85484. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dehydratációk, lepárlások, hőhatással előidézett és egyéb vegyi reakciók foganatosítására

— 4 — teknőkkel, a hidegebb gázok pedig a felső teknőkkel jutnak érintkezésbe. Ily módon racionális hevítést és rendszeres kiaknázást foganatosíthatunk; a gázok azután a 5 (K) nyílás útján áramlanak ki és a kéménybe távoznak. E berendezések révén mindegyik elemet különböző hőmérsékletre hevíthetjük fel, ahol is a legmagasabb hőmérséklet az 10 utolsó elemnél uralkodik; a hőhatással való bontásnak alávetett termékeik a berendezést hevítő gázokkal ellenkező irányban keringenek és a fejlesztett gázalakú termékek közvetlenül távoznak, úgyhogy 15 elkerüljük azoknak a hevítő fallal való minden érintkezését és pedig az ereszekkel ellátott fedelek alkalmazása folytán, mely ereszek meggátolják a kondenzált termékeknek a teknőkbe való visszahullását. 20 Az ezen elemekben végbemenő lepárlás termékei, mint leírtuk, a födelek felső részében kiképezett nyílások útján, a kondenzált termékek pedig a födelek legmélyebben fekvő pontjain alkalmazott nyí-25 lások útján távoznak. A 19., 20. és 21. ábrákon feltüntetett berendezést (A) teknők oly sorozata alkotja, melyben a teknők lejtésének iránya teknőről teknőre változik, ahol is az anyag az 80 (a) csiga hatása alatt mindig alulról felfelé haladó utat tesz meg és a berendezés végein alkalmazott (M) kamrák közvetítésével megy át a következő teknőbe, mely kamrák az egyik teknő felső végét a kö-35 vetkező teknő alsó végével hozzák közlekedésbe és egy-egy csatornát alkotnak, amelyben a rekeszes (L) elosztószerv forog. A rajzon csak két egymás mellé helyezett teknő van feltüntetve, a teknők 40 száma azonban nincsen korlátokhoz kötve és azon szakaszok számától függ, amelyeken a kezelendő anyagokat át akarjuk vezetni. A két teknőt (q) födelek fedik le, ame-45 lyek boltozatot alkotnak és alsó részükön, az illesztési helyek szomszédságában, (f) ereszekkel vannak ellátva, amelyek legmélyebb pontjukon, az összegyűlt, kondenzált és ezen ereszek segélyével fel-50 fogott termékeket elvezető részt hordanak, míg a födeleknek magasabban fekvő pontjain, kellő számban, a már említett (g) nyílások vannak alkalmazva, amelyek a nem kondenzált gázalakú termékeket bo-55 csátják ki. Mindegyik egyszerű, lejtős elemet külön fedhetjük le egy-egy (q) födéllel, amint azt példaképpen a 7. és 8. ábrákkal kapcsolatban ismertettük, vagy pedig két-két, egymás mellé helyezett elem födeleit pá- 60 rosával egy darabban alkalmazhatjuk, melynek közös (w) válaszafala folyadékot tartalmazó (x) csatornába merül, mely ekként hidraulikus zárt alkot, amint azt a 21. ábra mutatja. 65 E berendezés használata mindenben hasonló a megelőzőkéhez. Az anyag az (E) tölcséren át az első elembe érkezvén, az (a) csiga hatása alatt előrehalad, a közbeiktatott (M) kamrába 70 ömlik és itt az (L) elosztószerv útján mozog tovább, mely ekként az anyagot a második elem kezdő részébe vezeti, ahol azt a csiga ismét megragadja és így tovább. Magától értetődik, hogy a különböző le- 75 írt foganatosítási alakok csak példaképpeniek és úgy a teknők, födelek, a kondenzált és gázalakú termékek elvezető nyílásai, valamint a teknők alatt elvonuló gázok keringtetése tekintetében sokfélekép- 80 pen módosíthatók anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. Szabadalmi igények: 1. Berendezés dehidratációk, lepárlások, hőhatásra beálló vegyfolyamatok, elsze- 85 nesítések és általában véve bármely más jellegű vegyi reakciók foganatosítására, jellemezve egyszerű, vagy kettős, lejtős vagy vízszintes fémteknőkben elrendezett szállítószervek (pl. ar- 90 chimedesi csavarok), a teknőket elzáró lejtős és boltozott födelek; ezeken alkalmazott furatok, továbbá a födelek belső kerülete mentén végigvonuló és a legmélyebben fekvő pontjukon nyílá- 95 sokba torkoló ereszek által, ahol is az említett szállítószervek a kezelendő anyagot késleltetve tolják előre, míg a födélereszek a kondenzáció termékeit fogják fel, a födélfuratok ellenben a 100 nem kondenzált gázalakú termékeket bocsátják ki, végül az ereszek alsó nyílásai az összegyűjtött kondenzált termékek elvezetését teszik lehetővé. 2.. Az 1. igényben védett berendezés foga- 105 natosítási alakja, jellemezve két-két szomszédos teknő között elrendezett elosztószervek által, melyek meggátolják az egyik teknő gázainak a másik teknő gázaival való elegyedését. UC 3. Az 1. és 2. igényekben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve vízszintes értelemben párosával csoportosított teknők, ezeknek végeit egymással összekötő, elosztószerveket tartal- HE mazó kamrák által, mely elosztószervek az anyagnak az egyik teknőből a