86012. lajstromszámú szabadalom • Kis mótoros eke
Megjelent 1931. évi jimius hó 15-én. MA0YAB KIBÍLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86012. SZÁM. : — X/a. OSZTÁLY. Kis motoros eke. Kaurt'maim János oki. mérnök München. A bejelentés napja 1922. évi május hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi junius hó 15-ike. Jelen találmány tárgya kis motoros eke, mely egyszerű építésmód és kis súly mellett nagy vonóerővel bír, könnyen kezelhető és igen rövid úton fordul meg. A 5 csatolt rajzokon a találmány tárgya az 1. ábrán oldalnézetben és a 2. ábrán felülnézetben van feltüntetve. Csekély súlynak és mindazonáltal a motor és az egész hajtószerkezet elegendő szilárd 10 ágyazásának elérése céljából, a jelen találmány szerint, a háromkerekű vontatógép mellső része (a) öntött vaskeret gyanánt van kiképezve, mely a keresztirányban beépített motortól oldalt a hajtómű-15 tokot az előtéttengely (b) csapágyaival és a hajtókeréktengely (c) csapágyait is hordja. A motor, az (1) és (2) fogaskerekek útján, a differenciális hajtóművet és ennek útján a (3, 4) fogaskerekeket hajtja, 20 melyek a hajtókerekek belső fogazású koszorúiba kapaszikodnak. A motortengely az előtéttengely és a hajtókeréktengely egymás mögött egymástól körülbelül egyenlő távolságban fekszenek; ily módon 25 a motor GS í! hajtómű a két hajtókerék között elfér. Az (5, G, 7) kúpkerekek a hátramenet bekapcsolására, a motornak forgattyúzással való megindítására és cséplőgép stb. hajtására szolgálnak. A kor-30 mánykerékhez vezető két (d) idomvas már most ezen (a) öntöttvaskerethez van (e)nél csavarolva, úgy hogy a rövid, de nehéz (a) öntött vaskeretet a motorral és hajtóművel ezen hosszú, de könnyű hátsó 35 állvány megközelítőleg kiegyensúlyozza. Az (a) keret mellső részén továbbá az (f) kengyel van kilenghetően ágyazva, melyhez közel a hajtókeréktengely alatt, egy két, vagy többvasú vontatóeke mellső vó-40 gének közvetlen beakasztására szolgáló, bordákkal ellátott (g) keresztrúd van erősítve. Az ekevasaknak a talajba való behatolását a (g) keres'Ztrúdniak a (h) csavarorsó és az (i) összekötŐTÚd útján való leszorításával vagy felemelésével szabá- 45 lyozhatjuk. A vontatóeke hátsó vége, két (k) horog útján, úgy van vezetve, az (minél ágyazott széles (n) kengyelen, hogy az ekevaisak nem billenhetnek, azonban, mint minden vontatóekiinél, oldalt kitérhetnek 50 és, kövek stb. fölött való elhaladásuk esetén, felfelé kiugorhatnak. Az ekevasaknak a talajból való kiemelésére a (h) orsón eltolható csavaranyától kiinduló és a (p) és (q) görgőkön vezetett (r) drótkötél 55 szolgál. Hogy az ekevasak mindig egyenlő mélyen nyomuljanak a talajba, ha a jobboldali kerék az előbarázdában fut és a főtengely, a barázda mélysége szerint többé vagy kevésbé ferdén áll, az (n) kengyel 60 (m) forgáspontját az (ml) orsó vagy hasonló szerkezet segélyével oly módon emelhetjük vagy sülyeszthetjük, hogy az (n) kengyel a szántófölddel mindig párhuzamos legyen. Az ekeszár mindegyik eketest 65 előtt úgy van felfelé hajlítva, hogy kb, félköralakban, az eketest súrolólemezébe megy át, olymódon, hogy trágya alá szántásnál a hosszú szalmaszálak és hasonlók mindig lefelé a súrolólemez elébe tolatnak. 70 Kormányzás céljából a kormánykeréken egy egyszerű szegmenskengyel van, az ülés mögött oldalt úgy elrendezve, hogy« gépész a kormánykereket balkézzel majdnem pillanatnyilag mindkét oldal felé kb. 75 tiO -al elforgathatja. A kerekek talpa ferdén elhelyezett lapos- vagy szögvasakkal van ellátva, melyek a keskeny keréktalp egyik oldalán kb. 10—15 cm-re kiállanak és külső végükön élére állított keskeny 80
