87406. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy többkamrás nyomólégfék

— 3 — a szűk (xl), mint a bővebb (x2) csatornán át áramolhatik a szabadba vagy a fékhengerbe, úgy hogy rendkívül gyors nyomáscsökkenés következik be a fővezetékben. 5 Az (R) pótkamra mindig a szűk (xl) csatornán át ürül ki. Majdnem ugyanaz a szabályozás érhető el ilyen pótkamra nélkül is. A 2. ábra egy további foganatosítási pél-10 dát mutat. Különleges esetekben célszerű lehet, hogy a fékgyorsulást kézzel szabályozni, ill. egészen kiiktatni lehessen. Hogy ezt elérjük, az áteresztő vezetékbe egy (Hl) 15 szabályozócsap van beépítve (3. ábra). Ezt a csapot a következő négy módon lehet beállítani: 1. hogy a levegő a fővezetékből a bő (28) és a szűk (27) csatornán át áramolhatik az 250 (s) vezérlőtolattyúhoz, 2. hogy a (28) bő csatorna zárva van és csak a szűk (27) csatornán át áramolhatik ki a levegő, 3. hogy mindkét, (27) és (28) csatorna 25 zárva van és csak a (29) csatornán át juthat a levegő a (K) vezérlődugattyúhoz, végül 4. hogy a fék egészen ki van kapcsolva és a levegő a fékhengerből és a segédlég-30 tartályból a (33, 34) csatornákon át a szabadba távozhatik. A 2. ábrán a gyorsfékezőszelep elzárócsapja úgy van kiképezve, hogy a fék kikapcsolásakor csak a fékhengerből távo-35 zik el a levegő, ellenben a segédtartályban lévő levegő nem megy veszendőbe. Ez igen fontos mindenféle vonatnál a kocsik lekapcsolásánál és más vonatba való bekapcsolásánál, mert akkor nincs szükség a 40 segédtartály ismételten való megtöltésére. Ezáltal a féket kocsirendezéskor is az egyes kocsik fékezésére lehet felhasználni, mert a fék a gyorsfékezőszelep elzárócsapjáriak elállításával meghúzható és rögtön 45 ismét megoldható. A (H3) csapforgónak itt egy bő (w) és egy szűk (wl) csatornája van. A csapforgó hüvelyében, ill. a csaptokban egy (y) csatorna van kiképezve, mely a fékhengert a külső levegővel köti 50 össze. Az első csaphelyzetben a bő (w) csatorna köti össze a segédlégtartályt a fékhengerrel (személyvonatoknál), a második csapihelyzetben pedig a szűk (wl) csatorna köti össze ezt a két teret (tehervonatok-55 nál). A harmadik ©saphelyzetben végül a (H3) csapforgó a segédtartályt elzárja a fékhengertől és az (y) csatornán, valamint a (H3) csapforgó bő (w) csatornáján át a fékhengert a szabad levegővel köti össze. 60 Hogy lehetővé tegyük a különbözőképen megrakott kocsiknak összterhelésüknek megfelelően való ideális százalékos fékezését és fékjük megoldását, az ismert, mozgatható (m) ütközőnek elvileg megtartása 65 mellett (3. ábra), még egy (11) mozgatható hüvelyt is rendezünk el, mely egy meg nem feszített (f3) rugót hord. Az (m) mozgatható ütközőre most csak arra az esetre van szükség, ha a nyomás a fővezetékben 70 felesleges mértékben csökkentetnék. Ez esetben, ilyen (m) ütköző nélkül, az olyan kocsiknál, melyek nincsenek teljesen meg- • rakva, a (K) vezérlődugattyú tovább mozogna el, mint ahogyan kellene, úgy hogy 75 nagyobb fékhatás állíttatnék be, mint amennyire szükség van. A 3. ábra a szelep helyzetét mutatja maximális fékhatáshál, amikor is a .meg nem feszített (f3) rúgó nem jut érvényre. Ha ellenben a (17) 80 emelőt pl. V* terhelésre állítjuk be, akkor az (m) ütközőhüvely felfelé elmozog és a pontozva rajzolt helyzetét veszi fel; ezzel egyidejűleg a másik (11) hüvely is az (f3) rugóval megfelelően elmozog. A fogas- 85 kerekek áttevési viszonya különböző és pedig olyan, hogy az (f3) rugó az >(m) ütközőhüvely előtt áll. Fékhatás megindításakor a (d) dugattyúrúd (t) karimája az (f3) rugóval érintkezésbe jön és ezt a ru- 90 gót lassan összeszorítja, úgy hogy a (K) vezérlődugattyú mozgása lassúbb lesz, mint a teljesen megrakott kocsiknál és pedig a kevésbbé megrakott kocsi (K) ve«. zérlődugattyúja az (m) ütközőhüvelyig a 95 rövidebb utat teszi meg ugyanazon idő alatt, mint a teljesen megrakott kocsi (K) vezérlődugattyúja a hosszabb utat a hozzátartozó (m) ütközőhüvelyig. A féknek a fővezetékben uralkodó nyomás növelésé- 100 vei történő megoldásakor újból beáll ez a folyamat. Ezáltal elértük a különbözőképen megrakott kocsiknak a terheléseknek megfelelően egyidejű százalékos fékezését és fékjeinek megoldását. A (17) 105 emelőt megfelelő rudazattal lehet működtetni, mely pl. a kocsi két hosszvagy fejtartóján egy-egy forgattyúban végződik és a kocsi mindkét oldaláról vagy elülről vagy hátulról mű- no ködtethető. Lehet a (17) emelőt önműködően is, közvetve, a kocsi rakománya segélyével beállítani, pl. lehet a kocsi hordrugóinak nyugalmi helyzetben bekövetkező áthajlását felhasználni ezen emelő 115 beállítására.