87591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

Megjelent 1 Í)JJ1. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZAIiADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 87591. SZÁM. —IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kondenzációs termékek előállítására. Dr. Pollák Fritz vegyész Wien. A bejelentés napja 1923. évi február hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi február hó 18-ika. A találmány formaldehydnek karbamidra, ill. thiokarbamidra, vagy származékaira való behatásából keletkező kondenzációs termékek előállítására vonat-5 kőzik. Ezen reakció tudvalevőleg először vízben oldható enyvszerű kezdőkondenzációstermékekhez vezet, melyek további hevítéskor (kocsonyásodás ntán) vízben old-10 hatlan és meg nem ömleszthető végkon denzációs termékekké alakulnak. Az oldható enyvszerű kezdőkondenzációs-termékeknek iparilag hasznosítható minőségű oldhatlan masszákká való átalakítása 15 azonban tetemes nehézségekbe ütközik. Ha, miként azt már ajánlották, a formaldehyd és karbamid kondenzáló-szerek alkalmazása nélkül hatnak 'egymásra s az ebből származó kezdőkondenzációs-termé -20 ket kíséreljük meg szakadatlan hevítés révén a végtermékké átalakítani, akkor hólyagokkal telt masszához jutunk, ami a keményítés közben felszabaduló gázalakú formaldehydre vezethető vissza. Ezen 25 hátrányt nem lehet azáltal kiküszöbölni, hogy a kondenzálási folyamatban a formaldehyd mennyiségét egyszerűen csökkentjük. Ha ugyanis ismert módon kondenzálószer nélkül dolgozunk, csak 80 akkor jutunk átlátszó üvegszerű végtermékekhez, ha a kondenzálást tetemes formaldehydfelesleggel végezzük. Ha a formaldehyd mennyiségét az ezen eljárásnál szokásos (5—6 s. r. kereskedelmi 85 40%-os formaidehydoldat 1 s. r. karbamidra) arányszám alá csökkentjük, akkor homályos kondenzációs termék keletkezik, mely a keményítéskor nem szolgáltatja azon kristálytiszta végterméket, 40 mely a jelen találmány főcélját képezi. Ha viszont a kondenzálást bázikus kondenzálószerek jelenlétében végezzük, akkor ugyan kisebb formaldehydmennyiséget is használhatunk, mint amennyi 3 mol formaldehyd: 1 mol karbamid aránynak fö megfelel s mégis üvegtiszta végtermékekhez jutunk, de a kezdőkondenzációsterméknek a kemény végtermékké való átalakítását célzó hevítés ilyenkor is rendkívüli óvatosságot igényel. A talál- 50 mány értelmében a kezdőkondenzációs termékekben esetleg még jelenlevő szabad formaldehydet az oldhatlan állapotba való átvitelt célzó hevítés előtt ártalmatlanná tesszük. Ezáltal rendkívül meg- 55. könnyítjük az oldhatlan és meg nem ömleszthető végtermék előállítását s oly termékekhez jutunk, melyek a kondenzációs termék előállítási módjától függetlenül az eddigi termékekhez képest iparilag 60 jobban hasznosíthatók. E célból a kezdőkondenzációs termékekhez a további hevítés előtt olyan anyagokat keverünk, melyek a formaldehydet lekötni, vagy elbontani képesek s emellett 65 a keményítősnél tekintetbe jövő hőmérsékeken sem el nem gázosodnak, sem gázalakú termékeket nem képeznek. A formaldehyd lekötésére pl. maga a karbamid, ill. ennek vagy a thiokarbamidnak deri- 70 vátjai, továbbá a phenolok és derivátjaik jönnek tekintetbe; a formaldehydet bontó anyagok közül a hidrogénperoxid szolgálhat például. Ilyen módon lehetővé válik a kondenzációs terméket az oldhatlan 75 állapotba átvivő keményítési művelet közben lényegesen gyorsabban hevíteni, s továbbá a forma alakját pontosan betartó formadarabokat készíteni, ami rudak, lapok stb. ipari gyártásánál lényeges fon- 80-