87843. lajstromszámú szabadalom • Mágneses anyag és ennek felhasználásával készült elektrómágnes

— 3 — jen. Megjegyezzük emellett, hogy nem kívánatos a szalagot a feltétlenül szükséges igényhevételeknél nagyobb igénybevételnek alávetni, minthogy a fellépő 5 feszültségek annak permeabilitását csökkentik. Azt találtuk, hogy a gyakorlatban 13. számú huzal megfelelően oly szalaggal tekercselhető, amelynek vastagsága körülbelül 0.076 mm és szélessége 10 körülbelül 3.175 mm. Ha ez a vastagságú vagy más vastagságú szalag nem elégséges a kívánt terhelés elérésére, ahelyett, hogy vastagabb szalagot alkalmaznánk, a vezetékre két vagy több ré-15 teget tekercselünk, amint az a 2. ábrában fel van tüntetve. A (3) rétegre a (4) réteg van tekercselve. Több rétegnek elektromágneses hatása azonos vastagságú egyszerű réteggel szemben abban 20 áll, hogy a terhelési anyagban az örvénylő áramok okozta veszteségek csökkennek. Amint a 2. ábrából látható, a (3) és (4) rétegek ellenkező irányban vannak tekercselve. Kívánatos, hogy a szalago-25 kat ily módon tekercseljük, nem pedig ugyanazon irányban, nemcsak azért, mert ezáltal a mechanikai szerkezet kedvezőbbé válik, hanem mert ezen elrendezés csökkenti és kiegyenlíti azokat a feszült-80 ségeket, amelyek a terhelt vezeték használatánál bekövetkező hajlítás és sodrás folytán fellépnek. A rézvezeték és a szalag belső rétege között, valamint a szalagok között szi-35 getelésre elégséges az az oxidréteg, amely a szalagok felületén a következőkben ismertetett izzítási műveleteknél képződik. Kívánt esetben azonban a szalagok tetszőleges szigetelő anyagból való Í0 burkolattal láthatók el. Azon körülmény folytán, hogy az ismertetett ötvözettől való szalagot az előzőkben leírt, valamint a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájában feltüntetett módon a 45 vezetékre tekercseljük, a mágneses anyag permeabilitása nagy mértékben csökken. A permeabilitás ezen csökkenése kétségtelenül azon igénybevételek folytán következik be, amelyeknek a szaiO lag a tekercselési művelet közben ki van téve. A szóban forgó ötvözetből való szalag nagy permeabilitása, amely a szalagnak a vezetékre való tekercselésénél veszeni5 dőbe megy, nem érhető ismét el azáltal, hogy a szalaggal körültekercselt vezetéket a szokásos módon izzítási műveleteknek vetjük alá. Ha a szalaggal tekercselt vezetéket tekercselt állapotban izzítjuk, akkor az ötvözetből készült szalagnak ez- 60 által elért niagyobb permeabilitá&a nagy mértékben és szabálytalanul csökken, ha a terhelt vezetékieszi tésnek vagy sodrásnak vagy más feszültségeknek van kitéve, amikor azt tetszőleges kábellé, pél- 65 dául kettős kábellé dolgozzuk fel. A terhelési anyag permeabilitásának ezen csökkenése rendszerint nagyobb az 1, ábra szerint, csupán egy réteggel bevont szalag esetén, mint a 2. ábra szerint ket- 70 tős réteg esetén. Valószínű, hogy a permeabilitás ezen csökkenése azon feszültségek fellépése folytán következik be, amelyek akkor keletkeznek, amikor a tekercselt szalagot a tekercselt állapotból 75 azon alakba hozzuk, amelyben az a kábelben van. Ezenkívül a szokásos izzítási műveletek, még ha azok lényegileg azonosak is, nagy mértékben eltérő eredményeket adnak a terhelési anyagnak köl- 80 csönzött permeabilitás értéke, a terhelési anyag fizikai tulajdonságai és a permeabilitas megváltozásának. Más szavakkal a szokásos izzítási műveletekkel nem lehetséges azonos minőségű terhelt veze- 85 tékeket előállítani sem a terhelési anyagnak kölcsönzött permeabilitás értéke, sem a permeabilitás állandósága tekintetében azon mechanikai igénybevételek mellett, amelyeknek az anyag utóbb ki van téve. 90 A szokásos izzítási műveletek révén elért szabálytalan és kedvezőtlen eredmények valószínű oka a következő részletes leírásból tűnik ki, amelyben új és tökéletesbített izzítási műveletet ismer- 95 tetürik, amelynek révén kielégítő eredmények érhetők el. Az ötvözetből való szalaggal vagy huzallal az 3. és 2. ábrában feltüntetett módon körültekercselt vezetéket oly módon 100 izzítjuk, hogy azt feszített állapotban húzzuk az izzítókemencén keresztül. Ily módon a szalag és a rézhuzal lényegileg ugyanazon alakban kerülnek izzó állapotba, amelyben azok a terhelt vezeték IQÖ használatba vételénél vannak. Ha azután a terhelt vezetéknek feszített állapotban való izzítása után gondoskodunk arról, hogy a szalaggal tekercselt vezetéknek cséve- vagy tekercsalakba való tekercse- no lése ne történjék tiil kis átmérővel, az izzítás révén elért nagy permeabilitás a kész terhelt kábellé való feldolgozás közben is megmarad. Gondoskodnunk kell másodsorban arról, 115 hogy az ötvözetből való huzallal vagy szalaggal terhelt vezeték izzítása csak meghatározott hőmérsékleten történjék és