85351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzerválószer előállítására és a hozzátartozó eljárás hús, szárnyas, halak és más élelmiszerek konzerválására

— 2 — tiálva és pedig vagy egyedül vagy pedig sinalbinmustárolaj jal összeköttetésben. Az új konzerválószernek az az előnye van, hogy a frissen tartás számára a más 5 cukorfajtákkal szemben a legmegfelelőbb cukorfajtából áll, másrészt, hogy a tejcukornak a d-glukose és d-galaktosere való felbontása, továbbá a tejcukor esterszerű vegyületeinek, illetőleg a d-glukose és d-10 galaktose képződése által megvan a lehetőség, hogy a konzerválószer a konzer^ válandó élelmiszernek megfelelően alkálmaztatik, minthogy a konzerválószer előállításánál vagy a glukose és galaktose 15 képződés vagy pedig az esterszerű vegyületek képződése többé-kevésbé előtérbe lép, illetőleg az egyik vagy másik teljesen elmaradhat. így pl. a tejcukornak d-glukose és d-galaktosera való szétválasztása 2C által meg lesz akadályozva a tejsav erjedése, melynek a tejcukor nagyon könnyen ki van téve és ezzel összeköttetésben meg lesz akadályozva a vajsav erjedése, mivel a d-glukose és a d-galaktose direkt erjedés-25 képesek, csak alkoholerjedés lép fel, mimellett a képződött alkohol a levegőn ecetsavvá oxidálódik, tehát a szer konzerváló hatása mindenekelőtt a konzerválandó tárgyak felületén erősebbé lesz. A tejcukor 30 esterszerű vegyületeinek, illetőleg a d-glukose és a d-galaktosenek a fellépése már magábanvéve is növeli a szer rothadásakadályozó hatását. A tejcukor szétválasztása még azzal a további előnnyel is bír, hogy 35 ezáltal tiszta glukose áll a konzerválás céljára rendelkezésre, míg a kereskedelemben kapható keményítőből előállított glukose még mindig kb. 40% direkt nem erjedő dextrinvegyületet (gallisiii) és kemé-40 nvítőt tartalmaz. Egy további, a tejcukor szétválasztása által nyert előny abban álll, hogy a d-glukose és a d-galaktose és a tejcukor, illetőleg a d-glukose és a d-galaktose esterszerű vegyületeinek előállítá-45 sára nem kell a tejből nyert tejcukrot felhasználni, hanem a konzerválószer előállítására felhasznált tejcukor szétválasztási képződményei a cukorrépamelasseból előállítható melibióseból nyerhetők, mely to-50 vábbá d-glukose és d-galaktosera -esik szét. A hígított ecetsav oldatának és a tejcukor szétválasztási termékeinek keverékéhez a célból teszünk hozzá sinalbinmustárolaj at, hogy az az erjedési folyamatokat teljesen 55 megakadályozza, illetőleg, hogy az erjedést a kívánt, megengedett határok között tartsuk. Az aetherikus mustárolaj hozzáadása egyúttal azzal az előnnyel is jár, hogy az mái1

egymagában is egy a rothadást megakadályozó szert képez. Az eddig ismeretes i eljárásoktól eltérőleg, melyek az aetherikus mustárolajat mindig több más aetherikus és aromatikus olajjal, fűszeressenciával stb. alkalmazzák, az új szer tehát azáltal van jellemezve, hogy az élelmiszer közvetlen ( konzerválására csakis a specifikus tulajdonságai alapján nem aetherikus sinalbinmustárolaj használtatik fel, mely csak a fehér mustár magjából nyerhető. Csakis ez a mustárolaj alkalmas a mi célunkra, mivel a rothadási és erjedési jelenségeket megakadályozó tulajdonsága mellett azzal a különös előnnyel bír, hogy vízgőzzel nem párolog el, azaz, hogy tulajdonképpen nem aetherikus, mivel közönséges hőmér- 7 sékletnél szagtalan és az íze nem oly erős, mint a fekete mustárból nyert aetherikus allylmustárolajé, továbbá, hogy felmelegítésnél és főzésnél szétesik, úgyhogy a főzött élelmiszereknél a sinalbinmustárolaj 8 erős ízéből mi sem érezhető, míg az allvlmustárolaj a legkisebb mennyiségű hozzákeveredésnél is bántó szagot okoz, köny•nyekre gerjeszt és főzés közben sem szenved oly elváltozást, hogv erősségéből ve- 8 szítene. A sinalbinmustárolaj rossz oldódása, vízben és vízgőzökben való el nem párolgása okozzák, hogy mustárliszt, mustárráöntés vagy fehér mustármag a kitűzött célra nem alkalmazhatók; sokkal 91 ajánlatosabb a sinalbinmustárolaj hozzáadása egy alkoholikus vagy emuisiószerű oldat alakjában. Az új szer emuisiószerű alkatrészei csakis oly anyagokból származnak, melyek 9E mint az emberi táplálószerek ízesítőszerei csaknem minden konyhában alkalmaztatnak. Az új szer tejcukor, annak szétesési termékei, ecetsav és sinalbinmustárolaj tartalma csak oly kis százalékát képezi IC a konzerváló folyadéknak, hogy annak a kezelt élelmiszer színére, szagára és ízére semmi hátrán\T

os bef olyását sem lehet megállapítani. A szer egyes összetevő részei kölcsönösen támogatják egymást a konzer- io váló hatásukban és a legkülönbözőbb élelmiszerek frissen tartására egy olcsón előállítható anyagól képeznek. A konzerváló folyadék a használatba kerülő gyönge telítési állapotában teljesen in tiszta és színtelen, azonkívül csaknem teljesen íztelen és semmi különös szaga nincsen. Az új szernek még értékes tulajdonsága, hogv a benne eltett élelmiszerekből, ha llí azok bármily hosszú ideig vannak is benne eltéve, sem fehérje anyagokat, sem más anyagot nem von el, ő maga pedig teljesen