88032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgó tömegek önműködő irányítására

Megjelent 1930. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88032. SZÁM. Vg'/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mozgó tömegeknek önműködő irányítására. Venables Róbert Edward Stoppford mérnök London. A bejelentés napja 1921. évi január hó 9-ike. Angolországi elsőbbsége 1920. évi január hó 10-ike. A jelen találmányt eljárás és berendezés képezi mozgó tömegeknek előre elkészített pályákon való önműködő irányítására; ezen tömegek lehetnek: Saját kere-5 keikkel síneken futó járművek, szabad pályán járó kerekes járművek, síneken járó „továbbítók" révén tovamenesztett csomagok, szállító szerelékek (szállító szalagok, láncok stb.) által továbbított csomagok 10 stb. A találmány célja oly egyszerű és megbízható eljárásnak és berendezésnek létesítése, melyeknek segélyével mozgó tömegeket arra lehet késztetni, hogy azok több 15 pálya közül egyet kövessenek vagy hogy egy pályát önműködően elhagyjanak, még pedig egy kezelő személynek bármely időben és helyen elvégzett előzetes ténykedéséből folyólag. 20 A találmány feltételezi, hogy a pályák elágazásainál mechanikailag működtetett, az alábbiakban „irányváltoztatók"-nak nevezett készülék legyen elrendezve, melyek segélyével a tömegek az egyik pályáról a 25 másikra irányíttatnak. Ha a tömegek például vasúti járművek, ezen irányváltoztatók rendszerint váltók, szállító szerelékeknél pedig harántmozgó szerkezeti részek. Az eljárás szerint általában az az idő, 30 amelyben az irányváltoztatót működtetni akarjuk, valamely tömegnek a pálya bizonyos meghatározott pontján való megérkezése révén határoztatik meg, még pedig a kezelő személy által bárhol és bármikor 35 beállított szerkezeti részek közvetítésével. A jelen találmány szerint egy speciális irányváltoztatót alkalmazunk, melyet egy vagy több elektromos áramkörnek zárása révén működtetünk vagy mely áramköröknek működését ily módon megindít- ÍO juk; ezen áramkörök mindegyikében bizonyos meghatározott potentialu contactus oly másik contactussal jön érintkezésbe, mely előzőleg együttműködési helyzetben volt. „Együttműködési helyzet"-ben van- +5. n ak a találmány szerint különböző potentialok vagy, váltakozó áramoknál, különböző phasisok vagy frequentiák és „nem együttműködési helyzet"-ben vannak ugyanazon áramköröknek azonos poten- 60 tialjai vagy phasisai és különböző áramköröknek különböző periódusai és bármely potentialjai. Az áramot rendesen oly csévében juttatjuk hatásra, melynek gerjesztésével bizo- 55 nyos mozgást létesítünk. Ezen csövének egyik vége a berendezésnek az egyik helyzetben lévő fekvő anyagához, másik vége pedig a „csévecontactus"-hoz van kapcsolva, mely utóbbi egy „tömegcontactus"- 60 sal érintkezik; „tömegcontactus"-oknak nevezzük azon contactusokat, melyek a tömegek mozgása által állíttatnak el és melyek időlegesen ezen tömegek egyikére vannak beállítva. 65 A csévének gerjesztése egy „rendező contactus"-nak a kezelő személy által történő előzetes beállítástól függ, mely rendező contactus rendesen egy továbbítón van elhelyezve és az ezen való állásainak 70 mindegyikében a tömegcontactust a kellő időkben a berendezésnek a különböző helyzeteknek egyikében levő fekvő anyagával köti össze. Egyetlen tömegcontactus, ily (n) helyzeteknek egyikébe hozva 75 és a csévecontactussal érintkezve, az (n) különböző hatásoknak egyikét válthatja ki; két ily tömegcontactus (n2) hatást ké-