88528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fémes alkatrészeknek és a kénnek kitermelésére cink, ólom, szulfid ércekből, kénes kövekből és hasonló fémtartalmú anyagokból
- 8 — csapoljuk és nyers cinkkloridnak adott esetben gyengébb oldatával pótoljuk, amelyet a szemcsés ötvözetnek fent leírt mosása alkalmával kaptunk, mely ötvözetről 5 a megömlesztett cinkkloridot leöntöttük. A koncentrált nyers cinkkloridoldatnak a kondenzátorból elvezetett mennyiségeit a koncentrátumokkal összekeverjük, még mielőtt ezeket a konverterbe adagolnék és a 10 keletkező képet kb. 150° C hőmérsékletre való felhevítés útján, alkalmas keverőkészülékben megszárítjuk. A víznek egész mennyiségét, anélkül, hogy a cinkklorid bomlása következnék be, gyorsan kiűz-15 zük, amikor is szemcsés, pormentes terméket kapunk, mely a konverterben való klórozásra igen alkalmas. A szemcsés ötvözethez hozzátapadt és a dekantálás után kimosott cinkkloridmennyiség jelenté-20 kény ugyan, de nem megy veszendőbe, minthogy az a kondenzátoron és a szárítón át a konverterhez vezető úton visszatér és tényleg folytonosan kering az eljárásban. Ez az eljárás, nevezetesen nyers 25 einkklorid oldatainak az ércadaggal vagy máseffélével való keverés útján, továbbá azáltal való feldolgozása, hogy a keveréket mérsékelt hőfokon, száraz, pormentes és a konverterben való klórozásra alkal-30 mas szemcsés anyag előállítása mellett s"'árítiuk, nagy előnnyel alkalmazható s'ik oly estben, amidőn nvers cinkklorid vagy annak oldata termelendő ki. A cinkkoncentrátumoknak a fenti példa 35 szerinti kezelésére szolgáló eljárás foganatosításánál alkalmazott folyamatok láncolataínak a leírásban való (csak egymásutánban lehetséges) ismertetése nem lévén áttekinthető, a leírás kiegészítése-40 képpen egy táblázatot mellékelünk, mely mindezen folyamatokat, illetve azok öszí?7,©függéseit könnyen és egységesen áttekinthető módon mutatja. Oly kiindulási anyagnál, mely jelenté-45 kenyebb mennyiségű ólmot tartalmaz, mint amekkora a fentemlített cinkkonoentrátumokban van jelen, a szóbanforgó kezelésre szolgáló eljárás arra az esetre, ha elegendő cink van jelen, az előbb le-50 írt példához hasonló módon foganatosítható. Nagyobb menyiségű ólom esetén célszerűnek mutatkozhatik az, hogy a vasból és ólomból álló szemcsés ötvözet kicsapásánál oly mennyiségű cinket alkalmaz-55 zunk, mely elegendő arra, hogy az ólomnak csak egy része csapódjék ki, amikor is azután a tisztított ömleszték, mely úgy ólom-, mint cinkkloridot tartalmaz, akár a maga egészében, t. i. ötvözet előállítása céljából, akár pedig frakcionáltan elek- 60 trolizálható. Az utóbbi esetben a szakaszok vagy frakciófokozatok a fent leírt módon több frakciót létesíthetnek. Az elektrolizáló készülékbe adagolandó ömlesztékben lévő vas, réz és egyéb cseké- 65 lyebb alkatrészek aránya célszerűen olyan legyen, hogy egyik alkatrésznél sem haladja meg a 0.1 százalékot. Azt találtuk, hogy mangánklorid, ha az az ömlesztőkben 1—5% mennyiségig van 70 jelen, az elektrolízis tartama alatt kedvező befolyást gyakorol, minthogy SL Z 'cl Z ólom- és cinkkloridot, úgy látszik, közömbös állapotban megtartani és e fémek bázikus vegyületeinek és szilikátjainak kép- 75 ződését meggátolni iparkodik. Ehhez képest, hacsak a kezelt anyagokban eleve nincs mangán jelen, csekély mennyiségű mangánt adagolhatunk bármely célszerű alakban és az eljárás bármely alkalmas 80 szakaszában. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja szerint a fémtartalmú kiindulási anyagot (és pedig oxidált vagy szulfatizált érctől eltérő anyagot) kén- 85 klorid segélyével oly hőmérsékleten, mely .jóval 500° C alatt van, kiválasztó klórozásnak vetjük alá és az egész terméket, mely a kén- és kénklorid-maradékot tartalmazza, kb. 400—450° C hőmérsékleten 90 megömlesztett cinkkloridba visszük. Az eredő ,,szulfo-klorid-ömlesztéket" azután fémes cinkkel kezelhetjük avégből, hogy az ólmot és vasat a fentemlített szemcsés, meg nem ömlesztett ötvözet alakjában 95 kicsapjuk, amikor is az elektrolízisre alkalmas ömleszték marad vissza. Ebben az esetben az elektrolízis alatt képződött gázlakú termék ligy klórt, mint kénkloridot is tartalmaz. A szulfoklorid-ömlesztéket 100 azonban kb. 600—700° C hőmérsékletre, pl. oly módon is felhevíthetjük, hogy azt megelőzőleg kapott ömlesztékbe adagoljuk, amelyet ezen a hőmérsékleten tartunk. Ekkor exotermikus reakció megy 105 végbe, a kén átdesztillálódik és tiszta kloridömleszték marad vissza, amelyet az ólomnak és a vasnak cink segélyével való kicsapása után elektrolízisnek vetünk alá. Szabadalmi igények: no 1. Eljárás a fémes alkatrészeknek és a kénnek kitermelésére cink-ólom-szulfidércekből, koncentrátumokból, kénes kövekből és más oly fémtartalmú anyagokból, amelyek cinket, továbbá 115 ólmot, vasat és csekély mennyiségű egyéb fémeket is tartalmaznak, jelle-