85484. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dehydratációk, lepárlások, hőhatással előidézett és egyéb vegyi reakciók foganatosítására

csavarok módjára (c2) szeletekre vagy lapátokra oszthatjuk (6. ábra). A 7. és 8. ábrákon feltüntetett berendezés mindenekelőtt az egymásután elrende-5 zett egyszerű (A) fémteknőkből áll, amelyeknek tengelye kissé ferde helyzetű és amelyek (B) jelzésű födelekkel vannak lefödve: a teknőkben forgó csigákat, amelyek az 1. és 2. ábrák, illetve a 3. és 4. vagy 10 5. és 6. ábrák kapcsán leírtakhoz hasonlóan vannak kiképezve, (e) fogaskerekek, láncok vagy bármely más erőátviteli elemek segélyével hajtjuk. A (B) födelek, alsó részükön, illeszke-15 dési helyük szomszédságában és egész belső kerületükön (f) ereszekkel vannak ellátva, amelyek felfogják a kondenzáció termékeit, amelyeket a legalsó ponton, egy vagy több megfelelően elrendezett (g) nyí-20 lás útján távolíthatunk el. Mindegyik teknő feneke, magasabban fekvő részén, (h) nyílásban végződik, mely alkalmas (i) csatlakozás révén a következő teknő alsó végével közlekedik. 25 A fedélnek magasabban fekvő része másrészt egy vagy több (j) nyílással van ellátva, amelyek alkalmas (k) csőrendszer útján a felfogóedényekkel vagy kondenzátorokkal vannak összekötve. S0 A legutolsó jobboldali elem, külső pontján, a (C) kiürítőnyílással van ellátva, az elszenesített anyag kibocsátására, mely anyagot szükség esetén a berendezés hevítésére való tüzelőanyag gyanánt használ-35 hatjuk fel. Ez az utolsó (A3) elem valamely gázfejlesztőből vagy tűzhelyből jövő égési gázok segélyével hevíttetik, mely keringtetésre ' van berendezve és ezen célból a mindenek-10 előtt az (A3) elem alatt elhelyezett (G) terelőfalakkal van ellátva. E gázok a (D) torlaszfal alatt elhaladva a következő (A2) elem alá jutnak és így tovább, hogy végül a kéménybe távozzanak; az első (Al) elem 15 a tömített (E) adagoló tölcsérrel van felszerelve, mely alkalmas csappantyúval vagy elzáró tolókával van ellátva. A 10., 11. és 12. ábrákon feltüntetett berendezést lényegében véve a párosával kap-ÍO csolt (m, n) fémteknők alkotják, amelyek különböző magasságokban, vízszintesen vannak elrendezve és megfelelő alakú (o) ürös válaszfallal elkülönítve, amint azt metszetben a 10. ábra és hasonló, de na,-55 gyobb léptékű metszetben a 13. ábra mutatja, ahol is az (o) válaszfal csak az elemek végeinek szomszédságáig terjed (12. ábra), úgyhogy ott szabad (p) átjárást hagy meg. A két kapcsolt teknő mindegyike oly csigát tartalmaz, mely, köze- 60 pén, ketté van osztva, ahol is a két csigarészt egymással ellenkező értelemben forgatjuk, vagy pedig egyetlen, de oly (a) csigát alkalmazunk, melynek két fele egymással ellenkező csigamenetekkel van el- 65 látva, amint az a 12. ábrán látható. Az ekként kiképezett elemek mindegyike (q) födéllel van lefödve, mely a 13. ábrán és a 10. ábra jobboldalán látható keresztmetszeti alakban van kiképezve, úgyhogy az 70 lejtős boltozatot alkot; ez a (q) födél egész belső kerülete mentén, az illesztési hellyel szomszédos alsó részén (f) karimákkal vagy ereszekkel van ellátva, amelyek a kondenzált termékeket felfogják. 75 Hogy egy és ugyanazon elemnek két egymás mellé rendelt teknője között közvetlen közlekedést elkerüljünk, evégből az elem középrészén a kádsizerű (u) részt rendezzük el (12. és 14. ábrák), mely a (v) vá- 80 laszfallal van ellátva. A kezelendő anyag a középen lép be, ahol az az egyik és másik oldal felé irányíttatik és pedig az első (a) csiga hatása alatt, amint azt a készülék két szimmet- 85 rikus részében feltüntetett (FI) nyilak jelzik, majd az anyag a (p) átjárásokon halad át és a második (a) csiga hatása alá kerül, mely azt az (F2) nyilakkal jelzett irányban az elem közepe felé vezeti vissza, 90 ahol az anyag az (r) középső vezeték útján a második, az előbbi mellett elrendezett elembe jut. Annak teljes meggátlása céljából, hogy az elemek egyikében fejlődő gázok a közvetlenül felette lévő elemek 95 gázaival keveredjenek, két elem között a rekeszes (L) elosztószervet vagy dobot rendezhetjük el, amint azt a 18., 19. és 21. ábrák mutatják. A kezelendő anyag a 10. ábrán látható, felülről lefelé haladó utat 100 teszi meg. A lepárlásból származó ama gázok, amelyek nem kondenzálódnak és amelyeket ennek folytán az (F) karimák vagy ereszek nem fognak fel, a 7. és 11. ábrán lát- 105 ható különböző (j) nyílásokba jutnak, amelyek a fedél magasabb részén vannak elosztva és (k) csőtoldatok révén a (t) csővezetékkel összekötve, mely ezen gázokat a felfogó edénybe vagy kondenzátorba ve- no zeti. A 10. ábra szerinti berendezés kunyhóvagy nyeregfedél szerű alakot mutat, mely alá az égési gázok áramlanak be; ezen gázok keringését kellően elosztott (H) bor- 115 dázatok és (J) terelőfalak segélyével érjük el, mimellett a gázok alulról felfelé áramlanak, úgyhogy a legforróbb gázok az alsó