86597. lajstromszámú szabadalom • Vontatógép

- 6 -csuklócsapot ennek tengelyére merőlegesen éri, amint ezt az ábrán a két, egymást keresztező egyenes mutatja. Ennek az elrendezésnek célja az, hogy mindennemű 5 hajlítási igénybevétel elkerültessék, melyet a tolóerő, mely a (80) és (81) kampók közt fellép, átvihetne. A két rész közé egy (82) gumi- vagy bőrlap van illesztve. A 18., 19. és 20. ábrán a láncnak egy 10 további kiviteli alakja van feltüntetve, melynél mindegyik láncszem szekrényszerűen van kiképezve és lényegileg két függélyes, egymással párhuzamos (100, 101) oldalfalból áll, míg a (102) talprész 15 a talajon nyugszik és csak a lánc alsó szárán érintkezik a talajjal (18. ábra). Az egyes láncszemeknek egymással való csuklós kapcsolatára mindkét (100, 101) oldalfal, a láncszem egyik végén reá-20 öntött (105) agyakkal, annak másik végén pedig (106) agyakkal van ellátva. A (105) agyak olyan távolságban vannak egymástól, hogy a szomszédos láncszem (106) agyai köztük helyet foglalhatnak 25 (19. ábra), úgy hogy a láncszemek végnélküli láncot alkothatnak. A láncszemek csuklós összekapcsolására (110) csuklócsapok szolgálnak, melyek egyik végükön laposra vannak gyalulva, vagy 30 négyszögletes keresztmetszetűre vannak készítve és a (105) agyak egyikének hasonló alakú nyílásaiba nyúlnak be (20. ábra), hogy a csapok forgása az agyakban meggátoltassék. A (110) csuklócsapok 35 biztosítása kiesés ellen a (115) sasszegekkel történik (18. ábra). A (110) csapok és a (106) agyakban lévő furat közt (116) hüvelyek vannak elrendezve, melyeket (118) szegek vagy csavarok rögzítenek 40 helyükön (19. ábra), hogy forgásukat az agyak furatában meggátolják. Ily módon a súrlódás a lánc behajtásakor a (118) szegek és a (116) hüvelyek közt lévő felületekre van korlátozva. Hogy ezen 45 kapcsolatok kifogástalan kenését biztosítsuk, mindegyik láncszemhez egy (120) olajkamra van hozzáöntve, mely a (121) nyíláson át olajjal tölthető meg. Ezt az olajkamrát szűk furatok (olajcsatornák) 50 kötik össze a (116) hüvelyek és a (110) csuklócsapok felületével. A csuklók kenőszerkezetének berendezése hasonló a 10— 15. ábrákon látható, fent leírt foganatosítási példánál tárgyalthoz. A láncnak 55 az alsó és felső láncszárban történő kiegyenesedésekor a (120) olajkamrák teleszkópszerűen beilleszkednek a szomszédos láncszem (100, 101) oldalfalai közé. A (21) olajbeöntő nyílások ekkor az oldalfalak széleiben kiképezett görbe (125) ki- 60 vágásokon át hozzáférhetőek maradnak. A lánc egy (30) lánckerék (fogaskerék) és egy szabadon futó (31) vezető kerék köré fekszik. Hogy a két kerék közt lévő tért áthidaljuk és hogy meggátoljuk, 65 hogy a lánc alsó szára a két kerék közt felfelé kihajolják, mindegyik láncszem zárt végén (135) ütköző van kiképezve, mely a szomszédos láncszem nyitott végén kiképezett, megfelelő alakú (136) 70 ütközőre fekszik rá, hogy minden két szomszédos láncszemnek relatív elforgását határolja és így meggátolja, hogy a lánc a két kerék közt felfelé görbüljön. Mindegyik láncszem egy (140) konzol- 75 párt hord, mely tangenciálisan nyúlik ki az egyik irányban a (100, 101) oldalfalak körívalakú belső széléből, míg egy második, hasonló (141) konzolpár nyúlik ki a láncszem másik végéből a másik oldal 80 felé (20. ábra). A (140) konzolok olyan távolságban vannak egymástól, hogy a szomszédos láncszemek (100, 101) oldalfalai azokat közrefoghatják (19. ábra). Ezen konzolok azt eredményezik, hogy 85 egyenes, megszakítatlan (150) vágány (18. ábra) képződik a két (130, 131) kerék számára (19. ábra). Mindegyik láncszem mindkét (100, 101) oldalfalának belső széle a két (140, 141) konzolpár közt, kör- 90 ívalakban van kivágva, úgy hogy a (130, 131) kerekek közvetlenül a konzolpárokon nyugosznak, amint ez (152)-nél látható (18. ábra) és mindegyik láncszem hordja a terhet, mihelyt a (131) mellső 95 kerék alatt a talajt elérte. A teher addig nyugszik a láncszemen, amíg ez a talajról ismét a (130) hátsó kerék kerületére emelkedik. Ily módon, feltéve, hogy a gép a 18. ábrán jobbra mozog, az (A) 100 láncszem laposan a talajra fekszik, hogy a (131) kerék súlyát hordja. Ez a láncszem azután mindaddig hordja ezt a súlyt, amíg a (B) láncszem is laposan a talajra fekszik és így a (131) kerék sú- 105 lyát átveheti. Ezáltal a lánc lecsíingése el van kerülve, mely lecsüngés egyébként bekövetkeznék, ha a súly hirtelen vitetnék át a (B) láncszemre. Épp úgy az alsó láncszár hátsó részén a (C) lánc- ne szem már felveszi a (130) kerék súlyát, mielőtt még a (D) láncszem megkezdené felfelé irányuló (emelkedő) mozgását. Ily módon az ismert láncoknál mindig fellépő hátrányok itt elkerültetnek. uj Ahol a lánc a két kerék körül fut, a (140, 141) konzolok tangenciális irányban kinyúlnak a kerekek széléből és a (152)