86055. lajstromszámú szabadalom • Celluloza rostanyagszalag, valamint eljárás és gép annak előállítására

— 231 — dobí'elüilet felfogja. A (2) heveder és a (4) dobfelüilet drótfonatból áll, melynél 4—5 szem esik egy cm.-re. Mivel a vízáriam a rostokat a (18) nyilak irányában tova-5 mozgatja, azok a (2) heveder alsó felületén és a (3) dob külső (4) köpenyén rakódnak le. Ezenkívül a tovamozgó (2) és (4) szövetek közötiti szűk térben több-kevesebb rost gyüiemlik össze. Ezek a rostok 10 a nemezeit rostrétegekkel, melyek a (2) és (4) drótszövetekre rárakódnak, benső leg összekeveritetnek és nemezeltetnek, úgy, hogy merevített réteg keletkezik, amelyben a rostok egész vastagságiakban 15 bensőleg át vannak szőve és nemezelve. Mivel az egész réteget a (2) és (4) szövetek tovamozgat ják, ez a réteg a (9) henger és a (3) dob által összeszoríttatik, mimellett a víz egy bizonyos százaléka ki-20 szorít tátik, úgy, hogy a réteg (20)-nál osak 50—75% vizet tartalmaz. A nyílásokkal ellátott (5) anyagnak a tovamozgó (2) és (3) szövetek között való elrendezése által a rostok nagy részét az 25 (5) anyag (22) szemein átszorítjuk (4. ábra) és a rostok másik részét az (5) anyag két oldalához nyomjuk. Ezáltal az anyag alsó oldalán kimondottan erős nemezelés létesül, míg annak felső oldalán 30 ez a nemezelés nem oly erős és ebből következik az, hogy az (5) anyag a kész (25) rétegbe teljesen be van nemezelve (2. és 3. ábra). A mere vitaanyag ilymódon a kész (25) réteg belsejében szilárdan le van 35 horgonyozva. A merevítőréteg nagy mértékben növeli a kész szalagok szilárdságát és azoknak egynémely olyan tulajdonságokat kölcsönöz, melyet merevített üvegnél találunk, úgy, hogy a kész réteg 40 lökéseket vagy hasonlókat kibír, anélkül, hogy átlyukasztódnék vagy megrongálódnék. A rostok és a víz megadott arányának betartása, nevezetesen, hogy 5—1 rész 45 vagy annál kevesebb rostanyagra 95—99 vagy annál több rész víz jusson, igen fontos, mivel ilymódon pépszerű keveréket kapunk, amelyben minden rost lebegésben tartatik. A rostok ezen lebegése ab-50 ból származik, hogy a rostok legnagyobb része lassan folyó vízben úszó bothoz hasonlóan függélyesen úszik tova. A rostok tovamozgatásának ennél a módjánál erősebb nemezelőhatást érünk el, amely ab-55 ból is következik, hogy a rostok nagy része a (2) és (4) szöveteket körülbelül merőlegesen érinti és mielőtt még ideijük lenne arra, hogy hosszuk mentén a szöveten végig dőljenek, mellettük a szöveten más rostok gyűlemilenek fel, melyek a 60 dőlést megakadályozzák. Ezáltal a lerakodó réteg rostjai egymással tökéleteseb ben kötődnek le ós szövődnek össze, mint az mostanáig lehetséges volt. Víznek viszonylag nagy százalékban 65 való felhasználása következtében a gép nagy sebességgel dolgozhat. Pl. oly gépen, mely 24 óra alatt 3050 folyóméter 1.21 m. széles ós 13 mm. vasitag szalagot állít elő, peroenkénit 5—10 kg. rost ós 787—1125 li- 70 ter víz megy keresztül. A nagy sebesség emellett még a lerakódó rostok nemezelődését is fokozza. A jelen eljárásnál fellépő nemezelőd és lényegesen különbözik a papír előállttá- 75 sárnál fellépő nemezelődéstől. Ott lehetőleg rövid és finom rostokajt használnak, melyeket lehetőleg úgy vezetnek, hogy azok laposan fekszenek fel a hevederekre 6S iE drótszövetre és csak oly erős nemeze- 8C lődés létesül, hogy a rétegnek elegendő összefüggése legyen. A jelen találmánynál nagyon fontos az, hogy a hosszú fonalszerű rostok, a szarszerű rostok és a vastagabb pászmaszerű rostok bensőleg gj összeszövődjenek ós a réteg egész vastagságán át nemezelődjenek, míg a rövidebb finom rostok inkább töltőanyag gyanánt szolgáljanak, hogy ezáltal a rétegnek simább felület kölcsön öztessék. 9( A (13, 14, 15) rostfajták sajátos alakja a drótszövetnek vagy egyéb merevítésnék körüljárását magától előidézi. A rostok különböző erőssége következtében a kész (25) réteg rendkívül porózus lesz és ez a 91 poi'óziitás nagy mértékben megkönnyíti a finomabb rostoknak a durvább rostok között való nemezelődését, mimellett az (5) szövetet alkotó drótok vagy fonalak a rostok közötti közbenső tereket kitöltik. 11 Az ismert eljárások szerint előállított sejitianyagrostszailiagok különböző, többé vagy kevésbbé kimondott rétegekből állnak és ha a szalagok erős igénybevételnek vannak alávetve, akkor a felületről pelyhek dörzsöltetnek le, miáltal az anyagban gyengített helyek keletkeznek. A jelen eljárásnál továbbá használt különböző rostfajták, a nagy százalékban hozzáadott víz és a gép nagy sebessége 1 következtében a kész szalagnak nincsenek kimondott rétegei és az (5) betét a rostok közötti esetleges közbenső tereket többé vagy kevésbbé kitölti és a rostokat összetartja. A betétnek ezen összekötő hatását 1 az (5) ábra szerinti foganatosítási alak szerint még fokozzuk. Ennél a foganatosítási alaknál az (5) betét nem fekszik egy