85162. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító belső elégésű erőgépek számára

pedig a 4., 5., 6. és 7. ábrákon feltüntetett helyzeteknek megfelelően. Az A—B vonal a normális gasolinállást jelzi, mely a szabályozóhengernek a 8 '. és 11. ábrákon lát-5 ható összes helyzeteire érvényes. 1- és 2V

ábrán bemutatott foganatosításiv1

példa szerint az'elgázosító az £1) .ke-Vfcőtérfél bír, inely -áz erőgep szívjócsövével való összeköttetésre szolgál. A kevérő-10 tér alsó részéhez egy (2) légbebocsátó cső csatlakozik. Az (1) keverőtér egyik oldalán az úszóval ellátott (3) tüzelőaiyagtartány foglal helyet, valamint a jelen találmány lényeges részét alkotó (4) szabályözóhen-15 ger, mely arra szolgál, hogy a (3) tüzelőanyagtartányból jövő gasolingőzök alakjában vezettessék az (1) ke verőtéren átáramló levegőhöz. Az (1) keverőtérnek célszerűen a (4) 20 szabályozóheriger feletti részében egy (5) fojtószelep van elrendezve. A (2) légbebocsátócső ugyancsak egy (6) tbjtószeleppel van ellátva, miáltal az elgázosítóhoz < keresztül áramló levegő mennyisége min-25 denkor pontosan szabályozható. Az (1) keverőtér és (2) légbebocsátócső csatlakozási helyén egy (7) szelep van elrendezve, mely Célszerűen egy (8) spirálrugó hatása alatt áll. Utóbbi egy külső csavarmenetekkel el-30 látott (9) tokban foglal helyet, mely a (2) cső falában beállítható és azáltal a szelep terhelése pontosan szabályozható. ~ A (4) szabályozóhenger az elgázosító oldalfalában akként van elrendezve, hogy 35 azi (1) keverőtér felőli oldalon a (10) köpenyrésszel van körülvéve, mimellett az elgázosító fala és ezen köpenyrész között egy (11) hasíték vagy nyílás marad fenn! ; A (4) szabályozóhenger mindkét végén egy-40 egy (12, illetve 13) csappal van ellátva, melyek közül az előbbi a (14) fedőlapban, utóbbi pedig a (15) fenéklapban van ágyazva. A (14) fedőlap a szahályozó- henger felvételére szolgáló hengeres teret 4h felülről teljesen elzárja, míg a fenéklap egy hengeres (16) résszel van- ellátva, melybe a tulajdonképpeni (17) fenék van becsavarolva. A (15) fenéklap és ezen (17) fenék között tehát egy (18) tér áll elő, £0 mely a (4) szabályozóhenger felvételére szolgáló téren kívül esik. A (18) tér egy (19) furaton keresztül a (3) tüzelőanyagtartánnval áll összeköttetésben, míg a (18) tér és a (4) szabályozóhenger közötti ösz-55 szeköttetést a (13) csapban létesített tengelyirányú (20) furat biztosítja. A (4) szabályozóhengernek a köpenytérben való biztos és pontos ágyazását azáltal biztosítjuk, hogv a szabályozóhengert, ennek egyik homloklapja és a (14)" 6C fedőlap között elhelyezett (21) spirálrugó segélyével a f e n ék1ap hozt

i

szorítjuk. A szabályozóllengel*1

egyik* (l&f csapja azonfelül kúposán van kiképezve és ezen rész a (15) fenéklemezbe csavarolt (22) tömítő- 6c szelence ugyancsak kúposán megmunkált furatába illik.: "Maga "a (4)" szábályozóhenger is tüzelőanyagtartónak tekinthető, melyhez a gasolin a (19) furaton keresztül jut. Ez a sza- 7C bályozóhenger azonfelül ama szerve az elgázosítónak, mely a gasolint gőzök alakjában adja át a keverőtéren keresztüláramló levegőnek. Ezen átszármaztatás nagy f elszívóképességű anyag, jelen talál- 75 mány szerint előnyösen nemezből való (23) tömbök segélyével történik, melyek a (4) szabályozóhenger falában sugarasan vannak elrendezve. A (23) nemeztömbök akként vannak elhelyezve, hogy az (1) keverő- 80 téren átáramló levegő hatásának kitett külső felületeik az illető helyeken a hengerfelületbe esnek, míg befelé a (4) szabátyozóheinger belső hengerfelületéből kissé kiállanak. A (23) nemeztömbök részben 85 állandóan folyékony gasolinba merülnek és a merülés foka a szabályozóhenger helyzetétől függ. Jelen találmány szerint gondoskodás történik arról is, hogy ezen nemeztömbök fokozatosan kisebbedő vagy nö- 90 vekvő mértékben legyenek a felettük áramló levegő hatásának alávethetők. Ezt a hatást többféle módon érhetjük el. Az 1. és 2. ábrán bemutatott foganatosítási alaknál pl. a nemeztömbök egy oly vonal- 95 ban vannak elrendezve, a szabályozóhengerben, mely vonal a henger tengelyéhez képest ferde helyzetű. Maga a (11) hasíték vagy nyílás, ahol a nemeztömböknek a levegővel való érintkezése végbe mehet, 10 oly szélesre van választva, hogy a szabályozóhengemek egy bizonyos állásánál az összes nemeztömbök egyszerre szabaddá tehetők, azaz átáramló levegővel érintetnek. A (4) szabályozóhenger működése elő- 10 nyösen az (5) fojtószelep működésével áll összefüggésben, miért is utóbbinak forgástengelye az (1) keverőtéren kívül egy emelőkarral van ellátva, mely a (25) rúd segélyével a szábályozóhenger (12) csapján 1H megerősített emelőkarral áll összeköttetésben (2. ábra). Ha az erőgép a legkisebb sebességgel jár, akkor a (23) nemez töm bőket a szabályozóhenger burkolatának (10a) része majdnem 11, teljesen elfödi, minthogy a szabályozóhenger akként forgattatik el, hogy a (23) nemeztömbök az elgázosító (10a) falrészével