87774. lajstromszámú szabadalom • Javítások cement gyárátására szolgáló eljáráson

5 — Ciklonszerű porkiválasztók vagy más leülepítőkamrák seriesbe kapcsolva is használhatók, hogy a gázokat lokozatosan szabadítsák meg a bennük lebegő portól 5 és a hátrelévő feladatot az utólagos mosó vagy szűrő szerkezetekre hárítsák, ha még szükség lenne ilyenekre. Az égetőkemencét elhagyó klinkerleveg'ővel hűthető le, mely a szárítóvezetéken halad keresztül. 10 Rendszerint az ily módon a vezetékbe jutó levegő melege lesz egyedül a klinker melegének feleslege azon melegen túl,,, mely a kemencetüzeléshez szükséges levegő melegítésére kell. Minden ilyen melegfelesleg 15 azonban elvonható a klinkertől a szárítóvezetékből származó gázok segélyével, melyek minthogy a szárított anyag a berendezés által megengedett legnagyobb mértékig el van belőlük távolítva, fel-20 melegíttetnek a klinker által és újból felhasználhatók a szárítóvezetékben. Szabadalmi igények: 1. Eljárás forgó vagy más fajtájú cementégetőkemencékbe beadagolandó anyag-25 nak a kemence melegével a kemencén kívül történő szárítására, azáltal jellemezve, hogy a forró kemencegázokat vezeték mentén áramoltatjuk és a szárítandó anyagot finoman elosztott ál-30 lapotban a vezeték egy helyén a gázáramba porlasztjuk, később pedig, egy másik helyen, ahova a forró gázok az anyagot a vezeték mentén vitték, a gázáramból ismét kiválasztjuk. 35 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a gázárammal egyidejűleg cementiszapot is szárítunk és azt a gázáram útján. lebegő állapotban, hosszú, kanya-40 rodó vezeték mentén porkiválasztóhoz szállítjuk, melyből a szárított iszap a gázáramban lebegő állapotban levő anyagtól elkülönítve jut az égetőkemencéhez. 45 3. Az 1., vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a vezeték mentén haladó gázáram részben a kemencéből frissen kilépő gázokból, részben pedig vagy (a) 50 oly gázokból áll, melyek már egy ízben végighaladtak a vezetéken, miközben azokba a szárítandó anyag beadagoltatott és melyekből a szárított anyag kiválasztatott, vagy (b) a kemencéből kilépő, ismert módon cementklinker hű- 55 tése útján hevített levegőből, vagy részben a kemencéből frissen kilépő gázokból, részben pedig az (a) és (b) alatt felsorolt gázok keverékéből áll. 4. Az 1—3. igénypontokban védett eljárás 60 foganatosítására alkalmas nedves rendszerű cementgyártóberendezés, azáltal jellemezve, hogy (a) az előző igénypontok bármelyikének megfelelő eljárásnak és (b) olyan eljárásnak foganato- 65 sítására alkalmasan van berendezve, melynél az iszapot vékony hártya alakjában, gőzzel melegített hártyaszárítóban szárítjuk, ahol is az említett két eljárást egyidejűleg foganatosítjuk az 70 iszap különböző részeinek szárítására. 5. A 4. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a hártyaszárító fűtésére a cementgyár számára az erőt szolgáltató gőz- 75 gépből származó fáradt gőz szolgál, ahol is a hártyaszárító a gőzgép kondenzátoraként működik és hatásosságát, ezen kondenzátorként való működésénél, egy további kondenzátor biz- 80 tosítja, mely a szárítóban fejlődött gőzt kondenzálja. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében igényelt eljárás foganatosítására való berendezés foganatosítási alakja, azál- 85 tal jellemezve, hogy a vezeték olyan részén, ahol az áram észrevehető irányváltozást szenved, oly (pl. 51., 53., 55., 57., 59) szerkezet van elrendezve, mely az áram által lerakott anyagot, az 90 áram útja irányában, egy további ponthoz szállítja és újból bevezeti az áramba. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében igényelt eljárás foganatosítására való 95 berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy oly szerkezet (pl. a tengelye körül forgó hengeres vezetékdarabbal együttműködő helytálló kaparó vagy helytálló hengeres veze- jgo tékdarab tengelye körül mozgó kaparó) van elrendezve, mely az áram által tova nem vitt tapadó anyagnak a gázvezetékben öszegyülemlését meggátolni van hivatva. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyikében 105 igényelt eljárás foganatosítására való berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy egy-egy az anyagnak az áramba sugár alakjában való bevezetésére és a sugár egy részének no 87774