87983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető gáz előállítására

— 2 -ily módon végzett porlasztás előfeltétele pedig az, hogy maga a porlasztó közeg is az elérhető legnagyobb mértékben el osztott állapotban kerüljön alkalmazásra, 5 Teljesen függetlenül a gőz rendeltetésétől, a találmány első célja a gőz előállítására használt anyagnak oly elporlasztása, hogy a láng az anyagot elégés nélkül pillanatnyilag elgőzölögtesse. 10 Ha az eljárás termékét gyógyászati célokra akarjuk felhasználni, akkor lényeges, hogy porlasztó közegként levegői használjunk, melynek mennyiségét azonban a már említett okokból a lehető leg-15 kisebb mértékre kell szorítani, míg ha a terméket más célokra, pl. belső elégéshez használjulk fel, egyéb nem éghető hordozó közegei használhatunk, így pl. a gép kipuffogó gázait, de ekkor is oél-20 szerű a porlasztó közeg viszonylagos mennyiségét lehetőleg csökkenteni. A porlasztók egy kivitelénél, amelynél a levegő a porlasztandó folyadékkal a porlasztó fúvóka elérése előtt közvetlen 25 érintkezésbe lép és mely az ismert porlasztód közül a leggazdaságosabb levegőfogyasztással dolgozik, a levegő a folyadékkal a porlasztó iuvókától bizonyos távolságban fekvő ponton jut érintkezésbe, 30 úgy, hogy a levegő és a folyadék a porlasztási hely elérése előtt rétegekben helyezkednek el, aminek következtében a le vegő nem fejtheti ki a teljes elméleti hatást. A találmány értelmében ezen hát-35 rány elhárítására a porlasztó közeget és a porlasztandó folyadékot a porlasztási helyen hozzuk egymással érintkezésbe, úgy, hogy rétegeződés nem következhei be. A folyadékot a porlasztó közeg árama •40 fölé vékony hártya alakjában hozzuk, úgy, hogy a porlasztó közeg teljes hatását kifejtheti, ami által az ismertekkel szemben jelentékeny haladást érünk el. Azáltal, hogy a porlasztott sugárban a 45 levegő százalékos mennyisége elegendően csökkentve van, a stigárban az éghető anyag rétegalakú övét hozhatjuk létre és tarthatjuk fenn. Ennek következtében a sugárnak azon viszonylagos részét, mely 50 tényleges elégésnek vetendő alá és azon részét, melyet ezen elégés hatásának (hő stb.) akarunk kitenni, megállapíthatjuk és fenntarthatjuk. Megállapítottam, hogy ha valamely 55 éghető folyadékot, pl. kerozént vagy más szénhidrogénolajat megfelelően előkészítünk és csőailakú lángba zárunk, mellyel a folyT

adék közvetlen érintkezésben áll, akkor a szükséges feltételek betartásánál az olaj vegyi átalakulás nélkül hideg 60 ködszerű gőzzé alakul át. A találmány további jellemzője abban áll, hogy az éghető anyagot hordozó közeget szabályozható áramban kerüileitiránybam a porlasztott sugár külső pereiménelk 65 kerületéihez vezetjük, miely meggyújtás után a esőalakú láingköpeinyt képeai. Ezen lángköpeny intenzitásának kellő megválasztása által a hideg ködailaJkú gőzt hozhatjuk létre. 70 Minithogy az égési levegő a tailállmány további fontos elemét képezi, kívánatos, hogy az égési levegő alkalmazásának, működéséneik és a többi elemmel való együittmjűiködésé'nek módját pontosan megáll a- 75 pítsuk. A feiniteimlítetit régebbi eljárásnál az égési levegőit a porlasztó fúvóka mögött vezették be ahol a porlasztott sugár lx> áramlásánál részleges vákuum jött létre. 80 Más szavakkal a;z égési levegőit az égési téírbe oly helyen vezették be, ahol a porlasztó működésiénél a légkörinél alacsonyabb nyomás uralkodott. Ezáltal az égési levegőt szívás útján vezették be úgy, 85 hogy az az egész sugáron átdiffundált. Az áramlás a porlasztás heilye fellé irányult. A találmány értelmében az égési levegőt azon pont után vezetjüík be, amelyen még a- porlasztó által létesített részleges 90 vákuum által befolyásolható volna és az égési levegőt a porlasztó mellső részén oly ponton vezetjük az égési térbe, ahol a légkörinél nagyobb nyomáis urtallkodilk mindaddig, míg a gép szívása folytán a 95 légkörinél kisebb nyomás nem álll be. Az áriam iránya nem az égési tér közepe felé, lianeim annak hossza mentén halad, inij mellett az égési levegő a porlasztott sugáron csak kis mértékben vagy egyáltalán JQQ bian nem diffundál át. Az említett eszköaök kellő felhasználása és együttműködése mellett egy további, nagyfontosságú eszközt is hlasanoisít-< hatunk. 105 A leírt módon előállított nehéz, ködítlaíkú gőz, mely csak igen kis százalékos mennyiségben tartalmaz porlasztott levegőt, a láng hatásának niagymértiéikben ellenáll. Ennek köveitkeztében azáltal,. 110 hogy a gőzt az égési tér kibocsátó végén megfelelő miértékben fojtjuk, ezen a helyen a gőz torlasatását érhetjük el, am[

i álital a lángköpenyt kiolthatjuk, a láng kiterjedését (hosszait) .megszabhatjuk és 115 megállapíthatjuk azt az időit, atmeddlig a láng a kezelendő anyagra hait-Lényeges az is-, hogy a sugár útjában