88528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fémes alkatrészeknek és a kénnek kitermelésére cink, ólom, szulfid ércekből, kénes kövekből és hasonló fémtartalmú anyagokból

- 8 — csapoljuk és nyers cinkkloridnak adott esetben gyengébb oldatával pótoljuk, ame­lyet a szemcsés ötvözetnek fent leírt mo­sása alkalmával kaptunk, mely ötvözetről 5 a megömlesztett cinkkloridot leöntöttük. A koncentrált nyers cinkkloridoldatnak a kondenzátorból elvezetett mennyiségeit a koncentrátumokkal összekeverjük, még mi­előtt ezeket a konverterbe adagolnék és a 10 keletkező képet kb. 150° C hőmérsékletre való felhevítés útján, alkalmas keverőké­szülékben megszárítjuk. A víznek egész mennyiségét, anélkül, hogy a cinkklorid bomlása következnék be, gyorsan kiűz-15 zük, amikor is szemcsés, pormentes ter­méket kapunk, mely a konverterben való klórozásra igen alkalmas. A szemcsés öt­vözethez hozzátapadt és a dekantálás után kimosott cinkkloridmennyiség jelenté-20 kény ugyan, de nem megy veszendőbe, minthogy az a kondenzátoron és a szárí­tón át a konverterhez vezető úton vissza­tér és tényleg folytonosan kering az eljá­rásban. Ez az eljárás, nevezetesen nyers 25 einkklorid oldatainak az ércadaggal vagy máseffélével való keverés útján, továbbá azáltal való feldolgozása, hogy a keveré­ket mérsékelt hőfokon, száraz, pormentes és a konverterben való klórozásra alkal-30 mas szemcsés anyag előállítása mellett s"'árítiuk, nagy előnnyel alkalmazható s'ik oly estben, amidőn nvers cinkklorid vagy annak oldata termelendő ki. A cinkkoncentrátumoknak a fenti példa 35 szerinti kezelésére szolgáló eljárás foga­natosításánál alkalmazott folyamatok láncolataínak a leírásban való (csak egy­másutánban lehetséges) ismertetése nem lévén áttekinthető, a leírás kiegészítése-40 képpen egy táblázatot mellékelünk, mely mindezen folyamatokat, illetve azok ösz­í?7,©függéseit könnyen és egységesen átte­kinthető módon mutatja. Oly kiindulási anyagnál, mely jelenté-45 kenyebb mennyiségű ólmot tartalmaz, mint amekkora a fentemlített cinkkon­oentrátumokban van jelen, a szóbanforgó kezelésre szolgáló eljárás arra az esetre, ha elegendő cink van jelen, az előbb le-50 írt példához hasonló módon foganatosít­ható. Nagyobb menyiségű ólom esetén cél­szerűnek mutatkozhatik az, hogy a vasból és ólomból álló szemcsés ötvözet kicsapá­sánál oly mennyiségű cinket alkalmaz-55 zunk, mely elegendő arra, hogy az ólom­nak csak egy része csapódjék ki, amikor is azután a tisztított ömleszték, mely úgy ólom-, mint cinkkloridot tartalmaz, akár a maga egészében, t. i. ötvözet előállítása céljából, akár pedig frakcionáltan elek- 60 trolizálható. Az utóbbi esetben a szaka­szok vagy frakciófokozatok a fent leírt módon több frakciót létesíthetnek. Az elektrolizáló készülékbe adagolandó öm­lesztékben lévő vas, réz és egyéb cseké- 65 lyebb alkatrészek aránya célszerűen olyan legyen, hogy egyik alkatrésznél sem haladja meg a 0.1 százalékot. Azt találtuk, hogy mangánklorid, ha az az ömlesztőkben 1—5% mennyiségig van 70 jelen, az elektrolízis tartama alatt ked­vező befolyást gyakorol, minthogy SL Z 'cl Z ólom- és cinkkloridot, úgy látszik, közöm­bös állapotban megtartani és e fémek bá­zikus vegyületeinek és szilikátjainak kép- 75 ződését meggátolni iparkodik. Ehhez ké­pest, hacsak a kezelt anyagokban eleve nincs mangán jelen, csekély mennyiségű mangánt adagolhatunk bármely célszerű alakban és az eljárás bármely alkalmas 80 szakaszában. A találmány szerinti eljárás egyik fo­ganatosítási módja szerint a fémtartalmú kiindulási anyagot (és pedig oxidált vagy szulfatizált érctől eltérő anyagot) kén- 85 klorid segélyével oly hőmérsékleten, mely .jóval 500° C alatt van, kiválasztó klóro­zásnak vetjük alá és az egész terméket, mely a kén- és kénklorid-maradékot tar­talmazza, kb. 400—450° C hőmérsékleten 90 megömlesztett cinkkloridba visszük. Az eredő ,,szulfo-klorid-ömlesztéket" azután fémes cinkkel kezelhetjük avégből, hogy az ólmot és vasat a fentemlített szemcsés, meg nem ömlesztett ötvözet alakjában 95 kicsapjuk, amikor is az elektrolízisre al­kalmas ömleszték marad vissza. Ebben az esetben az elektrolízis alatt képződött gáz­lakú termék ligy klórt, mint kénkloridot is tartalmaz. A szulfoklorid-ömlesztéket 100 azonban kb. 600—700° C hőmérsékletre, pl. oly módon is felhevíthetjük, hogy azt megelőzőleg kapott ömlesztékbe adagol­juk, amelyet ezen a hőmérsékleten tar­tunk. Ekkor exotermikus reakció megy 105 végbe, a kén átdesztillálódik és tiszta klo­ridömleszték marad vissza, amelyet az ólomnak és a vasnak cink segélyével való kicsapása után elektrolízisnek vetünk alá. Szabadalmi igények: no 1. Eljárás a fémes alkatrészeknek és a kénnek kitermelésére cink-ólom-szul­fidércekből, koncentrátumokból, kénes kövekből és más oly fémtartalmú anyagokból, amelyek cinket, továbbá 115 ólmot, vasat és csekély mennyiségű egyéb fémeket is tartalmaznak, jelle-

Next

/
Thumbnails
Contents