87365. lajstromszámú szabadalom • Dörzsfék

— 283 — (2, 3) fékpofák közvetlenül az (1) kere­ten súrlódnak. A parallelogramm az egyik, csúcsánál fogva két (5) és (6) ru­góra van felfüggesztve, melyek közül az 5 első a (7) emelővel áll összeköttetésben. Ezen emelő (8)-nál helytállóan van ágyazva, míg (9)-nél a (3) fékpofához van erősítve. A második rugó a (10) emelővel függ össze, melynek egyik vége helytál­ló lóan van ágyazva, míg másik vége a (3) fékpofa (11) pecke alatt foglal helyet. Az egyik csúcsánál felfüggesztett pa­rallelogramm önsúlyának hatása alatt zá­ródni törekszik. Ezen súlynak egy része 15 adott esetben a (12) rugó által ellensúlyoz­ható. Az (1) keret beékelésére a fékpofákként működő (2, 3) parallelogramm oldalak szolgálnak. Ha az (1) foglalatot felülről 20 lefelé toljuk, akkor az egész parallelo­grammot magával vonszolva, a felfüg­gesztő rugók hatásával szemben lefelé mo­zog mindaddig, amíg a (2) fékpofa a helytálló (13) ütközőbe nem ütközik. A 25 (3) fékpofa ezután egyedül folytatja a mozgását, mely a parallelogrammnak a fé­kezést csökkentő deformációját idézi elő. A keret tehát az (5) és (6) rugók által meghatározott fékező-súrlódás hatása 30 alatt egyedül mozog lefelé. Ha az (1) foglalatra gyakorolt hatást megszüntet­jük, a részek maguktól az ékelési hely­zetbe térnek vissza. Ha ezzel szemben az (1) foglalatot alulról felfelé mozgatjuk, az 35 a parallelogrammot egészen addig viszi magával, míg a (3) pofa a (14) pecekbe nem ütközik. A foglalat tehát csak a (2) fékpofát viszi magával és az oldás ugyan­úgy történik, mint az előző esetben. A 40 fékezést a részek súlya szabályozza, mely részlegesen a (12) rugó által van kiegyen­súlyozva. A parallelogramm emelkedése alatt a (6) rugó hatásában a (10) emelő végének a (15) pecekbe való ütközése ál-45 tal bizonyos ideig meg van akadályozva. A berendezésnek a 3. ábrán látható fo­ganatosítási alakjánál az (1) foglalat a (16) vasalással van ellátva, mely az ajtó­keret két (17) lemeze közé nyúlik és rajta 50 fából, fiberből vagy más hasonló hatású anyagból való súrlódórész van elrendezve. Ennél a változatnál a fékpofák U-alakú keresztmetszetűek. A parallelogramm vezetését a (19) emelő 55 és a (20) peckek, melyeknek két végén göm­bök vannak elrendezve, végzik. Ezen göm­bök a (2) és (3) fékpofáknak és az ajtó helytálló (21) keretének gömbalakú mé­lyedéseivel működnek együtt. A helytálló (21) keret alsó részén a (22) eresszel van ellátva, az (1) foglalat átha­ladására szükséges hasíték a rugósan ágyazott (23) lap által van lezárva, mely az esőcseppeket a (22) ereszbe vezeti. A berendezésnek 7. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a (2) és (3) fék­pofák karokkal vannak ellátva, melyekre a rajzon nem látható a fékpofák oldását megengedő emelőn elrendezett két (24) pe­cek hat. Ez az elrendezés akkor kerül al­kalmazásba, mikor nagyon erélyes féke­zést akarunk elérni. A 8—10. ábrákon feltüntetett (25) ablak függöny felső része rugó hatása alatt álló hengerre csavarodik fel, mely a függönyt állandóan felhúzni törekszik. A függöny alsó (26) léce mindkét oldalán egy-egy (27) húzórúddal van ellátva, mely a paral­lelogramm alsó (28) oldalának meghosz­szabbítására hat, A parallelogrammnak (29) és (30) oldalai alkotják a fékpofákat. Ezek a fékpofák a helytálló (31) szögvas egyik szárnyára szorulnak és a függönyt megfeszített helyzetében rögzítik. A függöny mindkét oldalán a (29) fék­pofákkal a (33) csapok útján összefüggő (32, 32) emelők közepén a (34) működtető gomb segélyével vannak összekötve. Ha a két (32) emelőt a (34) gombnál fogva megemeljük, mindegyik emelő a másik (30) fékpofán lévő (35) ütközőbe ütközik, amiáltal ez a (30) fékpofa felemelkedik és a fékezés megszűnik. A függöny ekkor rugójának hatása alatt felemelkedik és a kéz ezt a mozgást követheti. Ha a (34) gombot elengedjük, a fékezés újból beáll. A függöny lehúzása céljából a (34) gombra felülről lefelé hatunk. Ez a nyomás a (36) ütközők útján a függöny alsó (26) lécére vitetik át és a (27) kar közvetítésével a két fékpofát egymástól eltávolítja úgy, hogy a függöny lefelé szabadon elmozdulhat. A berendezésnek a 12. és 13. ábrán fel­tüntetett változatnál az egyik fékpofa a (37) szögvasból áll, mely a helytálló (38) szögvason súrlódik és a lejtősen elrende­zett (39) elemet hordja, amelyen a (40) golyó vagy görgő van elrendezve, mely a fék második pofáját alkotja. A függöny alsó (41) léce a (42) lemezrugót hordja, mely a (37) fékpofával egy darabból álló (43) ütközőre támaszkodik. A függönynek az alsó (41) léc útján való húzása a (37) fékpofát magával viszi és a szög alatt el­rendezett (39) lap a (40) ékelőgolyónak a helytálló (38) szögvassal való zárását, kö­vetkezésképpen a függöny ékelődését lé­tesíti. Ha a (41) lécet alulról meglökjük, a

Next

/
Thumbnails
Contents