86958. lajstromszámú szabadalom • Szalagos hajtószerkezet különösen nagy áttételek és nagy kerületi sebességek számára

elrendezések azonban oly nagy szerkezeti nehézségekkel jártak, hogy azok a gyakor­latban nem tudtak meghonosulni, különö­sen, hogy ezek a nehézségek a szalag futó­sebességének fokozásánál még súlyosab­bakká váltak. Nagy sebességeknél, pl. másodpercen­kénti 35 m. sebességeknél tehát a röperő egyensúlyozására eddig javaslatba hozott eszközök felmondják a szolgálatot. Ennél­fogva a szalagban azok a feszítő erők, melyek a szalagnak a koronghoz való szo­rításához szükségesek, oly naggyá válnak, vagyis az előbb említett egyenlet jobb ol­dalának második és harmadik összeadó tagja oly nagy lesz, hogy a szalag a tu­lajdonképpeni erőátvitelben már nem is vehet részt. Ez még fokozott mértékben következik be, ha a hajtószerkezetnek át­tételi viszonyai nagyok, mivel ekkor a szalagra ható hajlítási igénybevételek igen nagyok, amit még súlyosbít az a kö­rülmény, hogy a hajlítási irány folyton változik. E hátrány beszüntetésére javas­latba hozták az erőátvitelre szolgáló sza­lagoknak rostos anyagból való készítését. Ily szalagok úgy készültek, hogy a telje­sen nyitott rostok a húzás irányában fe­küdjenek vagy pedig a rostokat zsineg­szerűen összesodorták. Készítettek to­vábbá oly szalagokat, melyek több egymás fölé helyezett szövetrétegből álltak. Ezek a szalagok azonban mindeddig oly rostos anyagokból készültek, melyek vagy túl­nagy fajsúllyal, vagy pedig túlkicsi hajlé­konysággal és rugalmassággal bírtak ah­hoz, hogy nagy erőknek nagy sebességek­kel és nagy áttételi viszonynál való át­vitelére alkalmasak legyenek. Nyitott ros­tok alkalmazása esetén ez utóbbiakat vala­mely kötőszer segélyével, előnyösen gumi­oldattal ragasztották össze, de az ily kötő­szerek a folyton változó hajlítási igény­bevétel és a szalaganyag különböző hajlé­konysága és rugalmassági kiterjeszkedése, továbbá ezen anyagok különböző hőkiter­jeszkedése folytán csakhamar leválnak, miért is ily szalagok a gyakorlatban nem váltak be. Pamutból, lenből, teveszőrből stb. készült szalagok azzal a hátránnyal bírnak, hogy a rostok nem elég hosszúak, ami egyrészt a húzási szilárdságra hat károsan, másrészt nagy sebességeknél a szalagnak gyors kopását okozza, amennyi­ben a rövid rostok a folyton változó haj­lítási irány következtében gyorsan gyen­gíttetnek és a fellépő nagy légellenállások folytán a kiálló rövid rostok kiszakíttat­nak, miáltal a szalag szövedéke megritkul. Acélszalagok pedig, melyek nagy fajlagos 60 húzási szilárdsággal bírnak, annyiban hátrányosak, hogy a korongokon való fu­tásnál nagy hajlítási igénybevételt szen­vednek, továbbá túlnagy ifajsúilyal bírnak és következésképpen nagy sebességeknél 65 még a röperő által is igen jelentékenyen vétetnek igénybe. Javaslatba hoztak to­vábbá már oly hajtó szalagokat is, melyek a bőrből, gumiból, balatából, pamutból, kenderből, teveszőrből stb. készült szíjak- 70 nak és szalagoknak és az acélszalagoknak és drótköteleknek előnyeit egyesítik ma­gukban. Az ily szalagok fémsodronyokból és rostos anyagból akként készülnek, hogy több vékony sodrony vékony kötéllé van 75 összesodorva és ezek a vékony kötelek rostos betéttel szalaggá vannak szőve. De az ily szalagok sem alkalmasak nagy erőknek nagy sebességgel nagy áttétel mellett való átvitelére, mivel fajsúlyuk 80 túlnagy. Hogy már most bizonyos szalagszéles­ség mellett oly szalagos hajtó szerkezetek­kel, melyek legalább is egy, korongokon futó végnélküli szalaggal bírnak, lehetőleg 85 nagy erőket nagy sebességgel vihessünk át, a találmány szerint a szalag oly anyag­ból készül, melynél a kg/mm2 -ben kifeje­zett húzási szilárdságnak viszonya a faj­súlyhoz (vízhez viszonyítva, tehát kg/dm3 - 90 ben kifejezve) a törésnél legalább is 30 és mely nagy húzási szilárdsággal, nagyfokú rugalmassággal és legalább is 80 cm. tech­nikai rosthosszal bír. Az ily anyagból ké­szült szalaggal, mely nagy sebességeknél 95 is csak csekély hajlítási és röperő igény­bevételnek és csak jelentéktelen szétrosto­sodásnak van kitéve, a szalagszélesség egy­ségeként inagy erőket vihetünk át. Ily szailaganyag gyanánt elsősorban selyem 100 jön tekintetbe, mely igen rugalmas és haj­lékony és azonkívül gyakorlatilag véve végtelen hosszúságú rostokkal bír, úgy hogy nagy sebességeknél és nagy áttéte­leknél is még könnyen simulhat hozzá a 105 kisebb koronghoz és nem bomlik rostokra. Az ily szalag még nagy sebességeknél is úgyszólván semmiféle hajlítási igénybe­vételnek nincs kitéve és anyagának cse­kély fajsúlya folytán az előzőkben emlí- 110 tett egyenletnek harmadik összegezósi tagja, nagy sebességeknél is, az első tag­hoz viszonyítva kis értéket vesz fel, mi­által a szalagnak a körülfogó erő általi erős igénybevétele megengethető. Kísérle- 115 tek azt mutatták, hogy egy végnélküli selyemszalaggal a szalagmetszet min­den cm2 után közel 100 lóerő vihető át.

Next

/
Thumbnails
Contents