88136. lajstromszámú szabadalom • Elektronkészülék és üzemeljárása
Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 88136. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektronkészülék és üzemeljárása. International General Electric Co. New-York. A bejelentés napja 1923. évi január hó 9-ike. A jelen találmány a „magnetron" név alatt ismert elektromos szerkezetek tökéletesítésére vonatkozik és lényegileg abban áll, hogy egy elektronkisülést az-5 által vezérlünk, hogy a kisülés pályájá ban a kisülés axisára, vagyis az elektronok kiindulási pontjai által megszabott vonalra merőleges mágneses mezőt létesítünk s ezen mágneses mezőt azon kritikus 10 érték fölött változtatjuk, amelynél e mező a kisülést lényegesen képes csökkenteni. A találmány kiterjed az olyan készülékre is, amely ilyen módon működtethető és vezérelhető. 15 A magnetronok elektronkiküldő kathodával és egy anodával bírnak, melyek oly viszonos elrendezésűek, hogy az ezen elektródák közötti áram egy kellőképen alkalmazott mágneses mező segélyével 20 módosítható vagy megszakítható. A kathod pl. egyszerű egyenesvonalú szálazat, az anoda pedig a kathod körül symmetrikusan elrendezett vezetőhenger lehet. A jelenleg radiodetektorok gyanánt 25 használt magnetronok ban a vezérlő mág rieses mező a kathodával párhuzamos és egy a magnetroncsövet körülvevő elektromos tekercs révén létesíttetik. Ha a kathoda és anoda között egy adott 30 feszültséget létesítünk és a mágneses mező értékét zérustól fokozatosan növeljük, a csőben az elektron- vagy téráram eleinte a mágneses mező értékeinek egy sorozata révén lényegileg nem befolyá-35 soltatik; ha a mágneses mező azonban egy a tekintetbe jövő készülék és az alkalmazott feszültség karakteristikáitól függő kritikus értéket meghalad, az elektronáram rohamosan fog csökkenni, végül pedig kellő magas mágneses mezőérték 40 elértekor zérussá fog csökkeni. Ha a kathodaszál átmérője aránylag csekély, a kathodaáram mágneses mezeje elhanyagolható. Ha pl. egy magnetron radiodetektorban a wolframkathoda át 45 mérője 0.125 mm, a fűtőáram nem elégséges az elektronáram csökkentésére, bármily kicsiny legyen is az alkalmazott feszültség; még ha nincs is feszültség, az elektronok kezdő emissziósebessége le- 50 győzi az ilyen méretű szál izzításához közönségesen szükségelt áram elterelő hatását. Ha az alkalmazott feszültség alig magasabb egy voltnál, a 0.175 mm átmérőjű szálazat fűtőárama az elektronáram 55 észrevehető csökkentését képes már előidézni, amit magneto-strictiv hatásnak nevezünk. Általánosságban egy Avolframszálazat izzításához szükségelt áram magneto-strictiv hatásának legyőzésére 60 szükséges feszültség lényegileg a kathod átmérőjének harmadik hatványával arányos. A találmány egyik része értelmében oly magnetron-típusú elektronkisülési 65 készülékeket létesítünk, melyekben a (magnerto-strictiv 'hatást (hasznosítjuk. A találmány tárgyának egy bevált alakja oly kathodot tartalmaz, mely eléggé erős mágneses mezőt létesít ahhoz, hogy az 70 elektronáram változtatható, sőt egészen megszakítható legyen. Kiterjed továbbá a találmány magneto-strictiv áramszabályozással működő elektromos szerkezete ket hasznosító készülékekre és eljárá- 75 sokra is. A találmány részletesebb ismertetése a
