85469. lajstromszámú szabadalom • Ujítások tovamozgó gyermekjátékokon

— 230 — gásponttal egyenlő távolságban vannak és így maga a leírt reverzálás nem idézi elő a lábak gyorsabb lengetését; ez azonban teljesen felesleges is, mert az iramba való 5 áttéréshez a gyermek amúgy is önkénte­lenül és okvetlenül gyorsabban vontatja a játékszert (miután éppen ezt szándé­kolja), amikor is a kerekek gyorsabban forognak, tehát a lábakat hajtó (11) görbí-10 tett tengely is nagyobb fordulatszámmal fog járni. Az egész reverzálás azonban külön (40) zsineg alkalmazása nélkül, teljesen ön­működően is, pusztán annak hatása alatt 15 idézhető elő, hogy a gyermek a játékszert gyorsabban búzza; ezen eélból a játék­szert pl. akként egészíthetjük ki, hogy a (11) tengellyel kapcsolatban valamely is­meretes sebességregulátort, pl. centrifu-20 gális golyós regulátort szerelünk fel, mely a kerekek nagyobb sebessége, tehát a go­lyók szétlengése esetén ugyancsak magá­ban véve ismert módon valamely össze­kötő elem 'segélyével önműködően emeli 25 fel a (85) szögemeltyűt vagy közvetlenül a (14) hajtórudat. , A (7) hátsó láb (25) pontjával (4. ábra) a (26) lökőrúd van csuklósan összekötve, mely az (1) ló törzsén megerősített (27) 30 szemben vezetődik és melynek szabad vége a (7) hátsó lábnak minden hátralen­gése alkalmával egy-egy ütést rnéir a (2) lovas (28) combi-észére, mely az alsó láb­szárral szög- vagy könyökemeltyűt alkot, 35 mimellett a (2) lovas a (28) combrész helytálló (29) csuklópontjánál és a gyep­lőszíjat képviselő, de merev (33) huzal (34) végénél van az (1) lóval csuklósan összekötve, egyenként azonban szabadon 40 van a ló hátára ültetve; a (28) combrész (30)-nál, a lovas karja pedig (31)-nél van a lovas (1) törzséhez csuklósan kapcsolva. Ezek után világos, hogy a (29, 30, 31) és (34) csuklópontok csuklóparallelogram-45 mot alkotnak, minek folytán a (2) lovas, valahányszor a (26) rúd ütést mér a (28) /ombrészre, önmagával párhuzamosan emelkedik fel, hogy azután saját súlyánál fogva ismét visszaessék; ez a mazgás te-50 hát megfelel a lovaglók testmozgásának. A (26) rúd helyett a lovassal állandó ösz­szeköttetésben lévő rudat is alkalmazha­tunk, mely a lovas visszahúzását is esz­közli, az önsiily hatása alatti visszaesés 55 helyett. A leírt szerkezetek természetesen nem­csak kézierővel húzott, hanem rugóhajtású játékszereknél is alkalmazhatók. Az 5. ábra a (2) lovasra a leírt módon ütéseket mérő szerkezetnek egy másik, 60 egyszerűsített foganatosítási alakját mu­tatja. Itt ugyanis a mellső lábat hajtó (47) rúdba, mely (46)-nál csatlakozik a (45) hajtórúdhoz, a (43) kampószerű rósz van [a (47) rudat alkotó huzalnak egy- 65 szerű közbenső összehajtogatása révén] beiktatva, mely a (28) combrésszel egy darabból álló és szögemeltyűt alkotó alsó lábszárat szabadon átfogja és arra ugyan­olyan módon hat, mint a 4. ábra szerinti 70 (26) lökőrúd a (28) oombrészre. Ennél a megoldásnál tehát a (2) lovas mozgatását ugyanaz a rúd eszközli, mely a mellső lá­bat mozgatja és így külön lökőrűdra nin­csen szükség. 75 Az 5. ábra szerint továbbá a ló mellső lábai az 1. ábrától eltérően nem egyetlen merev darabból, hanem két csuklós tag­ból készítvék, tehát térdben hajlanak, de csupán hátrafelé, mimellett annak bizto- 80 sítására, hogy a mellső lábak alsó lábszá­rai az előremózgáskor lényegileg függé­lyes állásban maradjanak, a váz, mellső része (42) kengyellel van kiegészítve, mely a mellső lábak minden előremozgása al- 85 kalmával azoknak alsó lábszárát a függé­lyes állásban ütköző gyanánt önműkö­dően visszatartja. A 6. ábrán a reverzálásnak egyszerűsí­tett foganatosítási alakja van feltüntetve, 90 mely a (19) kulissza alkalmazását feles­legessé teszi. Ezen foganatosítási alak szerint a (6) hátsó láb (45) hajtórúd ja (48)­nál közvetlenül van összekötve a reverzá­lás előidézésére szolgáló (40) feszítő zsi- 95 neggel, mely a váz egy helytálló pontján elrendezett (49) kis csigán vagy fülben vezetődik. Ha a (40) zsineget meghúzzuk, akkor a (45) hajtórúd hátsó része meg­hajlik és így annak (50) vége, mely a (11) 100 görbített tengelyen csúsztatható, ennek jobboldali ágáról, a tengely forgása köz­ben, átosűsztatható a tengelynek másik ágára, amellyel a másik (7) hátsó lábat mozgató (15) hajtórúd van összekötve. 105 Ekkor tehát a két (15, 45) hajtórúd a (11) görbített tengelynek ugyanazon ágára, egymás mellé kerül és így a két hátsó láb egymással párhuzamos helyzetben kapja hajtását, éppen úgy, mint a 3. ábra esetén. 110 Ha a (40) zsineg feszítése megszűnik, ak­kor a (45) hajtórúd meghajlított része sa­ját rugalmasságánál fogva tér vissza ere­deti helyzetébe. A 7. ábra oly foganatosítási alakot mu- 115

Next

/
Thumbnails
Contents