87291. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kapcsolás és árváltó hajtómű

— 6 — szivattyúelemek és a (48) szivattyúelem között összeköttetés létesül, míg a különkülön rövidre zárt (47, 48) és (31, 32) elemek között az összeköttetés el van zárva, 5 Minthogy most a (48) szivattyúelem férősége a (31, 32) szivattyúelem férőségének felével egyenlő, aunél fogva a (34) és (21) tengelyek áttételi viszonya 1:2. A 12. ábrában feltüntetett szelephelyzet a második 10 áttételi fokozatot adja. A 13. ábra szerint a (31, 32) szivattyúelemek és a (48, 49) szivattyúelemek között összeköttetés létesül, míg a (47) szivattyúelem állandóan rövidre van zárva. 15 A most működő szivattyúelemek térfogatviszonya folytán nyilván a (34) tengely és a (21) tengelyek áttételi viszonya 1:4, A 13. ábrában feltüntetett szelephelyzet a harmadik áttételi fokozatot adja. 20 A 11—13. ábrák kapcsán előadottakból kitűnik, hogy szi vattyúbatás révén a teljesítménynek csak oly nagy része megy át, amely a tengelyek sebességkülönbségének felel meg, míg a teljesítmény másik 25 és többnyire nagyobb része a (31, 32) és (24—28) forgó részek között levő folyadéknyomás útján szivattyúhatás nélkül közvetlenül megy át. Mindezekből kitűnik továbbá, hogy az áttétel azon mértékben 30 nagyobbodik, amint a beiktatott (47, 48, 49) álló részek férősége a (31, 32) forgó részek férőságéhez közeledik. Ily módon világos, hogy azon esetben, amikor ezek a férőségek egyenlők, ami a (47, 48) álló ré-35 szék beiktatása és a (49) álló rész kiiktatása útján történhet, az áttétel végtelen naggyá válik, vagyis a berendezés a hajtott tengely felől tekintve, fék gyanánt működik. Az ennek megfelelő szelephely-40 zet a 14. ábrában van feltüntetve. Ha viszont az álló részek férőségét nagyobbra választjuk, mint aminő a forgó részek férősége, ami a jelen esetben az összes (47, 48) és (49) elemek beiktatása útján történ-45 bet, úgy világos, hogy ezek generátor gyanánt működnek és folyadékot szivatytyúznak a (31, 32) forgó elemekbe, amelyek így oly irányban hajtatnak, amely a (21) tengely forgási irányával ellenkező 50 értelmű, miáltal a (34) tengely hátraforgását érjük el. Az ehhez szükséges szelephelyzet a 15. ábrában van feltüntetve. Minél nagyobb az álló részek férősége, annál gyorsabban fog a (34) tengely a hátra-55 menetnek megfelelő irányban forogni. Ezen esetben az összes nyomócsatornák és nyomóterek szívócsatornákká, illetve szívót erekké alakulnak át és viszont. Hogy hirtelen sebességváltozásoknál és az ezek által okozott nyomásnövekedéseknél 60 esetleges törések elkerültessenek, a szívó-és nyomóterek között önmagában véve ismeretes módon (78) biztonsági szelep van beiktatva, amely túlnyomás esetén a nyomó- és szívóterek között önműködőlég 65 összeköttetést létesít és így a nyomó alatt tehermentesíti. Világos, hogy a (43) szelep különböző módon képezhető ki, úgy hogy a 9—15. ábrákban feltüntetett szelephelyzetek sor- 70 rendje és így az áttételi fokozatok sorrendje is megváltoztatható. Kívánt esetben mindenik álló rész szeleppel látható el, amely a többi álló rész szelepeitől függetlenül vezérelhető, világos azonban, 75 hogy a feltüntetett szelepelrendezés, amelynek révén egyszerű beállítási mozgások útján a sebesség szabályozása, valamint fékezés és hátrafelé járat érhető el, lényeges egyszerűsítést képez. Az álló ré- 80 szek száma tetszés szerint választható meg, úgy hogy különböző áttételi viszonyokat kaphatunk. Az elrendezés olyan is lehet, hogy mindenik álló rész önmaga tehető szabaddá, úgy hogy az összes át- 85 tételi fokozatoknál megakadályozható, hogy valamely elem rövidre zárassék és súrlódási veszteségek következzenek be. A szelepek (69) vezérműve alkalmas módon az (59) fékkerék kiváltó szerkezetével köt- 90 hető össze, úgy hogy a szelepeknek az üres járatra és közvetlen kapcsolásra való beállításával (9. és 10. ábra) egyidejűleg, a (47—49) álló elemek önműködőlég felszabadulnak. 95 A találmány tárgyát tevő kapcsolás és átváltó hajtómű további lényeges előnye abban áll, hogy a (21) tengellyel szilárdan összekötött ós forgó (22) köpeny a (24—28) forgó részekkel együtt lendítőkerék gya- 10( nánt szolgál és így például gépkocsiknál az egyébként szükségs lendítő kereket helyettesítheti, mimellett az említett alkatrészek a hajtott (31) és (32) forgó résszel, valamint a (47 ... 49) álló résszel együtt a IOJ szokásos fogaskerékszeikrényt helyettesítik. Az indítás továbbá ismeretes módon hidraulikus hajtóművel ellátott gépkocsinál és az átmenet az egyik sebességről a másik sebességre sokkal nyugodtabb, mint LK olyan gépkocsiknál, amelyek fogaskerékhajtóművel vannak ellátva. A 16. ábrában ismeretes szerkezetű egysarkú tokos motor, illetve generátor van feltüntetve, amelynél ugyanúgy, mint a lu 7. és 8. ábrában feltüntetett berendezésnél a (79) dugattyúk külső hengeres vége a (80) burkoló köpenyben ágyazott, külön-