85426. lajstromszámú szabadalom • vezetői fékszelep vonatok, vontató kocsik és egyéb járművek számára
— 2 — A találmány továbbá lehetővé teszi egy teljesen üres vonatot megfelelően fékezni, anélkül, hogy szükségessé válna az egész vonatnak egyes fékvezérlőszelepeit, 5 mint az eddigi fékeknél, beállítani. Ezt azáltal érjük el, hogy a vezetői fékszelep kezelőemeltyűjéiiek kitérése tetszőleges kiképzésű rögzítőszerkezet, pl. egy csavar vagy retesz segélyével akként határol-10 ható, hogy a normális vezetéknyomásnak pl. csak 0.8-5 atm. nyomáscsökentése 1.5 atm. fékezőnyomásnak megfelelően érhető el, ahelyett, hogy, mint a teljesen megrakott kocsiknál, a vezetéknyomáisnak 15 1.5 nyomáscsökkentése következnék be 3.5 atm. fékezőnyomásnak megfelelően. Ezáltal ugyanazt érjük el, mint a vacumfékeknél, melyeknél iires vonatnál a vaccumot 60-ról kb. 30-ra csökkentjük, 20 miáltal a fékező erő a fékvezérlőszelepek beállítása nélkül megfelelően gyengíttetik, amit a nyomólevegős fékekkel szemben általánosan mint igen jelentékeny előnyt vetnek latba. A találmány ugyan-25 ezen előnyt a nyomólevegővel működő fékek számára is biztosítja és ezt egyesíti ezeknek ama nagy előnyével, hogy sokkal magasabb nyomással dolgoznak, mint a vacuumfékek. 50 A gyors- és személyvonatoknál a viszonyok hasonlóak és itt a kívánt fékező erő ugyanoly módon érhető el. A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány tárgyát képező vezetői fékszelepnek váz-35 latos rajza van megadva, melynél a tetszőleges szerkezetű (a) nyomásszabályozó a (b) rúdnak beállításához mérten egy membrán vagy rugós tolattyú segélyével bizonyos meghatározott nyomást állít be K> és tart fenn önműködően a (c) vezetékben. A (b) rudat a (d) kezelőemeltyűnek a rajzlap síkjában való mozgatása által működtetjük. A nyomásszabályozóban vagy mellette az (e) zárószerkezet van Í5 elrendezve, melyet a (d) kéziemeltyűnek a rajzlap síkjából való kimozgatása által működtetünk. A 2., 3. és 4. ábrák a zárószerkezetnek különböző helyzeteit tüntetik fel. A 2. >0 ábra a töltőállást (manövrirozó állást) mutatja a nagy (z) nyílással; a 3. ábra a menetállás a kis (ö) nyilával és a 4, ábra a záróállás. Az elrendezés olyan, hogy ez a három különböző állás a fel>5 sorolt sorrendben érhető el. A (b) rúdnak vagy valamely vele öszszekötött alkatrésznek a rajzban fel nem tüntetett lökethatárolójával megakadályoztatik, hogy a légnyomás a fővezetékben bizonyos meghatározott mérték alá 60 sülyedjen. Az 5—10. ábrákban a találmány tárgyának egy különleges foganatosítási alakja van feltüntetve. A vezetői fékszelep a (h) tehermente- 65 sí tő dugattyúval, a (b) rúddal és az ezen megerősített (k) rugótámasztóval bir, mely részek az (r) hajtórúd, az (s) emeltyű, a (t) csap és a (d) emeltyű segélyével beállíthatók. Belül a (g) vezér- 70 tolattyú van elrendezve, mely az (n) vájatokkal és i(x) csatornával bir és a (b) rúdon szabadon eltolható, míg az (i) rugó a fővezeték nyomását a (h) tehermentesítő dugattyú beállításához mérten sza- 75 bályozza és a legkisebb vezetéknyouiásnál megfelelően meg van lazítva, maximális nyomásnál ellenben meg van feszítve. Az (a) szelepház az (f) bebocsátócsővel, a (c) vezetéktoldattal, az (u) ki- 80 bocsátónyílásai és a (v, w, y) vájatokkal bir és belsejében az (1) csúszóhiively van elrendezve, melynek falában az (m, o) bebocsátónyílások és a (p) kiibocsátónyílások vannak kivágva. Az (e) záróosap a már 85 említett nagy és kis (z, ö) nyílásokkal bir és szárán az (1) fogaskerék van elrendezve, míg az (a) tok felső részéhez a (2) vezetőfedél van hozzáerősítve, mely a (3) zárófedelet hordja. A <4) bilincs az (5) 90 fogas segmenssel és a fogazott (6) bordával van ellátva és ágyazásul szolgál a (d) kezelőemeltyűnek, melynek (7) rögzítőrúdja a (8) rugó által a (6) borda fogközeibe szoríttatik. Ezen bordának (11) 95 nyílásaiban a két (9) és (10) ütköző helyezhető el tetszőleges beállításban. A működés a következő: Mikor a mozdonyvezető a (d) emeltyűt az 5. és 6. ábrák szerinti helyzetbe mozgatja, a nyo- 100 mólevegő a mozdonynak főlégtartályából, mely állandóan pl. 8 atm. nyomáson tartatik, az (f) csövön és az (e) csapnak (ö) nyílásán, az (a) toknak (v) vájatán, továbbá az (1) hüvelynek a (g) tolattyú ál- 105 tal nyitva tartott (m) nyílásain, az (n) vájaton, az (o) nyílásokon és (w) vájáton át a (c) csőtoldathoz áramlik, mely a fővezetékhez van kapcsolva. A nyomólevegő addig áramlik a fővezetékbe, míg ebben a no nyomás pl. 3 atm. el nem ér, miire a vezeték nyomása, mely az (x) csatornán át a (g) tolattyú és (h) dugattyú közötti térben is hat, ezen tolattyút alsó záróállásába nyomja, mihelyt a tolattyúra kifejtett ve- 115 zetéknyomásnak axiális ereje az (i) rugónak ezáltal keletkező feszültségét eléri. Ez az erő a (b) rúdnak külső tengely-