86190. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás különösen fához

— 2 — 2. ábra pedig annak hosszmetszete. A 3. és 4. ábrák egy módosított foganatosítási alakot mutatnak hossz-, illetve keresztmetszetben. Az 5 5. ábra a 3. és 4. ábrák szerinti készüléknek egy részletét mutatja nagyobb léptékben. A 6-—9. ábrákon a találmány szerinti eljárás előnyös hatását kimutató diagramod 10 láthatók. A 10. ábra egy harmadik foganatosítási alaknak hosszmetszete. A (h)-val jelölt szárítandó fákat a nagytérfogatú (a) kazánba (1. és 2. ábra) 15 visszük. Az ezután elzárt kazánt már most pl. a (b) vízsugár légszivattyú segélyével evakuáljuk és a (e) fűtőtestek segélyével fűtjük, amelyek hőjüket a (d) ventilátor (2. ábra) segélyével előidézett gőz- és gáz-20 áramnak adják át. Ez a gőz- és gázáram lényegében véve ama gőzökből, amellett azonban gázokból is áll, amelyek a fából elvonatnak. A (c) fűtőtesteken a gőzök túlhevülnek és ezzel alkalmassá válnak 25 arra, hogy a fának meleget adjanak át és a fa nedvességéből újonnan fejlődő vízgőzöket felvegyék. Az ily módon egészen vagy részben veszendőbe ment túlhevítési hő a (d) ventilátorhoz való vissza-30 áramlás alkalmával a (c) fűtőtestek révén ismét visszavezetitetik, mire a működés ismétlődik. A (b) vízsugár-légszivattyút üzemben tartjuk, nehogy az (a) kazánban uralkodó nyomás a fából állandóan ujon-35 nan fejlődő gázok és gőzök folytán növekedjék. A (b) szivattyú vízsugarán a gőzök kondenzálódnak, míg a gázok kihajtatnak és légköri nyomásra komprimáitatnak. A (b) vízsugár légszivattyú elé is-40 mert módon felületi kondenzátort is iktathatunk, lehet azonban a levegőt, a gázokat és a vízgőzt előzetes kondenzálás mellett vagy anélkül dugattyús légszivattyú segélyével is kihajtani. 45 Ennél az eljárásnál a fához hozzávezetett és a fa nedvességének elpárologtatására szolgáló hő az alacsony absz. nyomású keringtetett gőz-, illetve gázkeverék túlhevítési hőjére van korlátozva. Mint-50 hogy már most az a hőmennyiség, amelyet valamely gáz vagy gőz meghatározott hőfogata felvenni képes, bizonyos meghatározott hőmérséklet növelésnél annál csekélyebb, mennél csekélyebb a gőz_55 vagy gáz abszolút nyomása, ebből következik, hogy igen nagy térfogatokat kell keringtetnüök avégből, hogy a szárítandó anyaghoz, pl. fához azokat a hőmennyiségeket vezessük hozzá, amelyek az anyag nedvességtartalmának elpárologtatásához 6C szükségesek. Ha ez rövid idő alatt foganatosítandó, akkor igen nagy méretű ventilátorokra van szükség. Hogy ezt elkerüljük és a szárítást mégis rövid idő alatt foganatosítsuk, evégből a 6S leírt eljárást akként egészíthetjük ki, hogy a szárítandó anyagot, különösen fát, időnként nagyobb nyomásnál hevítjük fel anélkül, hogy azt ugyanakkor szárítanék is. Ehhez szükséges, hogy a gőz- 70 nek és a gázoknak a szárító térből való elszívatását időnként megszakítsuk és a gázoknak a szárító térből való elszívatását időnként megszakítsuk, pl. azáltal, hogy a (b) vízsugár-légszivattyút üzemen 75 kívül helyezzük, vagy pedig az ezen szivattyúhoz vezető szívóvezetéket az (i) elzárószerv segélyével elzárjuk, ennek folytán a szárító térben keringtetett gőz ós gáz áraimnyomásai és hőmérséklete arány- 80 lag gyorsan növekednek, mimellett ez az áram a fűtőtesteken mindjobban felhevül. E fűtési periódus tartama alatt a fából úgyszólván semmi nedvesség sem vonatik el, minthogy a fejlődő gőzöket a 85 szárító térből nem vezetjük el. Ha annak meggátlása kívánatos, hogy a szárítandó anyag a fűtési periódus alatt egyáltalán nedvességet veszítsen, akkor a fűtőgőzből csekély mennyiséget közvetle- 90 nül vezethetünk be a szárító térbe, amikor is a nyomás kívánt növekedése áll be, míg a fűtőtestek révén történő további túlhevítés a keringtetett gőz- és gázáramra vivődik át. 95 Minthogy ezen fűtési periódusnak tartama alatt a fa szárítása nem, vagy nem számbavehető mértékben áll be, ennélfogva nem is következnek be azok a hátrányok, amelyek különben a fának ma- 10 gas hőmérsékleten történő szárításánál mutatkoznak. Mihelyt a szárítandó anyag, pl. fa a fűtési periódus alatt magváig átmelegedett, a szárító térben uralkodó nyomást csök- n kentjük, pl. azáltal, hogy a (b) vízsugárejektort ismét üzembe helyezzük, avagy az (i) elzáró szervet ismét kinyitjuk, amikor is a gőz és a gáz keverékébe a szárító térben állandó keringtetésnek vette- u tik alá. Ekkor a fa ismét mindjobban lehűl, minthogy nedvességtartalma elpárolog. Itt hátrányos következmények nem lépnek fel, mert a nyomás csökkentése ré- 11 vén meg van gátolva az, hogy a szárítandó fadarabok külső rétegei nagymértékben kiszáradjanak, mialatt azok magva