88034. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cső vagy rúdalakú testek mérésére
— 3 — pontjaival (3. ábra). Ezen mozgatható rósz a (36) és (37) pontok között a középen fekvő (39) pontban a (40) fogaskerékszektoron csuklósan van megerősítve. Ezen 5 szektor a (41) tengely körül elfordulhat, miközben fogai a (42) hajtókerékbe kapaszkodnak, mely a (43) csap körül foroghat. A (42) hajtókeréken a (44) mutató van megerősítve. 10 A trapézalakú (38) rész, (45) pontján, mely a (36, 37) távolság felezési pontjában emelt merőleges vonalon fekszik, a (46) rúd csuklósan van megerősítve. Ezen rúd másik vége (47)-nél forgathatóan van 15 megerősítve a (49) fogaskerékszektor (48) karján, mely szektor a (40) fogaskeréksizsktor mögött fekszik és ez utóbbival azonos módon lazán elfordulhat a (41) tengely körül. A (46) rúd hossza a (45) és 20 (47) csuklópontok között egyenlő a (40) fogaskerékszektor (39) és (41) pontjai közötti távolsággal. A (39) és (45) pontok közötti távolság egyenlő a (41) és (47) pontok közötti távolsággal. A (49) szektor 25 fogai az (50) kerékbe kapaszkodnak, mely az (51) és (60) csapok körül foroghat. Az (50) kerék az (52) mutatót hordja. A berendezést olykép állítjuk be, hogy, ha a nyomóemeltyűk és a mérőemeltyűk 30 között nem foglal helyet mérendő tárgy, a mérőemeltyűk ütközőikhez támaszkodnak, úgy hogy a nyomó- és mérőemeltyűk között nem marad meg szabad tér, h;a a nyomóemeltyűket a lábitó segítségével 35 hozzájuk tartozó ütközőkhöz nyomjuk. A (44) mutató az (53) számlapon a nulla ponton áll, míg az (52) mutató az (54) számlapon szintén nullát jelez. Ha már most a mérő- és .nyomóemeltyűk közé egy 40 csövet vagy egy rudat helyezünk és a Iábitóra való nyomás által a (10) és (11) nyomóemeltyűket a hozzájuk tartozó (23) és (24) ütközőkhöz nyomjuk, a (8) és (9) mérőemeltyűk egy határozott szöggel fog-45 nak elfordulni. Ennek következtében a, (28) és (29) karok határozott helyzetbe jutnak, mely a 2. ábrán feltüntetett nulla helyzethez képest balra fekszik. Ha az üvegtárgy a baloldalon x mm, a jcbbolda-50 Ion pedig y mm -sastagságú, a (20) és (27) pontok közel nx, illetve ny mm távolságra fognak balra elmozdulni, ha n jelöli a (8) és (28), illetve (9) és (29) emeltyűkarok hosszának viszonyát. A (36) és (37) pon-55 tok (3. ábra) ugyancsak nx, illetve ny m!m távolságra fognak elmozogni és a (36) és (37) pontok között a középen fekvő (39) pont oly távolsággal fog elmozogni, mely az nx és ny méret arithmetikai középnx —1— ny arányosa, vagyis a (39) pont —60 u ram távolságra fog elmozogni. A (40) fogaskerékszektoTon megerősített (39) pont csak a (41) pont mint középpont körüli kört képes leírni. A (40) fogaskerékszektor tehát oly szöggel fog 65 elfordulni, melynek szinusza egyenlő nx -)- ny 2 (7. ábra). távolság i39)-töl (41)-ig Ezen szögelfordulást a (42) hajtókerék a (44) mutatóra viszi át, úgy hogy a mutató a számlapon oly távolsággal mozog 70 el, mely arányos a fogaskerékszektor szögel fordulásával. A (44) mutató elmozgása tehát kizárólag az ,: X ~ n 'V értéktől függ, tehát a két megmért átmérő összegétől. A (44) mutató számlapjának beosz- 75 tását hitelesítés útján állapíthatjuk meg. Miután a (36) és (37) pontok különböző, nevezetesen nx, illetve ny mm távolságra mozognak el balra, a (36—37) öszszekötővonal nem marad meg eredeti 80 helyzetéhez párhuzamos helyzetben, hanem bizonyos szöggel elfordul. A 8. ábrán világosan látható, hogy ezen szög szinusza egyenlő nx—ny távolság (36)~tól 85 A (39—45) vO'iüail ugyanazon szöggel fordult el, miután pedig a (39—45—47—41) alakzat parallelogramot képez, a (41—47) vonal is ugyanazon szöggel fog elfordulni, ennek következtében tehát a vele 90 összekötött (49) fogaskorékszektor is. A (49) fogaskerékszektor forgását az (50) hajtókevék az (52) mutatóra viszi át. Az (52) mutatónak az (54) számlap mentén való elmozgása tehát arányos a (49) fo- 95 gaskerékszektor forgásával. Ezen elmozgás csakis az (y—x) értéktől függ, tehát a megmért tárgy két végén levő átmérő különbségétől, független azonban ezen átmérőktől maguktól. Itt is lehetséges a 100 számlap beosztását hitelesítés útján eszközölni. A (8) és (8) mérőemeltyűk és a (28) és (29) karok hosszának, a (36) és (37) pontok közötti távolságnak, a szektorok és 105 hajtókerekek átmérői közötti viszonynak és a mutatók hossziának helyes megválasztása által gyakorlatilag használható számlap beosztást kaphatunk. Ha azt
