé mozgékonyan összeerősíte .t (j") részből 95 állanak, az egyik (j") részen hosszúkás (10) kivágások a másik részen pedig ezekbe beleillő horogszerű (11) kiugrások vannak, Azáltal, hogy a horogmagasság kissé nagyobb a (j") részek vastagságánál, 100 ilyképen a (j, j") részek között vízszintes irányban csekély játék van, mely a kapcsolókengyel rúdjának kis szögben való elhajlását lehetővé teszi. A kapcsolás megköiinyí'lésére szolgál 105 azon körülmény is, hogy a (c) kengyelfej az (i) kengyelrúdhoz (5., 6. és 9. ábrák) netm mereven, hanem a (7) vízszintes csap körül csekély mértékben kilengeithetően van erősítve. Ezen cél sokféleképen 110 érhető el. A 9. ábra szerinti megoldásnál az (i) kengyelrúd (8) villájában a (7) csap körül lenghetően ágyazott (9) kengyelfej és a (S) villa hátfala között alul-felül (12) ékalakű rések vannak, melyek egyik vagy 115 másik irányban csak oly mértékben engedik a (c) kengyel kilengését, amíg az egyik vagy másik (12) rés záródik.