85712. lajstromszámú szabadalom • Berendezés diapositivek és kinematographiai képeknek nappali világításnál való vetítésére

— 3 — tény, hogy homogén világításnál nincsen színárnyalat, továbbá, hogy minden test olyan színben látszik, amilyet a nappali fehér fényből visszaver vagy szétszór és 5 az elnyelt sugarak ránk nézve hatásnélküliek. Viszont közismert fénytani tétel az is, hogy a spektrum színeit mechanikailag ismét fehér, illetve szürkésfehér színné változtathatjuk (fényösszetétel), ha 10 egy köralakú papír lemezre a hét spektrum színt festjük és ezt centrifugális gépre erősítve, másodpercenként 8—10-szer megforgatjuk, mert valóságban ugyan megmaradnak a színek, azonban az em-15 beri szem már nem tudja megkülönböztetni a gyorsi forgás következtében a tárcsán az egyes színeket, hanem azoík&t szürkés-fehérbe összeolvadva fogja látni. Az „E" ábra egy olyan (23) tengelyen 20 forgó tárcsát ábrázol elölnézetben, melynek nyolc kör alakú nyílása van, mely nyílások jelen esetben fényáteresztő színes üveglemezekkel vannak befedve és pedig a (32) és (36) nyílás vörös, a (33)) és (37) i5 nyílás sárga, a (34) és (38) nyílás kék, a (35) és (39) nyílás zöld üveglemezzel. Az F) ábra egy hasonló, (41) tengelyen forgó tárcsát mutat háromszögalakú nyílásdkkal, melyeknél a (42) és (46) nyílás vörös, (0 á (43) és (47) nyílás sárga, a (44) és (48) nyílás kék ós a (45) és (49) nyílás zöld üveglemezzel van befedve. Az E) ábra szerinti (22) tárcsa iigy van a vetítőgép elé helyezve, hogy a vetítőgép sugara 15 mindig csak egy köralakú nyíláson; tud áthaladni, tehát minden esetben csak egyszínű fénysugarat állít elő, míg az F) ábra szerinti (40) tárcsának a gép elé való elhelyezése olyan, hogy egyidőben két-0 féle színű sugarat lehet vetíteni. Ezen tárcsák használati módját és hatását később fogjuk látni. A (19) ernyőn megjelent vetítőkép, a külső, rontóhatású fénytől olyképpen men-5 tesíttetik, hogy a (20) üveglapra a (21) géppel a (22) tárcsa közbeiktatásával, melyet percenként 600 fordulattal forgatunk meg (23) tengelye körül, vörös-, zöld-, sárga- és kékszínű fénysugarat bocsátunk. 0 Fent leírt fénytani törvény szerint a (25) néző nem a színes sugarakat, hanem a fényösszetétel által, mely a (22) vagy (41) tárcsa gyors forgása által keletkezik, csiak szürkés-fehér fényt fog a (20) üveg-5 táblán látni. A külső fény, mely a spektrum színeiből áll, a (21) gép által vetített színes sugarakban homogén színekbe ütközik, miáltal fényabszorpció keletkezik és így a külső fény már nem olyan intenzív, hogy hatásával a vetített képet 60 vagy annak élességét rontsa. A (20) üvegtáblán áthaladó színes sugarak legnagyobb részét és ezáltal azok rontóhatását a (19) felfogó ernyő sárga és a (16) vetítőháznak vörösre festett belső része vagy 65 abszorpciálja vagy olyan színösszetételek keletkeznek, melyekben a vetített kép a nappali fényben ülő (25) szemlélő közvetlen ránézéssel élesen látni fog. A (21) gép elé a (22) forgószíntárcsa helyébe a (40) 70 színtárcsát is tehetjük, a két tárcsa hatása majdnem egyenlő. A D) ábra szerintii elrendezésnél a (28) vetítőgéppel képet vetítünk a (29) tükör segítségével a (26) vetítőházban elhelye- 75 zett (30) fénytáteresztő, elől flourozott narancssárga üveglapra, mely előtt a (26) ház belülről vörösre festett (27) aknaszerű nyílást befödő (31) közönséges ablaküvegtábla van elhelyezve, melyre a (21) 80 vetítőgép segítségével a (22) vagy (40) forgó színtárcsán át színes sugarakat vetítünk, miáltal a C) ábra szerinti elrendezésnél leírt módon és okokból kifolyólag a nappali világításban ülő (25) néző a (30) 85 ernyőn megjelent képet közvetlen rátekintéssel élesen látni fogja,' A G) ábra olyan elrendezést mutat, ahol az (52) képfelfogó ernyő — jelen esetben mindkét oldalán flourozott narancssárga 90 üveglap — teljesen szabadon áll. Ha mint az ábrán feltüntetett, egymáshoz szögalakban felállított (50) ós (51) vetítőgépek kel a (22) vagy (40) tárcsákon át fentebb leírt módokon színes fénysugarakat A^e- 95 títiink, akkor ezen színes sugaraik az (52) ernyő előtt és magán az, ernyőn is egy intenzív szürkés-ibolyakékes színfoltot képeznek és ha ezen színfoltba az (53) vetítőgéppel — melynek fényforrása fele 100 akkora, mint az (50) vagy az (51) vetítőgép fényforrása — képet vetítünk, akkor abban a vetített kép aj C) ábra szerinti elrendezésnél a felemlített fénytani hatások alapján közvetlenül és élesen látható 105 lesz. Szabadalmi igények: 1. Berendezés diapozitívek és 'kinematografiai képeknek nappali világításnál való vetítésére, jellemezve zárt térben 110 felállított sárgára festett fényt át nem ereszitő képfelfogó ernyőre való képvetítésnek és ezen vetített képnek nappali természetes vagy mesterséges fénynek kitett síktükörben vagy sík- 115 tükrökben való letükröz,ése által.