86885. lajstromszámú szabadalom • Biztosító készülé elektromos gépek vagy készülékek túlmelegedése ellen

- 3 -legszik, mint a védendő gép vezetékei és a (8) szerv gyorsan görbül meg és a (10) kontaktust azonnal a (9) kontaktus felé mozgatja, mielőtt még ez utóbbi 5 számbavehető elmozdulást végezhetett volna. Ezen viszonyok között tehát a (2) elem hatása van túlsúlyban, amely elem gyakorlatilag az (1) elemtől függetlenül dolgozik. 10 A készülék kalibrálása céljából az (1) és (2) elemet külön-külön vetjük alá a kritikus 90° hőmérsékletnek és a (7) és (8) kontaktusrugókat oly távolságban helyezzük el egymástól, hogy kontaktusaik 15 éppen hogy érintkeznek. Ezen beállítás megfelel egy 50°-os gépnek, vagyis oly gépnek, amelynek szigetelése 40° C környezeti hőmérséklet fölé 50°-kal emelkedhetik. Ha 40°-os gépről van szó, ami meg-20 felel 80° C kritikus hőmérsékletnek, a kontaktusok által leírandó utat csökkentjük, úgy hogy 80° C hőmérséklet elérésénél a kontaktusok egymást már érintik. Ha a környezet hőmérséklete csökken, úgy 35 a gép hosszabb idő múlva éri el kritikus hőmérsékletét, vagy nagyobb terhelést bír el ezen hőmérséklet elérése előtt. Ezt a készülék önműködőlég veszi tekintetbe, mivel a környezeti hőmérséklet sii}0 lyedésének megfelelően, a (7) és (8) szalagok oly értelemben görbülnek el, hogy a (9) és (10) kontaktusok egymástól távolódnak, miáltal nagyobb terhelésre vagy hosszabb időre van szükség a kontaktusok 55 érintkezéséhez. A 3. ábra a védendő gépek három különböző typusának megfelelő thermikus charakteristikát mutat. Az (F) görbe indukciós motor, a (G) görbe egy transzfor-W mátor és a (H) görbe egy iorgó konverter charakteristikáját mutatja. Látható, hogy az (F) és (Cl) görbék a 2. ábrabeli (A) és (B) görbe közötti területbe esnek és így az (1) és (2) elem bevítőellenállásai(5 nak megfelelő viszonyával utánozhatok. Mivel azonban a 3. ábrabeli (H) görbének jóval nagyobb időtényező felel meg, mint az (1) elemnek, a (H) charakteristika másolása céljából az (1) elem időtényezőjét $ növelni kell, amit a vele kapcsolt hőtároló tömeg hőtárolóképességének fokozásával érünk el. Ezt pl. ezen tömeg hőszigetelése által, ill. a hősugárzófelület csökkentése által, avagy ha ezen eszközök nem elegen-6 dők, a tömeg növelése, vagy nagyobb íajmelegű anyag használata által érhetjük el. Megfelelő hőtárolóképesség biztosításával az (1) elem thermikus charakteristikája kitolható, úgy hogy a (H) görbe az (1) és (2) elem charakteristikája közé 60 esik. Oly gépeknél, amelyeknek thermális charakteristikája a (H) görbéhez hasonló, célszerű lehet az (A) görbét is emelni azáltal, hogy a (2) elem hőtárolóképességét növeljük. Forgó konverterek esetén a 65 megengedett túlterhelést gyakran kommutátiós nehézségek határolják. Ily esetben a védőkészülék a védendő gép thermikus charakteristikáját azon pontig követheti, amelyben a kommutálási nehézsé- 70 gek kezdődnek, ezen ponton túl pedig a túlterhelés egy segédkészülékére hat, amely az áramkört pillanatnyilag megszakítja. Ezen működő charakteristikát az (E) görbe pontozott része mutatja. 75 Ahelyett, hogy az eredő időtényezőt két (1) és (2) elem mechanikai együttműködése folytán, vagyis két thermostatikus (7) és (8) szerv elgörbülésének kombinálásával érnők el, az elemek thermikus egy- 80 másrahatásával is hozhatjuk létre az eredő időtényezőt. Ezen thermikus egymásrahatás elérése céljából az (1) elemet az 11. ábrában feltüntetett alakjában tartjuk meg és az (1) elem (7) thermostati- 85 kus szervét használjuk fel a készülék (2), vagyis kisebb időtényezőjű eleme gyanánt. Ezen (7) szerv tömegét választjuk tígy meg, hogy a (2) elem (4) tömegének feleljen meg és a (7) elem ellenállását úgy 90 méretezzük, hogy a (6) hevítőtest ellenállását helyettesítsük. A (7) szervet úgy kapcsoljuk, hogy a hevítőáram magfín ezen szerven folyik át, úgy hogy a (7) szerv egyaránt szolgál 95 hőmérsékletindikátor és hőtárolótömeg gyanánt. Ha tehát a (7) szerv tömegét és ellenállását kellően választjuk meg, úgy a (4) tömeg, a (6) hevítőtest és a (8) thermostatikus elem szerepét egyesíti magá- 100 ban. A (7) thermostatikus szerv tehát nem csupán hővezetés folytán jelzi a hőmérsékletet, mely az (1) elemben uralkodik, hanem egyidejűleg a maga részéről a készülék (2) eleme gyanánt is működik, ame- 105 lyen ugyanazon áram folyik keresztül, mint amely az (1) elem (5) tekercsét fűti. Tlyként tehát a (2) elem thermikus charakteristikája az (1) elemével van kombinálva. A gyakorlatban az elemeknek ezen 110 kombinált elrendezését használjuk a legcélszerűbben. Ezen utóbbi megoldás egy példáját mutatja a 4. ábra, míg az 5. ábra ugyanennek kapcsolási elrendezését tünteti fel. Ezen 115 ábrákban a (11) és (12) elem felel meg az 1. ábra (1) és (2) elemeinek, melyek közül a (11) elem nagy időtényezővel, a (12) elem