86885. lajstromszámú szabadalom • Biztosító készülé elektromos gépek vagy készülékek túlmelegedése ellen

— 2 — "ból'állanak, melyek egyik végeikkel a (3), ül. (4) hőtároló tömegekkel állanak kapcsolatban. A (7) és (8) fémszalagok szabad ivégei a K9) és (10) kontaktusokait ii hordják, melyek a (7) és (8) szalagoknak a hőhatás által okozott meggörbülése folytán egymással érintkezésbe jutnak. Az (5) és (6) hevítőtestek egymással sorosan vannak kapcsolva és a védendő 10 gép áramkörével, vagy az ebben folyó árammal arányos áramot vezető áramkörrel sorosan kapcsolhatók. Az (1) elem (3) tömege lényegesen nagyobb, mint a (2) elem tömege, úgy hogy az előbbi jóval 15 hosszabb időt igényel egy bizonyos hőmérsékletre való felhevítéshez, mint az utóbbi. Ennélfogva az (1) elem nagyobb késéssel működik, mint a rövidebb idő alatt működésbe jövő (2) elem. 20 A 2. ábra (B) görbéje mutatja az (1) elem thermikus charakteristikáját. A diagramm ordinátái mutatják azon időt, amely alatt az abscissa tengelyen jelzett különböző terhelések mellett éri el az (1) 25 elem a meghatározott, pl. 90° C hőmérsékletet. Az 1. ábrabeli készülék (2) elemének thermális charakteristikáját a 2. ábra (A) görbéje mutatja. Ezen két görbét a két elem hőtároló képességének bizonyos 30 értékei mellett nyertük. A hőtároló képesség alatt a tömeggel szorzott fajmelegnek a tömeg sugárzó felületéhez való viszonyát értjük. Ezen értelmezés mellett az (1) elemnek jóval nagyobb hőtároló ké-85 pessége van, mint a (2) elemnek és ennélfogva az (1) elem jóval lassabban melegszik fel ugyanazon hőmérsékletre, mint a (2) elem. Ezen két különböző hőtároló képesség mellett az (1) elem nagyobb kése-40 delemmel dolgozik, helyesebben mondva, nagyobb időkonstansa van, mint a védendő gépnek, míg a (2) elem időkonstansa kisebb, mint a védendő készüléké, úgy hogy ez utóbbinak thermá-45 üs chiarakteristíkája az (A) és (B) görbe között fekszik. Ennélfogva ezen két görbe között fekvő bármely theremikus charakteristikát utánozhatunk az (1) és (2) elem effektusának kellő arányosításá-50 val, úgy hogy a két elem effektusának eredője pontosan másolja a védendő gép thermikus charakteristikáját. Ezen eredő hatást ugyanazon készülékkel érhetjük el, anélkül, hogy az egyik 55 vagy másik elem szerkezetén változtatnánk, egyszerűen azzal, hogy a két (5) és (6) hevítőtest viszonyát változtatjuk meg, vagyis a (3) és (4) hőtárolótömegekbe vezetett melegmennyiségek viszonyát változtatjuk úgy, hogy azon idő, mely alatt 60 a (9) és (10) kontaktusok annyira mozognak el, hogy egymással érintkezésbe jutnak rövidebb, vagy hosszabb lesz, aszerint, amint az (1) vagy (2) elem hatása van túlsúlyban. Ezen eredmény elérésére 65 az egyik vagy mindkét (5) vagy (6) fűtőtest ellenállását változtatjuk. A 2. ábra (C) görbéje mutatja a készülék eredő thermikus charakteristikáját azon esetben, amidőn az (5) ós (6) fűtőtestek ellen- 70 állása 30:1, míg a (D) görbe a fűtőellenállások 12:1 és az (E) görbe a fűtőellenállások 5:1 viszonyának felel meg. Látható tehát ebből, hogy az (5) és (6) fűtőtestek viszonyának megfelelő megválasz- 75 tásával oly thermikus charakteristikát állíthatunk elő, amely bármely az (A) ós (B) határgörbéken belül fekvő charakteristikát másol. Ha a védendő gép charakteristikája a 80 (D) vonalnak felel meg, úgy az (5) és (6) ellenállás viszonyát a 12:1 viszonynak megfelelően választjuk. Aránylag csekély, pl. 125% túlterhelés mellett a (2) elem (4) hőtároló tömege a maximális hőmér- 85 sékletre melegszik fel, amelyet aránylag rövid időn belül ér el és hővezetés révén a megfelelő hőmérsékletre felmelegedett (8) szalag meggörbül, úgy hogy a (10) kontaktust a (9) kontaktus felé közelíti a 90 hevítéssel arányos úttal. Az (1) elem (3) hőtároló tömege, nagyobb hőtároló képességénél fogva, jóval hosszabb időt igényel a végleges hőmérséklet elérésére és a (7) fémcsík lassabban görbül, úgy hogy las- 95 san közelíti a (9) kontaktust a (10) kontaktushoz, addig, míg ezek érintkeznek és egy relaisáramkör segélyével működésbe hozzák a védendő gép áramkörét vezérlő kapcsolót. A (7) és (8) szerveknek a (9) és io< (10) kontaktusok érintkezéséhez szükséges elmozdulására igényelt időtartam ugyanaz, mint amennyire szükség van a védendő gépnek ahhoz, hogy veszélyes melegedési pontja a kritikus hőmérsékletre 10; melegedjék. Ezen terhelési viszonyok mellett a kisebb időtényezővel dolgozó elem hatása dominál a kontaktus zárási időtartam megszabásában. Ha igen nagy túlterhelés lép fel, pl. rövidzárlat esetén, a vé- u( dendő gép vezetékeiben a melegedés oly hirtelen, hogy igen kevés meleg megy át a gép vázába és a veszélyes melegedési hely nem a vázban, hanem a vezetékekben lép fel, úgy hogy az áramkör hirte- hj len megszakítására van szükség. Ezen esetben a kis időtényezővel dolgozó (2) elem (4) tömege ugyanoly mértékben me-