85469. lajstromszámú szabadalom • Ujítások tovamozgó gyermekjátékokon

5. ábra ezen játékszer módosított alakjának jobboldali nézete, távlati ábrázolásban. A 6. ábra a reverzáló szerkezet egy másik 5 foganatosítási alakjának alaprajza. A 7. ábra oly foganatosítási alakot mutat távlati oldalnézetben, amelynél az állat hátsó lábait hajtó görbített tengely közvetlenül hat ezen lábakra. A 10 8. ábra a játékok egyes alkatrész-csoportjainak a találmány szerint egyegy egyetlen huzaldarabból való készítését példaképpen a hátsó kerékpárra és a görbített tengelyre, a 9. ábrán pedig tri-15 ciklire való alkalmazásában szemlélteti. Az 1—4. ábrákon, melyek (1) lovon ülő (2) tüzért és (3) szerkocsit ábrázolnak, az (1) ló mellső lábai (4, 5)-tel, hátsó lábai pedig a (6, 7)-.tel vannak jelölve. A ló tör-20 zse a (9) mellső ós (10) hátsó kerekeken járó (8) koesivázon helytállóan van megerősítve, míg a ló (4, 5) lábai egy-egy (12) csap, hátsó (6, 7) lábai pedig egy-egy (13) csap körül forgathatók. A hátsó (10) 25 kerekeket a (11) kettős görbített tengely köti egymással össze, melynek egyik ága a (14) hajtórúd révén a (6) hátsó lábat, a (15) hajtórúd révén pedig a (7) hátsó lábat hajtja, vagyis ide-odalengeti, mi-30 helyt a játékot a gyermek a (8) váz mellső részéhez alul hozzákötött (20) zsineg vagy más vonóelem segélyével húzza és ezzel a (9, 10) kerekeket a (11) tengely lyel együtt foirgásba hozza. A (15) hajtó-35 rúd (16)-nál (4. ábra) van a (7) lábbal csuklósan összekötve; ugyanezen csuklóponthoz csatlakozik a (15) rúd folytatásába eső (17) rúd, mely (18)-nál van az (5) mellső lábbal ugyancsak csuklósan 40 összekötve úgy, hogy az (5, 7) lábak egymással egyidejűleg, de ellenkező értelemben lengenek ki. A (14) hajtórúd nem magával a (6) hátsó lábbal, hanem az utóbbira felerősített (19) reverzáló kulisz-45 szávai van csuklósan összekötve és pedig az 1. ábrán feltüntetett helyzetben ez a (14) hajtórúd a (19) kulisszának (kissé rugalmas) (21) végébe van becsappantva, amikor is a (14) hajtórúd a (19) kulisszá.50 val egyesített (6) hátsólábat a (21) pontnál fogva a (13) forgáspont körül a (7) lábnak fent ismertetett mozgásával ellenkező értelemben lengeti ide-oda; ugyanekkor a (23) rúd, mely a (21) csuklópont 55 mellett, de a (14) rúdtól különállóan csatlakozik a (6) hátsólábhoz és mely, ellenkező végén, a (4) mellső láb (24) pontjával van csuklósan összekötve, magának a (6) hátsó láb mozgásának hatása alatt a (4) mellső lábat is lengésbe hozza és pe- 60 dig a (6) hátsó lábbal ellenkező értelemben, minthogy a (4) mellső láb a (12) csap körül lengethető kétkarú emeltyű alkot és a (23) rúd ezen emeltyűnek felső karjával van összekötve. 65 A leírt hajtás folytán a játékszernek a (20) kötél segélyével való húzása alkalmával a ló a lépésben (trappban) való haladási módnak megfelelően mozog. Ha már most a lépésben való járásról az 70 iramban való haladás utánzására akarunk áttérni, akkor nem kell egyebet tennünk, mint a (14) hajtórúd végét a (19) kuliszszának vagy kényszerpálya-vezetéknek (21) végéből annak (22) végébe átcsap- 75 nunk (3. ábra), amikor is a (14) hajtórúd a (19) kulisszát ós így az ezzel mereven összekötött (6) hátsó lábat kényszermozgásúan átbillenti a (7) hátsó lábbal párhuzamos helyzetbe; ugyanekkor a kény- 80 szermozgásúan elfordított (19) kulissza a (21) pontnál fogva a (23) rudat is előretolja és ezzel a (4) mellső lábat is az (5) mellső lábbal párhuzamos helyzetbe billenti át, amint az a 3. ábrán látható. Et- 85 tői a pillanattól kezdve a játékszer tcfvahiizása közben a két hátsó láb, valamint a két mellső láb egymással azonos értelemben, de páronként egymással ellenkezően fog ide-odalengeni, ami az iramban 90 való haladásnak felel meg. Ezt az átváltást a találmány szerint előnyösen a hajtás közben is foganatosíthatjuk és pedig sokféle módon. Egyik ilyen megoldás az 1. és 3. ábrák szerint abban 95 van, hogy a (14) hajtórudat a (8) vázra (36)-nál forgathatóan felszerelt (35) szögemeltyűnek (37) kampós vége fogja szabadon körül, míg a szögemeltyűnek füllé meghajlított alsó (38) végéhez egy to- 10 vábbi (40) zsineg vagy vonóelem van kötve, melynek meghúzásával a (35) szögemeltyű felső karja felfelé kilengvén, a (14) hajtórudat felemeli és így ennek végét a (19) kulisszának (22) végébe helyezi 10 át, míg a (40) zsineg feszítésének megszűnésekor a (35, 14) rudazat saját súlyánál fogva ismét lesülyed. Itt tehát a gyermek egyszerűen kezében tairtja mindkét (20, 40) zsineget és ha az állandóan hú- 11 zott (20) zsineg segélyével vontatott játékszer járása közben az iramban való haladásra akar áttérni, nem kell egyebet tennie, mint a (40) zsineget is meghúznia. Megjegyzendő, hogy az említett (19) ku- 11 lisszának (21) és (22) pontjai a (13) for-