86190. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás különösen fához
— 3 — még teljesen nedves. Ez abból következik, hogy a nyomás csökkenése alkalmával a fadarabok belsejében lévő, erősen felmelegített nedvességtartalom részben elpárologni iparkodik és ezzel a fa hajszálcsöveiben levő nedvességet maga előtt hajtja, amikor is ezek a fa külső rétegeiket megvédik attól, hogy kiszáradjanak, még mielőtt a fa magva megfelelően száraz volna. A felmelegítési és szárítási periódusok egymást többször követhetik mindaddig, míg az egész szárító folyamat be nincs fejezve. Az eljárás gyakorlati kivitelére szolgáló készüléknek további kiképzését mutatják a 3. és 4. ábrák. Itt a hosszú (a) kazán a szárítandó (h) kocsikat a kazán egyik oldalán lévő födél nyitott állapotánál betoljuk, a már megszáradt anyagot hordó kocsikat pedig a kazán másik oldalán, ugyancsak az ittlévő födél kinyitása után kivontatjuk. A kocsik fölött a (d) ventilátorok sorozata van elhelyezve, amelyeket a (h) szárítandó anyagtól az (e) fal választ el és amelyek a keringő gőz- és gázáramot a (c) fűtőcsövek mentén a (h) szárítandó anyaghoz újból és újból hozzávezetik. Az (a) kazánban az alacsony abszolút nyomást akként tartjuk fenn, hogy a (k) dugattyús légszivattyú az (m) felületi kondenzátoron át elszívja a gőzöket és gázokat, amelyek közül a gőzök az (m) felületi kondenzátorban, melynek hűtőcsöveit hideg víz járja át, jórészt kondenzálódnak, míg a gázokat és az azokban lévő maradékgőzöket a (k) légszivattyú kihajtja. Az (m) felületi kondenzátorban képződő csapadék az (n) cső útján az (o) tartályba ömlik, amelyből a víz kiszív a lt y ú zli a t ó vagy zsilipszerkezet segélyével távolítható el. Hogy emellett a szárítási folyamatot ellenőrizhessük, ajánlatos az (n) csövet (p) üvegcsővel ellátni, amelyen át a képződött csapadék a közepén vízsugár gyanánt hull alá (5. ábra). Az ilyen módon észrevehetővé tett folyadékmennyiség a fából elvont nedvességet jelenti. Ha ezt a mennyiséget megmérjük, pl. azáltal, hogy az (o) tartályban lévő víz állását a (q) vízállásmutató üvegen láthatóvá tesszük, úgy ezzel lehetővé válik minden pillanatban annak megállapítása, hogy mennyire haladt előre a szárító folyamat. Nagyobb szárító telepek esetén az (a) kazán oly nagyra választandó, hogy abban több kocsi foglalhasson helyet, mimellett az ily szárítótelepek üzemét célszerűen 60 akként vezetjük, hogy pl. 8 kocsi befogadására alkalmas kazánnál a két födelet 12 óránként nyitjuk avégből, hogy a fával megrakott friss kocsit a kazánba betoljuk, a szárított fát hordó szélső kocsit, pedig 65 a szárítóteret alkotó kazánból eltávolít juk. Oly nagyobb szárítótelepeknél, amelyeknél a (d) keringtető ventilátorok a 3. és 4. ábrák módjára vannak elrendezve, ajánlatos a ventilátorok szárnyainak állását. 70 illetve forgásirányát váltakozva alkalmazni, úgy hogy a gőz- és gázáram a farakást az első ventilátor ható körzetében az egyik irányban, a következő ventilátor hatókörzetében pedig az ellenkező 75 irányban járja át. Ezzel elérjük azt, hogy a farakás az egyik oldalon nem szárad ki gyorsabban, mint a másik oldalon. A tapasztalat szerint a fa annál magasabb hőmérsékletet bír ki, mennél jobban 80 halad előre a szárítófolyamat. Ez okból sok esetben ajánlatos ama ventilátor hatáskörzetében, amelynek a fát legelébb vetjük alá, a (c) hűtőcsövek számát, illetve azok hűtőfelületének nagyságát ki- 85 sebbre választani, semmint ama ventilátorok hatáskörzetében, amelybe a fa később, vagyis már előszárított állapotba jut, Ez maga után vonja azt, hogy a fa a keringtetett fűtőáramoknak közelítőleg ál- 90 landó nyomása mellett a szárítási periódus alatt mindig magasabb hőmérsékleteknek vettetik alá, ami viszont megrövidíti a szárítási összidőt. Minthogy a nyomás az egész szárítóka- 95 zánban gyakorlatilag véve állandó, ennélfogva a keringő áramoknak fokozatosan növekvő hőmérséklete mellett a túlhevítési hőmérséklet a szárítási periódus alatt a kazánnak a kocsikat bebocsátó vé- 100 gétől a kibocsátó végéig számítva, növekedni fog. Ezt a 6—9. ábrák diagramok alakjában szemléltetik. E diagramokban a körben áramló gőz-, lég-keverékek hőmérsékletei (Pl) (6. ábra), illetve (P2) (7, 1 0 5 ábra) ponttól, stb. kiindulva vannak felrakva. Minthogy a nyomás az egész kazánban állandó, ennélfogva a gáz-légkeverék teltési hőmérséklete is valamennyi körfolyamnál ugyanaz. Az (x) köz (6. no ábra) jelenti ezt a telítési hőmérsékletet, ahol is tehát a körfolyamok tekintetében a (Pl), illetve (P2) stb. pontok körül az (x) sugárral vont körök adódnak ki a te lítési hőmérsékletnek az egész körfolyam- 115 ban való lefolyása gyanánt. Már most aszerint, hogy a fa szárítására szolgáló keringőkeverék túl van-e hevítve, az (x)
