87406. lajstromszámú szabadalom • Egy vagy többkamrás nyomólégfék

nagyobb fékező erőt korábban érjük el, mint a teljesen megrakott kocsiknál,- a maximális fékezőerőt. Ezeknél a fékeknél nem minden vonatvezetői fékező szelép-5 állásnál lehetséges a különbözőképen meg­rakott kocsikat rakományuk, ill. összter­belésük százalékában lefékezni, ami pedig feltétlenül szükséges, hogy az egyes ko­csik egyenletes késlekedését érjük el, te-10 hát meggátoljuk azok egymáshoz ütközé­sét, ill. nyugtalan járását. A különböző­képen megrakott kocsik esetről-esetre kü­lönböző fékezőerőinek egyidejű százalékos , csökkentése ezideig nem volt lehetséges. 15 A jelen fékvezérlőszelepnél a felsorolt hátrányok elkerültetnek és a találmány egész általánosságban abból áll, hogy a különbözőképen megrakott kocsiknak vagy olyan kocsiknak, melyek úgy gyors-, 20 mint személy- és tehervonatokba soroztai­nak be, a mindenkor szükséges fékezőerői­nek egyidejű százalékos növelését vagy csökkentését érjük el. A mellékelt rajz 1. és 3. ábrája a talál-25 mány tárgyának foganatosítási példáit ábrázolja. A gyorsfékezővezérlőszelep áll: egy (K) vezérlődugattyúból, ennek (d) rúdjából, mely utóbbin egy (T) rugószabályozó van 30 megerősítve, továbbá egy (a) vezérlő­dugattyútolattyúból, mely (al, a2) és (a3) kivágásokkal és (b) csatornákkal van el­látva és lazán van elrendezve a (d) du­gattyúrúdon, azután egy (f2) rugóból, 35 mely a (K) dugattyúra ható lég-, ill. ve­zetéknyomással egyensúlyt tart és meg­oldott féknél meg van feszítve, míg maxi­mális féknyomásnál előfeszültség alatt áll; továbbá egy (D) tokból, mely egy (e) 40 beeresztő csőtoldattal, egy (g) fékhenger­csőtoldattal, egy (E) segédlégtartálycső­toldattal (3. ábrák), egy (i2) kieresztő cső­toldattal, egy (k) beresztő csatornával, egy (h) és egy (il) kieresztő csatornával, 45 egy (Hl) elzárócsappal, egy (H3) szabá­lyozócsappal (2. ábra), egy (VI) vissza­csapószeleppel, azután egy (m) lökethatá­rolással (hüvellyel) a (K) vezérlődugattyú löketének határolására, mely fogasrúd §0 gyanánt van kiképezve és (Bl) csappal működik együtt, mely két, különböző su­garú fogaskerék gyanánt van kiképezve; továbbá egy (B2) csappal, mely szintén fogaskerék gyanánt van kiképezve és egy 55 fogasrúd gyanánt kiképezett (11) hüvely­lyel működik együtt és egy (f3) rugóval van ellátva, mely utóbbiak mind egy (17) emelő segélyével állíthatók be. Ennek a gyorsfék vezérlőszelepnek mű­ködési módja szerint minden, a fővezeték 60 ben uralkodó nyomás, ill. a (K) vezérlő­dugattyú minden , elállítása mindig bizo­nyos meghatározott* nyomást von maga után a fékhengerben. A fővezetékben a nyomás csökkentése- 65 kor a (K) vezérlődugattyút (1. ábra) az U'2) rugó feszültsége lefelé tolja, úgy hogy az (s) vezérlőtolattyút az (fl) rugónak ez­által keletkező feszültsége szintén lefelé tolja, mikor is az elzárja a (h) kieresztő- 70 csatornát és megnyitja a (k) beeresztő­csatornát és az (al) kivágáson, a (b) csa­tornákon, továbbá az (a2) kivágáson és a (gl) csatornán át nyomólevegőt enged jutni a fékhengerbe és az (el) csatornán 75 át az (s) vezérlőtolattyú és á (K) vezérlő­dugattyú közt lévő (a3) kivágásba. Ezzel egyidejűleg az (s) vezérlőtolattyú elzárja a (p) kieresztő nyílást és megnyitja az (e) csatornát és ezzel a fővezetékből levegőt 80 enged jutni az (R) pótkamrába <(1. ábra). Ha nem állítunk be további nyomáscsök­kentést a fővezetékben, akkor a (K) ve­zérlődugattyú rögtön megáll, úgy hogy a nyomólevegő csak addig áramolhatik a 85 fékhengerhez, amíg az (s) vezérlőtolaty­tyúra ható tengelyirányú nyomás eléri az (fl) rugó keletkezett feszültségét és a ve­zérlőtolattyút visszatolja elzáró helyze­tébe. Ezzel egyidejűleg az (s) vezérlő- 90 tolattyú ismét elzárja az (e) csatornát és ismét megnyitia a (p) kieresztőcsatornát, úgy hogy az (R) pótkamrában lévő nyomó­levegő a szabadba távozhatik. Ha most a fővezetékben a nyomás további csökken- 95 tésével még nagyobb fékhatást állítunk be, akkor az (R) pótkamra az említett mó­don újból be- és kikapcsolódik. Az (R) pótkamrának az (s) vezérlőtolattyúban való elrendezésével tehát elértük, hogy 10< egyenletes és gyors fékezés megy végbe az egész vonat mentén. Hogy az üzemi és a vészfékezésekhez külön, egymástól független fékgyorsulá­sokat érjünk el, a gyorsfékezőszelep (D) 10; tokja egy (xl) szűk és egy (x2) bő csator­nával van ellátva. A fővezetékben a nyo­más lassú csökkentésekor, ha az (s) ve­zérlőtolattyú megnyitja az (e) beeresztő­csatornát, levegő áramolhatik a fővezeték- 111 bői az (R) pótkamrába és a szűk (xl) csa­tornán át a szabadba vagy a fékhengerbe, nevezetesen, utóbbi esetben, ha az (xl, x2) csatornák a külső levegő helyett a fékhen­gerrel közlekednek. A fővezetékben be- 11; állított, hirtelen nyomáscsökkentésekor ellenben az (s) vezérlőtolattyú annyira el­tolódik, hogy a levegő a fővezetékből úgy

Next

/
Thumbnails
Contents