86419. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

— *i — mégis csak helyileg enged, épp úgy, mint egy légabroncs, mely csak helyi deformációt szenved, amely a kerület egyéb részét nem befolyásolja. 6 Mindegyik rugó több egymás fölött fekvő, különböző hoszúságú lapból áll és a szokásos laposrugó szerkezetével bír. A küllőt képező rugók az agyhoz csatlakozó végükön radiális elrendezésűek és egy tO ponton, mely az agyhoz közelebb fekszik, mint a kerékabroncshoz, a kerék síkjában le vannak görbítve. E görbülethez egy visszaforduló görbület csatlakozik, mely a radiális küllőrész képzelt meglhosszab-15 bítását keresztezi s a küllő végéig fokozatosan növekedő sugárral bír. Ezen sajátos alakítás a külső rugóvég rendkívüli engedékenységéit biztosítja. A kerék engedékeny kerületét célsze-20 rűen (14) tömörgumiabroncs fogja körül, mint ezt a 3. ábra mutatja. Az abroncsot (15, 16) szorítók tartják kellő helyzetben, melyek a külső küllőrészeknek megfelelő alakúak s ezeken rögzítve vannak. Mind-25 egyik szorító egy kör-segmens külalakjával bír s a küllők oldalmozgását gátló (17, 18) bordákkal vannak ellátva. A végük felé vékonyodó, egymásfelé fordított és az abroncs két oldalát közrefogó ezen (17, 50 18) bordák az abroncsot oldalirányban merevítik. Belső végükön a szorítók karimaszerű (21, 22) nyúlványokkal vannak ellátva, melyek párosával vannak a (23) csavarok révén az abroncsra rögzítve. 35 Az 1. ábrából látható, hogy a szorítók nincsenek zárt körben közvetlenül egymás mellett elrendezve, hanem párosával egymástól bizonyos távolságban foglalnak helyet, nehogy az abroncs ismertetett 40 mozgékonyságát hátráltassák. Nehogy a futóíabrones a szomszédos küllők egymást átlapoló végeinek viszonyos mozgásai folytán károsodjon, egy vékony fémlemezt alkalmazhatunk, mely az abroncs 45 kerületéhez simulva, lefedi az átlapolásokat. Az 1. ábra szerint ezen (24) lemez a szorítópárok (19, 20) füleinek befelé forduló részéhez van erősítve s e helyen két szomszédos küllő átlapolását fedi le. 50 Az egymást átlapoló küllővégek és az egyes küllők egyes lapjai szabad mozgásának a (15, 16) szorítókon belül hossz, illetve kerületi irányban való megkönynyítésére mindegyik küllő egyik lapja 55 azon a helyen, amelyen az általa keresztezett utolsó szorítópár közé lép, szélesebbre van kiképezve, mint egyebütt és mint a többi lap ugyanezen a helyen. Ennek folytán csak ezen lapot fogják szorosan közre a (15, 16) szorítók, úgy hogy 6 e lap a szorítókkal együttesen kénytelen mozogni, de a többi lap szabad hosszmozgását nem gátolja. Ezt mutatja a 3. ábra, mely szerint a külső (13) küllő legszélső (36) lapja szélesebb ugyané küllő többi 6 lapjánál és a (11) belső küllő lapjainál is. A találmány azonban nem szorítkozik azon kiviteli alakra, melynél a külső lapok másként vannak közrefogva, mint a belsők. ? A (24) lemez a szorítókkal együtt mozog s velük levehetően van kapcsolva. A kapcsolásra (35) oldalnyúlványok szolgálhatnak, melyek a (15, 16) szorítók megfelelő mélyedéseibe fognak (2. és 3. ábra). 7; Egyik küllőnek a másik mentén való mozgását (25) görgők révén is megkönynyíthetjük, melyek az egyik küllő belső oldalán gördülnek s a következő küllőre (26) szorító révén vannak szerelve. Bizo- 8( nyos esetekben, pl. nehéz társzekérkerekeknél szükséges lehet a küllők rugózásának megerősítése. Az 5. ábra értelmében pl. e célra (27) spirálrugókat alkalmazhatunk, melyek a (12) görbítési helynél (28) 8! csészékben s a küllő szembenfekvő belső felületén (29) csészékben vannak ágyazva. A 6. ábra a (11) rugók támasztására szolgáló berendezés egy módosítását mutatja. Ezen foganatosítási példánál is (32) 9C csavarrugók alkalmaztatnak, melyek a küllők közti (30) csészék és a küllők belső oldalára erősített (31) csészék közé vannak befogva. A (32) rugók erőssége az alkalmazási cél szerint választandó meg. 95 A 7. és 8. ábrák a találmány tárgyának egy módosítását tüntetik fel. A kerék egész szélességére kiterjedő egyetlen rugó helyett a küllőt három rugó képezi, melyek közül a két szélső az egyik, a belső 10 pedig a másik irányban van meghajlítva. Minthogy a három rugó egymás mellett fekszik, s a külső rugók az egyik, a belső rugók, pedig a másik irányban vannak meggörbítve, mindegyik rúgócsoportban 10; a rugók egy, a kerékagy és a karima közti ponton egymást keresztezik. A rugócsoportok száma úgy választandó meg, hogy úgy az egymásra következő rugócsoportok (33) külső rugói, mint (34) belső 111 rugói is egymást átlapolva, az 1. ábra módjára zárt kört alkossanak. Az ilyen küllőkből alkotott abroncs két szélső zónája az egyik, belső zónája pedig a másik irányban mozgékony. Általában a llí külső (33) rugók szélességét akkorára szabják, mint a (34) belső rugókét. A 9—12. ábrákban feltüntetett agy a