87774. lajstromszámú szabadalom • Javítások cement gyárátására szolgáló eljáráson

— 4 — Hivatkozunk a szerkezeti kiképzésre vonatkozólag a 180.963. sz. brit szabadalmunk leírására, mely kiképzés, a hatásosság érdekében, a leírt fajtájú hártya-5 szárító készülékeknél előnyösen alkalmazható. Minthogy a tüzelőanyagmegtakarítás cementgyárakban azon gyakorlattól függ, hogy a kemencegázokat csak akkor távo-10 lítsuk el a berendezésből, ha már hasznothajtóan alacsony hőfokra hűttettek le, belátható, hogy mily nagy előnyöket mutat fel a szóban forgó eljárás, minthogy a gázok csak közvetlenül a telítési pont-15 juk felett lévő hőmérséknél (kb. 80° C. hőfoknál) távozhatnak el a szárító vezetékből, ami a szárítás műveletének eredményeként olyan lehűtési fokot jelent, aminő a gyakorlatban egyetlenegy más 20 szárítási művelettel el nem érhető. Továbbá, minthogy ilyen műveletnél elég alacsony (kb. 200° C-né'l alacsonyabb) hőfokú gázok alkalmazhatók, következik, hogy — mint már említettük — még 25 olyan gázok is használhatók, amelyek a kemencét elhagyva, kazánban gőz fejlesztése folytán már lehűltek. Ezek az eredmények a gázok és a szárítandó anyag közt az érintkezés benső-30 bégéből (és az ezáltal eredményezett gyors és teljes melegátadódásból) folynak, amihez még az anyagnak az áramban való szétosztása és abban való folytonos lebegése járul. 35 A találmány nincs korlátozva csak egy égetőkemence használatára, amint azt leírtuk; azonkívül a szárításhoz a meleg gázok más égetőkemencéből is vehetők, nem csak abból, melybe a szárított 40 anyagot be kell táplálni. Bár célszerű úgy vezetni az eljárást, hogy az áramba bevezetendő anyag mennyiségének szabályozásával (mely áram sebessége a vezetékben másodper-45 cenkint 18—20 m.-t, sőt ennél is többet érhet el) biztosítsuk azt, hogy a gázok közel telített állapotbaki, körülbelül 80° C. hőmérsékkel, távozzanak végleg el és az iszap normális viszonyok mellett, 50 gyakorlati értelemben száraz legyen, mégis az eljárás sokféleképen módosítható, minthogy a cementanyag szárítása, égetőkemencegázok áramában való lebegve tartással, hogy példákat mondjunk, 55 végezhető úgy is, hogy az anyag csupán kis részének szárítását végezzük aránylag rövid vezetékben (és ehhez képest a gázok részleges lehűtésével) vagy az anyag nagyobb részének kisebb mértékű szárítását végezük, vagy hogy a már részben szári- 60 tott iszap bizonyos mennyiségét egy nagy inelegökonomiájú hártyaszárítón tovább szárítjuk vagy hogy az anyagot, egy részének aránylag magas hőfoknál az áram hatásnak való kitevésével, más részének 65 pedig alacsonyabb hőfoknál ugyanezen áram hatásának való kitevésével szárítjuk és pedig utóbbit azután, miután az első, az áram által megszárított anyagmennyiséget belőle kiválasztottuk. 70 A leírtaktól nagymértékben eltérő módszerek és szerkezetek alkalmazhatók a szárítandó anyagnak az áramban való szétosztására, főleg ha az anyag nem folyékony vágy félig folyékony és így por- 75 lasztóval való szétosztása az áramban cél szerütlen. Előnyös lesz az anyagot olyan gáz, mint pl. levegő, vagy a fent leírt példában a (77), ill. (81) vezetékekkel kiegészítetteknek megfelelő, cirkuláltatott gáz- 80 adagok áramában szétosztani, mely csak akkor válik melegített és hatásosan szárító árammá, ha a benne szétosztott anyaggal már annyira tovamozgott, hogy az anyagnak azon, nem kész, továbbított 85 része lehullott és pedig olyan állapotban, mely nem valószínű, hogy olyan nehézségeket okoz, aminőket az anyagnak a meleg gázokban való szétosztása, ami — mint azt a rajzra való hivatkozással leírtuk — 90 különleges méreteket igényel, hogy a részben megszárított anyagnak a vezetékhez való tapadását elkerüljük. Egy (51) szalag vagy hasonló szerkezet és kaparok (mint pl. 41. és 43) rendezhetők 95 el a vezeték bármelyik kanyarulatában vagy valamely szakaszában. Ilyen kaparó szerkezetek helyettesíthetők vagy kiegészíthetek azonban más szerkezetekkel, mint pl. vezetékkopogtató vagy rázó szer- 100 kezetekkel is. Más kivitelű leülepítő kamrák vagy egyéb, Beth vagy másféle rendszerű porszűrők is használhatók a leírt ciklonszerű porkiválasztók helyett. Ilyen szűrők hasz- 105-n álhatók kisegítőkként is ilyen elkülönítőkhöz vagy más kivitelű leülepítő kamrákhoz, hogy a gázokban visszamaradt port felfogják és hogy a mosást a (75) toronyban mellőzni lehessen; azon alacsony lift hőfokok, melyekre a gázokat ennél a szárítási módszernél lehűteni lehet, nagyon hatásos szűrőkendők vagy hasonlók használatát igénylik.