87843. lajstromszámú szabadalom • Mágneses anyag és ennek felhasználásával készült elektrómágnes

— 4 — az izzítási művelet csf»k megbatározott időközig tartson. Az izzítási müvelet megfelelő feltételei a kiilömböző terhelt vezetékek és a kész termék kiilömböző kívánt 5 permeabilitásai szerint változnak. Ezen feltételek meghatározásának módját és azokat az okokat, amelyek ezen meghatározást szükségessé teszik, a 3. ábrában feltüntetett görbék kapcsán a következők-10 ben ismertetjük. A 3. ábrában négy görbe van feltüntetve, amelyek folytonosan terhelt vezeték permeabilitásának változását szemléltetik, amidőn a hőmérséklet és az izzítási 15 művelet tartamát változtatjuk. Ezek a görbék azokra a vizsgálatokra vonatkoznak, amelyeket a 13. számú rézvezetékkel végeztünk, amely két ellenkező értelemben tekercselt szalagréteggel volt ellátva. 20 A szalagok vastagsága körülbelül 0.076 mm és szélessége 3.175 mm. A szalag megközelítőleg 70% nikkelből és 30% vasból állott. Az (A) görbe azt a viszonyt mutatja, amely az elért permeabilitás ós 25 a hőkezelés tartama között áll fenn 850 C° kemencehőmérséklet mellett. A (B) görbe ugyanazt a viszonyt szemlélteti 800 C° hőmérsékletnél. Hasonlóképpen a (C) görbe ugyanazt a viszonyt tünteti fel 750 30 C° hőmérsékletnél. A (D) görbe szintén az említett viszonyt ábrázolja 700 C° kemencehőmérsékletnél. Ezeknél a görbéknél az abszcisszák a hőkezelés tartamát percekben és az ordináták a permeabilitást je-35 lentik a távbeszélő áramok által előidézett mágnesező erőknél. A 3. ábrában feltüntetett görbék vizsgálatából kitűnik, hogy minél magasabb a kemence hőmérséklete, annál hirtele-40 nebben növekedik a permeabilitás a hőkezelés tartamának növelésével. Az (A, B, C) görbékből továbbá megállapítható, hogy a hőkezelésnek bizonyos időtartamon túl való meghosszabbítása, a permeabilitás 45 nem további növekedésével, hanem annak csökkenésével jár. Ez a két tény magyarázata annak, hogy az eddig szokásos izzítási eljárásokkal kielégítő eredményt elérni nem lehetett. Ha az izzító kemen-50 cében a hőmérséklet túl magasra emelkedik, ,a kemencében való kezelés tartamának rendkívül kismérvű változásai folytán a kezelés alatt álló terhelt vezeték terhelési anyagának permeabilitása jelentéke-55 nyen változik. A kemence hőmérsékletére való tekintet nélkül azonban, ha az izzítási művelet túl-hosszú ideig tart, a permeabilitás bizonyos kritikus értékig növekedik, mire a terhelési anyag fizikai tulajdonsága megváltozik, ami után a további 60 hőkezelés a permeabilitás csökkenésével jár. Ez a fizikai változás olyan, hogy bár a kívánt permeabilitás a terhelési anyagban a terhelt vezeték izzítása után közvetlenül még meg van, azonban rendkívül 65 hajlik a csökkenésre, a következő keze jésnél fellépő feszültségek folytán, amikor a terhelt vezetéket kábellé dolgozzuk fel. A 3. ábrában feltüntetett görbék megkönnyítik a megfelelő hőmérséklet és az 70 izzítási művelet kellő tartamának megválasztását, hogy a kívánt permeabilitást érjük el az ötvözetben, amellyel a vezeték terhelve van. Bárminő kemencehőmérsékletet válasz- 75 tunk is, az izzítási kezelés tartamának nem szabad oly hosszúnak lenni, hogy az ötvözet fizikai tulajdonsága az előzőkben ismertetett módon megváltozzék. Más szavakkal a hőkezelésnél a hőmérséklet és 80 a kezelés tartama úgy választandó meg, hogy az ötvözet permeabilitása a kritikus érték pontját át ne lépje. Ezen korlátozás mellett világos, hogy a kellő kemencehőmérséklet és az izzítási kezelés tartama 85 azon pontosságtól függ, amellyel a kemence hőmérséklete és az izzítás tartama, vagyis a huzalnak a kemencén való áthúzása szabályozható, továbbá a permeabilitás azon változásaitól, amelyek az 90 izzított terhelt vezetékben megengedhetők. Természetes, hogy a gyártás gazdaságossága szempontjából kívánatos, hogy az izzítási művelet tartama lehetőség szerint rövid legyen, mimellett a kemencehőmér- 95 sékletet oly magasra kell megválasztani, amint azt az előzőkben ismertetett tényezők megengedik. Az előzőkből kitűnik, hogy hogyan kell az előzőkből ismertetett ötvözetek számára l( az alkalmas hőkezelést megállapítani. Annak a lehetősége, hogy a folytonosan terhelt vezeték terhelési anyaga oly módon izzítható, hogy meghatározott permeabilitás érhető el, rendkívül fontos. Foly- 11 tonosan terhelt vezetékeknek kettős kábeleknél kettős beszélgetés terhelési feltételei mellett való használatánál szükséges, hogy a terhelt vezetékek fizikai, mágneses és villamos tulajdonságaik tekintetében 1 gyakorlatilag véve azonosak legyenek. Ezen oknál fogva, bár meg van adva a lehetősége, hogy a vezetékeket oly mágneses anyaggal terheljük, amelynek a kívántnál nagyobb permeabilitása van és 1 ezután a permeabilitás a terhelt vezeték