86789. lajstromszámú szabadalom • Csuklótagos fűrész

Megjelent 1931. évi május li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86789. SZÁM. — Ylll/c. OSZTÁLY. Csuklótagos fűrész. LincL Arvid mérnök-gyártulajdonos Stockholm. A bejelentés napja 1923. évi január hó 31-ike. A találmány a fűrészek azon fajtájára vonatkozik, mely egyes, egymásba ka­paszkodó horogalakú végrészekkel ellá­tott, fűrészfogas tagokból van összefőve. 5 A találmány célja az egyes tagok között tökéletesített összeköttetést létesíteni, oly módon, hogy az egyes tagoknak láncszerű egésszé való összeillesztése egyszerűbbé váljék és a tagok kölcsönös elfordulása 0 csekély súrlódással mehessen végbe. A találmány lényege abban van, hogy az egyes tagoknak egymásba kapaszkodó horog-részei között külön csuklócsapokat rendezünk el. Ezzel a csuklótagos fűrész 5 az üzemközben hirtelen fellépő igénybevé­telekkel szemben ellenállóbbá, lényegesen tartósabbá és az eddigi ily láncszerű fű­részekkel szemben egyszerűbben előállít­hatóvá válik. 10 A mellékeli rajzokon a találmány tár­gyának néhány példaképpeni foganatosi­tási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerinti csuklótagos fűrésszel ellátott fa döntő fűrészgépet mu-15 tat felülnézetben. A 2. ábra e gép oldalnézete. A 3. ábra az 1. és 2. ábrák szerinti gépnél alkalmazott vezetőtárcsának, valamint az ezzel kapcsolódó csuklóitagos fűrésznek 10 egy-egy részletét mutatja nagyobb lép­tékben. A 4. ábra a csuklótagos fűrész harántmet­szete. Az 5. ábra a fűrész él-nézete. A 5 fi. ábra a csuklótagos fűrész egy másik foganatosítás! alakjának oldalnézete. A 7., 8. és 9. ábrák egy harmadik fogana­tosítási alakot szemléltetnek oldalnézet­ben, ül. harántmetszetben és él-nézet ben. A 40 10—12. ábrák, továbbá a 13., 15., 16., 18. és 19—21. ábrák négy további foganatosí­tási alakot mutatnak hármasával, oldal­nézetben, illetve harántmetszetben és él­nézetben. 45 Az 1. és 2. ábrák szerinti fadöntő gép mindenekelőtt a fogantyúval ellátott (1) keretből és az egyes tagokból összetett (2) fűrészlapból vagy fűrészláncból áll, melv a (4, 5, 6) és (7) vezetőtárcsákon jár. A (6) 50 tárcsa egyúttal a láncszerű fűrész hajtó­tárcsája gyanánt szolgál. A hajtás alkal­mas motor felől történik, amelyet akár a keretein erősíthetünk meg, akár pedig a talajon állíthatunk fel s ekkor azt hajié- 55 kony tengely segélyével kötjük össze a (6) hajtótárcsával. A keretben, mely üre­gesen van kiképezve, a láncszerű fűrész teljesen védett állapotban jár. Maga a fűrész a 3—5. ábrákon feltűnt,e- 60 tett foganatosítási alaknál fűrészfogakkal ellátott (3) tagokból van összeállítva, ame­lyeknek végei horogalakú (8, 9) részekkel vannak ellátva, úgy hogy mindegyik tag nagyjában S alakú. Két-két szomszédos 65 tagnak egymásba kapaszkodó (8, 9) horog­részei közé egy-egy (10) csap van behe­lyezve, melynek hossza valamivel na­gyobb, mint a fűrésztagok vastagsága és melynek palástján horony van kiképezve, 70 amellyel a (8, 9) horgok szélei kapcsolód­nak, ami meggátolja a tagok szétesését. Az egyes tagok különválását az is meggá­tolja, hogy a (8) horog hátsó (11) éle a szomszédos tag (9) horogrészének belső 75 (12) éléhez közel fekszik. A fűrészláncnak (7) vezietőtárcsája a tagok alakjához iga­zodik, nevezetesen magas (13, 14) kari-

Next

/
Thumbnails
Contents