85931. lajstromszámú szabadalom • Gép különösen kétütemű égési erőgép mozdulatlan hengerekkel sé göbületi pályál segélyével kajtott keringő lendtömegekkel

— 2 — A görgők tehát állandóan a pályához fek­szenek, úgy hogy lökések el vannak ke­rülve és egyetlen görbületi pálya ele­ígendő. 5 A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező gép példaképpen két foganatosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak vázlatos (függélyes metszete. A 10 2. és 3. ábra az 1. ábra görbületi pályá­jának felrajzolására és kiszámítására szüikséges rajzok. A 4. ábra a lendtömegek egy részének má­sodik foganatosítási alakját tünteti fel. 15 A gépnek első foganatosítási alakjánál az (1) mozdulatlan hengerben (1. ábra) az egymással szemben mozgó '(2, 3) m unka­dugattyúk járnak ide-oda, melyek az (5) keresztfejekkel ellátott (4) dugattyú ru dak 20 segélyével szilárdan vannak összekötve. Az (5) keresztfejek a (6) vezetékekben su­gárirányban eltolhatók és a (7) görgőket hordják, melyek egy görbületi pályával működnek együtt, mely a hat (b, a, b) 25 pályaelemből áll, melyeknek mindegyike egy-egy. kétütemű periódust vezérel. A görl)illeti pálya a (8) lendkorongban van elrendezve, mely a hajtandó tengellyel vian összekötve. 80 A (2) munkadugattyú a (9) kipuffogási, a i(3) munkadugattyú pedig' az öblítő le­vegő beáramlására szolgáló (10) öblítési hasítékokat vezérli. Az égési anyag a (11) nyíláson át vezettetik laz i(l) hengerbe. Az 35 ^explpsios löketnél a gáznyomás a (2, 3) dugattyúkat a (7) görgőkkel együtt a gör­bületi pályának (a, b) részeihez nyomja, miáltal a (8) lendkorong a feltüntetett nyíl irányában mozgattatik. A löketnek 40 a~(b) pontban beálló megváltozása után a (7) görgők a compressios löketnek azon részében, mely kb. a görbületi pálya (b) (c) részének felel meg, még hozzáfeksze­nek a görbületi pályához, mer-t a (2, 3) 45 dugattyúknak és az ezekkel összekötött (4, 5, 7) részeknek tömegei a görbületi pá­lyának a (7) görgőkre gyakorolt nyomása következtében gyorsíttatnak. Körülbelül a (e) ponttól kezdve a tömegek gyorsító 50 erői azonban nagyobbak, mint a (10) öblí­tési hasítékokon bevezetett levegőnek eompressionyomása, úgy hogy a (7) 'gör­gők elemelkedinének a pályáról, ha a (c, a) pályarésznek kiképzésénél a gyor-55 sító erőkre nem volnánk figyelemmel. A (c, a) pályarésznek azt az alakját már most, melynél a (7) görgők nem emelkednek el a pályától, következőkép­pen határozzuk meg: A 2. ábrában (e), a gép diagramjának compressiovonala; az & ezen vonalig terjedő ordináták tehát a mindenkori lassító erőket adják meg, me­lyek a eompreissionak a i(2) dugattyúra gyakorolt hatása folytán a hajtó részekre kifejttetnek. Az ekként létesített lassítás 6E már most a találmány szerint mindig na­gyobb, mint a hajtó részeknek azon lassí­tása, melyet a görbületi pályának (c, a) része megenged. Ezért ezen pályarész ki­képzésénél oly (f) gyarsító vonalat ve- 7( szünk alapul, mely az (e) compressios vo­nal alatt fekszik. A compressios löketnek első felében a (b, c, a) görbületi pálya által a hajtó részekre gyakorolt gyorsító erők, melyek az (f) vonalnak az absoissa 7; alatti fekvő része által vannak fel­tüntetve, a löketnek második felében negati vekké lesznek; az (f) vonalnak az abcissa-tengely fölött fekvő része tehát a hajtó részeknek azon lassító erőit 8( tüntetik fel, melyeket a görbületi pályá­nak (c, a) része megenged. Mivel az (f) vonal az (e) vonal alatt fekszik, a (7) görgők a eompreesio löketnek második felében oly erővel nyomatnak a (c, a) 8i görbületi pályához, mely az (f) és (e) vo­nalak közt fekvő ordinatarészeknek felel meg. Az (f) gyorsítási vonalból számítás és . rajzolás útján a (g) sebességi görbét és 9< ebből épígy a pályának ,(ih) alapgörbéjét határozzuk meg. Ezen alapgönbének egyes (i) magasságait a megfelelő léptékben oly körívből kiindulóan befelé visszük fel, mely a gép forgási középpontjától oly 91 sugárral van leírva, melynek hosszát a külső holtponti állásban lévő görgőnek középpontja határozza meg. Ily módon adódik ki a görgő középpontjának (k) pályavonala (3. ábra). Ezen pályavonal K egyes pontjaiból az (r) görgősugárral vont körívek adják az (a, b, c, a) görbü­leti pályát. Az explosios löket számára a görbületi pályát egymagában másként is lehet ki- 11 képezni; célszerű azonban azt a compres­sios görbének tükörképe gyanánt alakí­tani, különösein akkor, ha a gép átvezérel­hető legyen. A (7) görgők akkor a (2, 3) dugattyúk- 1 nak egész kettős lökete alatt az (a, b, c, a) görbületi pályához fekszenek, úgy hogy egyetlen pálya is elegendő, melyet célsze­rűen kívül rendezünk el. Ha belső pályát is alkalmazunk, ez csak biztosításul szolgál, l hogy a gépnek elindításánál, amikor a du­gattyúkra még nem működnek explosios

Next

/
Thumbnails
Contents