86832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fém elporlasztására vagy fém gőzök lecsapatása útján keletkezett fémrétegek struktúrájának tömötrítésére
— 2 -járás útján előállított fémrétegre ható anyagok behatáséira keletkezik, mely folyamat esetleg több fázisban folyik le. Ha pld. aluminikiniTéltiegleket teszünk ki allká-5 liá;k bontó hatásénak, aiklkoir először aluiininátok keletkeznek, melyek különösen amoniaisók jeleni étében a hevítés folytan, hydroxiddá alakíthatók át. Erőteljes vlagy hosszabb ideig tartó hevítésnél, végül víz-10 mentes aluminiumoxydet kapunk, melynők hőmérsékleti állandósága igen nagy és nnely úgyszólván mindenfajta vegyi befolyásnak ellenáll. A töliőtestekket vagy &z ilyeneket tarló talmiazó vagy fejlesztő íolyékony, illetve pépszerű keverékeket vagy oldatokat a munka darabok befecskendezésével, bedörzsölésével, ecsetelésével vagy beimártásával kebelezitetheitjük be a fémrétegek pó-20 rusaiba, még pedig a fecskendezett fémréteg előállítása alatt vagy után. A munkadarabokat emellett a töltőanyagok beliaiolása előtt célszerűen felhevítjük, hogy ily módon a pórusokat megnöveljük 25 és a bennük foglalt levegőt a pórusokból részben kihajtsuk. Ha a töltőanyagot ezután felihevített rétegeikbe beihiatoltat juk és egyútitál a, miunlfearfaibok gyors1 lehűtéséről gondoskodunk, akkor a töltőanyagok 30 szinte be lesznek húzva a pórusokba. Ezt a folyamatot többször is megismételhetjük, még pedig célszerűen nemcsak akkor, amikor a fecskendezett vagy elgózosított fémréteg végső vastagságát elérte, hanem 35 azon közbeeső fokozatokban is, melyekben a fémréteg még nem érte el végső vastagságát. A fémréteg mélységében fekvő pórusok, a kész fémrétegnek csupán fölületi kezelésénél, levegővel volnának megtelve. 40 Enniefc a levegőnek hevítése folytán vógbeímienő ritkítása, valamint a munkatlaraibntak a töltőanyagokkal való kezelése, eigyidetjű lehűtés mellett, azt eiredményieiziné, hogy a töltőanyagok csak a fölü-45 let míenitión vagy kevéssé mélyire hatóan rakódnának le a pórusokban. Ha, azonban a munkadarabokat a fecskendezett fémréteg keletkeizéfeie közben kezeljük a tömítő folyadékkal, akkor mór a munkadaraib-50 nak a fecskendező készülék ömlesztő lángjaiból a fecskendezási közben fellépő felhevítése folytán, a, pórusokban foglalt levegő forró és ritkított, míg a munka,darabnak a hideg töltőanyagolkkal való éiiintj>b kezélse pillanatában összehúzódik, úgy hogy a töltőanyagot a pórusokba behúzza. Az általános chemia számot módot nyújt oldhatatlan testeik előállítására. Eziek közül a leghaisználhatóbbafeat, vagyis azokat a csapadékokat választjuk, melyek 60 lehetőleg kristályvízimentesek, főleg azoniban azokat, melyek savakkal és lúgokkal illetőleg a fémrétegekre esetleg később ható anyagokkal szemben érzéktelenek. Sok esetben savas oldatok helyett kö- 65 ziömibös oldatok alkalmazása lesz ajánlatos, némely esetben pedig" savanyú vagy közömiböis oldatok helyett alkalikus oldalokát kell alkalmaznunk, hogy az oldhatatlan tömítő anyag képződései alatt, 70 elö'tit vagy utéin elkerüljük a rozisdaképzőilést vagy korrodálást. Hia a kapott rétegek vegyi és fizikai ellienállókéipeeségét valamely anyagnak a leesikendezett fémre való közvetlen behar 75 tásával növeljülk, akikor a vegyi folyamat folytán a reagens mes&zemenőieg hat, még pedig ha úgy kívánjuk, addig, míg az újonnan képződött anyag a fémréteget teljesen helyettesítette, vagy pedig csupán 80 addig, míg a fecskendezett fémréteg pórusai teljesen ki nem töltettek. Ahelyett, hogy az el porlaszt ás, szétfecskendezés vagy lecsapatás útján létesített fémrétegek póruséit nemfémes testekkel 85 töltenők ki, oly fémes miaisazláíklkal is tömíthetjük őket, melyek nem a fémporlasztási eljárás útján keletkiezmek. Ismeretes mér fémbevoinatoknak akként van előállítása, hogy a féiincsapadék külső 90 iátramiforrási alkalmjazásé és ömlesztés vagy összeolvasztás nélkül, csupán kontaktusihaitás útján keletkezik az alapfémen, Eziek a módszerek a gyakorlatban igen korlátolt fontosságra tettek szert, 95 inert kivétel nélkül, rendkívül vékony és média mikiai tekintetben nem elég ellenállóképes rétegeket szolgáltatnak. Ezen módszereknek a fecskendezés útján előállított fémrétegeikkel való kombinációja 10( álltai azonban ezeknek struktiurája a kon tiaiktuíseláárásnál a pórusokban, képződő flérnleesapódálsiclk által tetemesein tömöríthető és javítható. Ezen kombiméit eljárás kiviteli célja- 10£ bői előbb osak az egyik, vagy másik, vagy •mindkét eljárást egymásután, vagy egyidejűleg Vagy váltakozva alkalmazzuk, ugyanazon alapanyagon. A konltaktus eljárás szerint a nagyobb n( eleiktrolyiikus oldási tensióval bíró fémeket, pld. a zinket, ónt, vasát stb., más (úgynevezett neimieseibb) fémek (pld. réz, ólom, ezüst) oldataiból, melyeknek elektrolytikus oldiási tenziója. (•sekélyebb, a Ili rezet, ólmot és ezüstöt lecsapathatjuk. Ha ez .bizonyos összetételű, alkalmas tömiéinységű oldatokban történik, akkor a
