88034. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cső vagy rúdalakú testek mérésére

— 2 — Általában tehát az átvágandó tárgyak száma jelentékenyen kisebb lesz. A jelen találmány továbbá kiterjed az új eljárás foganatosítására szolgáló mérő-5 berendezésre is. Ezen berendezés új jellemzői a következők: A mérendő tárgy két végének átmérőjét szilárd nullállással biró két mozgatható mérőemeltyű segítségével mérjük, 10 mely emeltyűknek a megmért átmérők nagyságától függő elfordulásai arányosan egy mozgatható rész két pontjára vitetnek át olykép, hogy ezen pontok a mérések alkalmával közel azonos irányban mozog-15 nak, mimellett a két említett pont között a középen fekvő pont mozgása és esetleg a mozgatható rész szögelfordulása, mely az előbb említett két pont egyenlőtlen elcsúszása esetén áll be, külön-külön vitetik 20 ál a jelzőberendezésre. A jelen találmány szerinti berendezés két nyomóemeltyűvel is ellátható, melyek a mérőemeltyűkkel működnek együtt és minden mérés alkalmával helytálló ütkö-25 zők által meghatározott véghelyzetbe hozhatók, úgy, hogy ha a nyomóemeltyűk véghelyzetükben foglalnak helyet, a mérőemeltyűk a nullhelyzetet foglalják el, míg az emeltyűpárok nyugalmi állásában az 30 ezen emeltyűk által képezett mérőpofák a mérendő tárgy behelyezésére nyitva vannak. A találmány értelmében covábbá a mozgatható rész két forgatható fogas szek-35 torral állhat kapcsolatban, mely szektorok mindegyike egy-egy jelzőberendezéssel van ellátva olykép, hogy ezen szektorok szögelfordulásai a mozgatható rész elcsúszásától, illetve forgásától függenek. 40 A mozgatható rész szögelfordulását a találmány értelmében előnyösen emeltyűparallelogram segítségével közvetlenül, vagy pedig fogaskerékhajtás vagy efféle közvetítésével arányosan egy jelzóberen-45 dezésre hisszük át. A csatolt rajzon a találmány szerinti mérőberendezés foganatosítási példája lát ható. Az 1. ábra a mérőberendezés mellső né-50 zete, a 2. ábra pedig felülnézete. A 3. ábra a berendezés középső részének részben .metszett és nagyobb léptékű nézete. A 55 4. ábra a 3. ábrához tartozó felülnézet. Az 5. ábra a 3. ábra A—B-C—D—E—F vonala mentén vett metszete. A 6. ábra a mérőberendezés két végének nagyobb léptékű felülnézete, mely egyút- 60 tal jelzi, hogy a mérendő tárgy mily módon helyezhető a berendezésbe. A 7. és 8. ábrán végül diagrammok láthatók, melyek azon elvet tüntetik fel, mely szerint a berendezés dolgozik. 65 Az összes ábrákon 1-gyel egy sínt jelöltünk, melyen a (2,62, 3,63, 4.64) és (5,65) szemek vannak elrendezve. A (6) és (7) csapok segítségével a (8) és (9) mérőemeltyűk a (2,62), illetve a (4,64) szemekben 7C csuklósan vannak megerősítve. A (10) és (11) nyomóemeltyűk a (12) és (13) csapok segítségével a (3,63), illetve (5,65) szemekben vannak csuklósan megerősítve. A mérendő csövek vagy rudak behelyezésének 11 megkönnyítése céljából a (10) és (11) nyomóemeltyűket a nyugalmi helyzetben a (10) és (11) emeltyűkkel összekötött (18) és (19) karokon megerősített (14), illetve (15) rúgok lengetik ki (6. ábra), amikoris 8( a (18), illetve (19) karok a helytálló (66), illetve (67) ütközőkhöz támaszkodnak. A (10) és (11) nyomóemeltyűk a (14), illetve (15) rúgok hatása ellenében a (18), illetve (19) karokon megerősített (16), illetve (17) 8 láncok vagy huzalok segítségével egyidejűleg a helytálló (23) és (24) ütközőkhöz szoríttatnak. A (16) és (17) láncok vezetésére a (20), illetve (21) görgők szolgálnak (3., 4. és 5. ábra) és ezen láncok pl. 9 lábbal működtetendő emeltyű segítségével egyidejűleg hozhatók mozgásba. Ha ez megtörtént, a (10), illetve (11) nyomóemeltyűk a behelyezett (25) üvegcső vagy efféle közvetítésével (6. ábra), a (8), illetve (9) c mérőemeltyűket az üvegtárgy átmérőitől függő határozott mérettel visszaszorítják. A (8), illetve (9) mérőemeltyűk a (6), illetve (7) csapok körül határozott szöggel fordulnak el. A (8), illetve (9) mérőemel- \ tyükkel szilárdan összekötött (28), illetve (29) karokon elrendezett két (26), illetve (27) összekötőcsap ezáltal oly helyzetbe jut, rnely a (25) üvegtárgy (30) és (31) mérési pontjain levő átmérőtől függ. Ha nem \ mérünk, a (28) kar a (32) ütközőkhöz, a (29) kar pedig a (33) ütközőhöz támaszkodik. A (28), illetve (29) karok az (56), illetve (57) rúgók által szoríttatnak ütközőikhez (6. ábra). A (8) és (9) mérőemel- j tyűk azonos hosszúságúak, épp úgy a (28) és (29) karoknál a forgáspont és a támadásipont közötti hossz azonos nagyságú. A (26) és (27) támadási pontokat a (34) és (35) csatlórudak kötik össze a mozgatható trapézalakú (38) rész (36) és (37) forgás-