87983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető gáz előállítására

— 306 -ne találkozzék oly akadállyal, mely annak kondenzálásáit okozná. A leírt eszköziökfcel minden szilárd akadályt, pl. ellenzőket, ütközőfalakat, stb. a porlasztott sugár út-5 jában elkerülhetünk, ami által a sugár a kívánt gőzállapotba abikíttatik át. A találmány további jellemzője abban (ill, hogy a gyujtószeirkezieitet a porlasztott sugár pályájából eltávolítjuk úgy, hogy 10 az itt akadályt nem képez és oly helyem rendezzük el, ahol az a sugár szélének csak fmomlabb örvénylő részeivel juit érintkezésbe. Ezen részekhez nagyobb mennyiségű levegő van kevervei úgy, hogy rob-15 bánó elegyet képeznek ós a gyújtógyertya elektródáit ennek következtében nem piszkítják; be. A gyújtószerkezet továbbá a sugár áramlási irányához oly szögben van elren-20 dezve, hogy az ollaj nem torlódhat össze és így rövidzárlatot sem oikoahalt. A mellékelt rajzon a találmíány szerinti eljárás foganatosítására való kéteaülék föganatosícásii alakja van feltüntetve. Az 25 1. ábrán a készülék függőileges hosszmetszete, a 2. ábrán az 1. ábra 2—2 voníatla szerint veitt mietsiziet a nyilak irányában nézve, a 3. ábrán az 1. ábra 3—3 vonala szerint 30 vett metszeit, a 4. ábrán a készülék egy részlete, az 5. ábrán az égési tér szűkítésének módosított foganatosítási alakja és a 6. áibián az 5. ábra 6—6 vonala szerint 35 vett metszet látható. A készülék két főrészből és pedig az (1) fejből és a (12) lángkamrából áll, melyeik egymással (la)-nál karimák és cslavarok útján vannak összekötve. A készülék elő-» 40 nyösen függőleges helyzetet foglal el, amikor is az (1) fej fekszik felül, míg a (12) lángkamra alul foglal helyet. Az (1) lej tartalmazza a (21) porlasztót és az elégetendő anyagot hordozó levegőt beíbo-45 esátó és (szabályozó eszközökelt. A (12) lángkamra vagy égési tér tartalmazza a gyujtókészüléket. Az égési tér mieililső fala (15)-nél szűkítve van, ataiá által a gőznek a készülékből a (15a) nyíláson át való ki-60 lépése szabályozható. Az (1) fej (4) bebocisiátónyílásában tűszelep vagy más alkalmas berendezés van elhelyezve, mely az éghető folyadék bebocsátására ós szabályozására sízollgál. A 55 folyadékort a ké«zii léikbe ezen a helyen nyomás alatt vezetjük be ós a folyadék innen a gyűrűalakú (3) térbe lép. A (6) beboesátónyílásban szintén tűsizelep vagy más alkalmas berendezés van elrendezve, mely a porlasztóközeg bebocsátására és 60 szabályozására szolgál. Az ezen a helyen belépő közeg nyomás alatt az (5) furathoz áramlik, aho'l a közéig és az éghető folyadék egymással érintkezésbe lépnek. A hordozó közeg és a folyadék érintkezési 65 pontja a (2) porlasztó fúvóka (2a) nyílásával egy vonalban és ennek közvetlen közelében fekszik. Ha a készüléket a (4) ós (6) nyílásokban elrendezett szelepek nyitása általi működésbe helyezzük, a nyomás 70 aliaitt áramló éghető folyadék és porlasztóközeg a (2a) nyílásnál a kívánt finomságú ]x»rlasztott sugarat hozzák leltre, amihez a porlaszitóközeg lehető legkisebb mennyi-, sége szükiséges. Ezzel elérjük a találmány 75 egyik célját, t. i. azt, hogy az éghető folyadékot a kívánt ílnomságra porliasiszulk és emellett, égheitőiségének fokát lehetőleg alacsonyan tartsuk. Ismeretes, hoigy bizonyos éghető folyadékok, pl. kerozién vagy 80 tüzelőolajok nehezen gyullladnlalk miéig, 'kivéve ha telített kanóccal kapcsolatban alkalmaztatnak vagy finoman el vannak oszlatva és jelenltélkeny mennyiislélgű levegő van hozzájuk keverve. Ennek köveit- 85 keztébein a porlasztáshoz használt levegő határozza meg a folyadék égibetőségéneik fokált és ha poirlaisztóközeiglként l'ámadt gázt, pl. égési erőgép kipuffogó gázait használjuk, a porlasztott sugár a legki- 90 sebb mértlékben lesz gyúlékony. Nyilvánvaló tehát, hogy a porlasztott sugár meggyújtására és az égés fenntartására szükséges, hogy a (.12) térben az égést ienntartó lélgtkört hozzunk létre és az elégés 95 csak ott fog bekövetkezni, ahol ez a légkör a sugárral benlső érintkezésibe lép vagy ezzel keveredik. Ennek következtében az égési térbe égési levegőt kell bevezetni, melyet a sugárral benső élrinitfcezésbe ho- 100 zunk oly módon és oly mértékben, hogy a sugár egy részét elégetve, a sugár további részének hőmérsékletét & lorrpontig vagy aiz elgőzölígésii pontig fokozza. Az égési levegőt valamely alkalmas sízabályozószer-1

105 kjezeten keresztül a (9) fedél (9) nyílásán é,t boicsátjuk be. Ha a készülékeit vákuumszivattyúval vagy égési erőgéppel kapcsa^ latban alkalmazzuk, az égési levegő lég* köri nyomáson léphet be, míg ellenkező 110 esetben az égési levegőt túlnyomás alatt kell bevezetni. A (9) nyílásom át bevezetett égési levegő a (10) térbe lép és a (11) csatornákon át egyenletesen a gyűrűalakú (8') 115 térbe áramlik; ezen teret a (8) csavaranya (Sa) karimája határolja. A (8) csavaranya a (12) tér belépő nyílásába van