87365. lajstromszámú szabadalom • Dörzsfék
— 3 — <42) rugó enged mindaddig, amíg a léc alsó (44) pereme a (40) golyó alsó részére hat, ami által a fékezés oldása létesül. Ha viszont a (41) lécet elengedjük, az ol-i dás magától következik be azáltal, hogy a (40) golyó a lejtősen elrendezett (39) lapra vissza kerül. A dörzsféknek a (14) ábrán látható foganatosítási alakjánál az ékelő golyót a ) (45) excenter helyettesíti, mely a (37) szögvas fékpofájába lévő csap körül van ágyazva és a helytálló (38) szögvason csúszik. A 15. ábra oly féket mutat, mely a (48) > sínen a (47) görgők segélyével gördülő (46) ajtón van elrendezve. A két (49) és (50) fékpofát az (51) emelő egyesíti, mely az (52) és (53) csapokban van forgathatóan megerősítve. Ez az emelő az ajtóra erő) sített (54) gombba ütközik és az (55) rugó, mely egyrészt az emelő végére, másrészt az ajtóra van erősítve, az emelőt az (54) gomb körül állandóan átfordítani törekszik. A fékpofák zárása azon rázásoktól, melyek-i nek az ajtó ki lehet téve, függetlenül következik be. Az ajtón ágyazott (56) szögemelő az egyik karján megerősített (57) gomb útján az (51) emelő végére hat, míg a szög) emelő másik karja az (58) rúd útján emelhető, melynek felülről leíelé való mozgatását az (59) rúd vezérli. Ha ezen rúd útján az (58) rúd felemelését és az (56) szögemelő elfordítását létesítjük, akkor ez i a szögemelő az (51) emelőre hat és a fékpofákat oldja. Az ajtót azonban anélkül is elmozdíthatjuk, hogy az (59) rudacskára liatást gyakorolnánk. Ha az ajtót az (Y) nyíl irá) nyában meglökjük, az (55) rugó megfeszül és az (54) gomb az (51) emelőtől kissé eltávolodik, mire az (56) szögemelő (57) gombja az (51) emelőre hat és a fékpofákat bizonyos mértékben oldja. A fékpofák > most a vezetősínen elcsúsznak és az (55) rugó által szabályozott súrlódást fejtenek ki. Ha az ajtóra gyakorolt nyomás az (Y) nyíllal ellentétes értelmű, az (54) gomb az (51) emelőre hat és a fékpofák helyzetü) ket oly módon változtatják, hogy az (55) rugó működésének megfelelően a kifejtett nyomást csökkentik. Az ajtó tehát bizonyos súrlódási ellenállással elmozdítható. A 16. és 17. ábrán a találmánynak vasj úti kocsi vonórúdjáu való alkalmazása van feltüntetve. A (60) vonórúd több (61) lemezzel áll összeköttetésben, melyek váltakozva fékkészülékhez tartozó (62) lemezek közé vannak helyezve. A fékkészülék két (63) féktárcsából áll, melyek oly mó- 60 don vannak vezetve, hogy egymástól eltávolodhatnak. Ezt a mozgást a (64) csavarorsó segélyével érjük el, mely ott, ahol (63) tárcsákon áthatol, ellentétes értelmű csavarmenetekkel van ellátva. A (64) csa- 65 varorsó a (69) karral van ellátva, melynek egyik vége a (65) rugóhoz van erősítve. A (65) rugó másik vége a (66) váz egy helytálló pontjához van erősítve. A vonórúd ellenrugója (67)-tel van jelölve. 70 A részeknek a fékezési helyzetben való ékelését (16. ábra) a (65) rugó biztosítja. A fékrendszernek a (Z) nyíl irányában való elmozdulását a helytálló (68) pecek akadályozza meg. Ha a vonórúd horgára 75 húzóerő hat, az egész rendszer a (68) rugó hatásával szemben elmozdul mindaddig, amíg a (69) kar a helytálló (70) pecekbe nem ütközik. A (64) csavarorsó ekkor elfordul, ami által a fék oldódik és a csa- 80 varorsóval összefüggő lemezek a vontatás irányában elcsúszhatnak, amikor is a (65) rugó által szabályozott, mérsékelt súrlódást fejtenek ki. A részeknek a kezdeti helyzetükbe való 85 visszavezetése következőképen történik: Ha a vontatóerő a (60) rúd horgára már nem hat, akkor a (65) és (67) rugók az egész rendszert a (W) nyíl irányában visszavezetik mindaddig, amíg a (69) kar 90 a (68) ütközőbe nem ütközik, ami által a (64) csavarorsó oly értelemben fordul el, hogy a fék oldását létesíti. A vonórúd tehát a (67) ellenrugó hatása alatt visszacsúszhat anélkül, liogy (61) lemezei a fék- 95 rendszert magukkal vinnék és kezdeti helyzetet veheti fel. Szabadalmi igények: 1, Dörzsfék, azáltal jellemezve, hogy két fék pofából vagy fékpoíacsoportból 100 áll, melyek azon résznek egyik és másik oldalán vannak elrendezve, amelyekre a súrlódásnak kell hatnia és a fékhatás létesítése céljából rugó vagy i. nehézségi erő által állandóan 3gy 105 máshoz közelíttetnek, míg a fék oldása oly elemek útján létesíttetik, melyek a fékpofáknak eltávolodását idézik elő, akkor, amikor kézzel működtetnek vagy egy bizonyos elmozdulás után 110 ütközőkbe ütköznek. 2. Az 1. igényben védett dörzsfék foganatosítási alakja járműajtók üvegfoglalataihoz, azáltal jellemezve, hogy a két fékpofa egy az üvegfoglalatot körül- 115
