85712. lajstromszámú szabadalom • Berendezés diapositivek és kinematographiai képeknek nappali világításnál való vetítésére

hető vetített képet mutató berendezést, a C) ábra a közvetett vetítési eljárással fényt át nem eresztő anyagra vetített, közvetlenül szemlélhető kép berendezését, a, 5 D) ábra fényt áteresztő anyagra vetített közvetlenül szemlélhető kép berendezését, az E) ábra egy tengelyen forgathatóan, köralakban elhelyezett, színes üveglapok-10 kai fedett, nyílásokkal ellátott tárcsa előlnézetét, az F) ábra az E) ábra változatát, a G) ábra a közvetlenül vetített képnek közvetlen szemlélésére alkalmas berendelő zés felülnézetét tünteti fel. Az A) ábrán látható elrendezés szerint az (1) zárt térben, vagy vetítőházban, melynek a vetített képnek nagyságával egyenlő nyílása van a nézőtér felé, a i(2) 20 vetítőgéppel képet vetítünk az előtte megfelelő szögiben beállított (3) síktükörre, mely a reája eső sugarakat általánosan ismert tulajdonságainál fogva szétveti és az (1) térben felállított (4) fényt 25 át nem eresztő kép felfogó ernyőre — mely jelen esetben narancssárgára festett, egyenletesen lecsiszolt gipszfal •— vetíti. Miután a vetítőháznak a nézőtér felé eső részén nyílása van, melyen át, habár a 30 a vetítőháznak belső falai feketére vannak festve és a képfelfoigóernyő a vetítőházban úgy van elhelyezve, hogy az egy fényterelő aknában áll, a külső fény behatol és egy bizonyos fokig a megjelent 35 kép élességét rontja. A külső fénynek ezen rontó hatását némikép ellensúlyozza a háznak belső fekete színe, valamint a háznak aknaszerű kiképzése a kép előtt, de nagyobhfokú rontóhatása van 40 ezen behatoló külső fényre a narancssárga színnek, mellyel a kópfelfogó i(4) ernyő van átfestve. Ha az (4) ernyőn megjelent képet közvetlenül szemléljük, azt tapasztalijuk, hogy a kép nem olyan 45 éles, mint a teljesen zárt és elsötétített helyen vetített kép, hanem körvonalaiban egy kevéssé elmosódott. A kép előtt kellő távolságban felállított (6) síktükörben, mely az (5) feketére festett falmélyedés-50 ben van alkalmas módon beszerelve, a (4) ernyőn megjelent kép a tükörnek azon tulajdonsága következtében, hogy letükrözésnél,, mint egy gyűjtőlencse működik, élesen fog megjelenni és a külső fénynek 55 a képre semmiféle hatása nem lesz. A (7) néző a (6) tükörben egy éles virtuális képet fog látni még akkor is, ha a Nap vagy egy erős mesterséges fény esik is a (6) tükörre. A B) ábra szerinti elrendezésben a (9) 60 vetítőgéppel, mely a (8) vetítőiházban, melynek (12) aknaszerű kiképzése belülről feketére van festve, van elhelyezve, képet vetítünk a (10) tükör segítségével a (11) fényáteresztő képfelfogó ernyőre^ 65 mely jelen esetben egy narancssárgaszínű, a (14) tükör felé eső oldalon flourozott üveglemez és a (11) ernyőn megjelent képet a (13) feketére festett falmélyedésben elhelyezett (14) síktükörben le- 70 tükrözzük, miáltal az A) ábránál körülírt módon a (15) néző virtuális éles képet fog a (14) tükörben látni. A C) ábra szerinti berendezésnél a (17) képet vetítőgép a (16) vetítőházban van 75 elhelyezve, a (16) vetítőháznak a néző felé olyan nagy nyílása van, mint a (19) vetítőernyőn megjelent képnek nagysága. Ha a (17) képet vetítőgéppel az előtte felszerelt (18) síktükör segélyével a (19) kép- 80 felfogó ernyőre, amely teljesen azonos anyagú és színű, mint az A) ábra (4) ernyője, képet vetítünk, a kép a (16) ház nyílásán behatoló külső fény rontó hatásának van kitéve. Hogy ezen, a kép élességét 85 befolyásoló hatást megsemmisíthessük, a (16) ház külső nyílása elé egy közönséges, vékony, a nyílással egyforma nagy (20) ablaktáblát helyezünk és ezen (20) üvegtábla és (19) felfogó ernyő között lévő 90 vetítőház belső falát vörösre festjük, a (20) üvegtáblára pedig a (21) vetítőgép segítségével az előtte elhelyezett E) ábra szerinti (22) színtárcsán, mely a (23) tengelyen a (24) szíjáttétel segítségével mo- 95 torikus erővel másodpercenként tíz fordulatot végez, a tárcsában elhelyezett színes fényt áteresztő anyagokon vörös, sárga, kék és zöld fénysugaraikat vetünk, a következő helyzett áll elő: a (17) géppel 100 vetített kép a fent leírt módon, mint valódi kép fog a (19) narancssárgára festett gipszfalon megjelenni. A (16) házba behatoló külső, a kép élesséigére rontó hatással bíró fény eliminálása a következő 105 eljárással történik: A fizikai fénytan alaptörvényei világosan kimutatják, hogy a külső, vagyis a napfény nem fehér színű, mint ahogy azt az emberi szem látja, illetve ahogy azt a szem recehár- no tyája felfogni képes, hanem három főszínből — mint azt a napfénynek a fénytani hasábbal való felbontásánál láthatjuk — és ezen főszíneknek világosabb vagy sötétebb árnyalataiból áll. (Színkép.) A színképnek legintenzívebb színei a vörös, a sárga, a kék és a zöld szín. Általánosan ismert fénytani törvény és