88136. lajstromszámú szabadalom • Elektronkészülék és üzemeljárása
következő leírásban és a csatol c rajzokban lelhető lel; a rajzokban 1. ábra a találmány szerinti magnetron egyik végének távlati képe; 5 2. ábra grafikonban mutatja a kathodán átáramló áram és az elektródák közli téráram viszonyai; 3. ábra a találmány szerinti erősítőrendszer diagrammja; 10 4. ábra diagrammban tünteti fel az új szerkezetet hasznosító rendszert akár váltakozóáram egyenirányítására, akár egyenáramnak váltakozóvá alakítására; az 15 5. ábrabeli grafikon a 4. ábrabeli készülék elektromos karakterisztikáit tünteti fel; 6. ábra a találmány szerinti magnetront tartalmazó radio-rendszer diagrammja, 20 míg a 7. ábra a pl. a 3. és 6. ábrákban feltüntetett szerkezetek mágneses és elektromos karakterisztikáit ábrázolja. Közhasználatú feszültségekre alkalmas 25 készülékeinkben olyan wolframkathodákat alkalmazunk, melyeknek átmérője többszörösen nagyobb 0.175 mm-nél, amelynél a kathoda mágneses mezejének az elektronáramra kifejtett befolyásolása 30 hatékonnyá kezd válni. így pl. 60—80 volt feszültségnél kb. 1 mm átmérőjű wolframhuzalt használunk kathoda gyanánt. Ha a tekintetbe jövő feszültség kb. 1000 volt, a kathoda átmérője 2.5 mm, 10.000 volt 85 alkalmazott feszültségnél pedig 5 mm. Ha olyan anyagból készítjük a kathodát, melynek vezetőképessége a wolframénál lényegesen nagyobb vagy kisebb, a kathoda átmérője természetesen a fent meg-40 adott átmérőktől megfelelően el fog térni. Az erős áramok vezetésére különleges áramkapcsolásokról kell gondoskodni, hogy a kathoda tágulásakor és összehúzó dásakor a kathoda pólusainak zára meg 45 ne repedjen. Az 1. ábra a találmány szerinti cső egyik végét mutatja, melyben a (8) kathoda a (10) burába forrasztott (9) vezetővel van kapcsolva. A (8) kathoda, mely célszerűen wolframból való, 50 végével hegesztés vagy más mód segélyével egy molibdaenből készült hüvellyel van kapcsolva, mely csavarmenetes és a célszerűen rézből való (11) csavarmenetes 4'oglalatba van illesztve, egy wolframból 55 való rúgó kapcsolja a (11) foglalatot a (9) vezető végére szerelt hasonló (12) foglalathoz. A fűtőáram tiilnyomó részének a kathodhoz való vezetése céljából a (11) és (12) foglalatokat hajlékony (13) rézvezetékek kapcsolják össze. A kathodát 60 symmetrikusan körülvevő hengeres (14) anoda. molibdénből, rézből, wolframból vagy más alkalmas anyagból állhat. Ezen anodát a (10) burához súrlódás révén rögzíthetjük a (15) huzaltekercs útján. 65 Minthogy a cső másik vége hasonló kiképzésű és ezen különleges szerkezeti részletek nem képezik a jelen találmány tárgyát a csőnek csak egy részét tüntettük fel. 70 A 2. ábrán az elektronáramok értékei konstans alkalmazott feszültség mellett ordináták gyanánt, a kathodaáramok pedig abseissák gyanánt vannak feltüntetve. (Cl) értékű fűtőáramig adott 75 feszültség mellett a (8) és (14) elektródák közötti elektronáram lényegileg befolyásolatlan marad. A kathodaáramnak (Cl) értéken túl való növelése az elektronáram gyors csökkenését idézi elő, amennyiben 80 az elektronokat a kathoda axisán keresztül fektetett síkokban fekvő görbe pályákban terelik el. (C2) értéknél az elektronáram zérusig csökkent. Ha a kathodaáram a (Cl) és (C2) érté- 85 kek között változik, az elektronáram is változni fog. A 3. ábra értelmében új szerkezetünk ezen sajátságát egy változóáram erősítésére hasznosíthatjuk. A kathodapólusokkal kapcsolt (16, 17) tápláló 90 áramkör egy egyenáramú áramforrást, pl. a (18) telepet és egy váltakozó áramforrást, pl. a (19) transzformátor sekund ár tekercselését tartalmazza. A (8) és (14) elektródákkal kapcsolt (20, 21) erősített 95 áramkör ugyancsak egy egyenáramforrást, pl. a (22) generátort tartalmazza. A diagramm szerint a (23) transzformátor primártekercsét a (20, 21) erősített áramkör táplálja, ez azonban elhagyható. 100 A 3. ábrabeli rendszerben a (18) telep a (20, 21) áramkör áramának hatékony csökkentésére képes mező létesítésére elegendő erősségű áramot szolgáltat s erre van superponálva a (19) transzformátor 105 által szolgáltatott váltakozóáram. A mágneses mezők és az elektronáram közti öszszefüggés különösen a 7. ábrából tűnik ki. A (18) egyenáramforrás által a (8) kathod körül létesített mágneses mezőt no ezen ábrán a pontozott (H0) pontozott vonal tünteti fel, míg az ordináták a mágneses mezőórtókeket, az abseissák pedig az időt jelzik. A superponált váltakozó mezőt a (Hl) pontozott vonal mutatja. 115 Az eredő változó mezőt a (H) telt vonás
