85162. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító belső elégésű erőgépek számára

kerülnek szembe. A legkisebb sebességnél csupán egyetlen nemeztömb, illetve ennek egy tört felületrésze marad az átáramló levegő hatása alatt és pedig azon nemez-5 tömbnek egy része, mely a (13) csaphoz legközelebb áll. Ha az erőgép sebessége növekszik, akkor a (4) szabályozóhenger c az árammutató járásával elletntétes értelemben forgattatok el, miáltal a (11) hasíté-10 kon keresztül nagyobb nemeztömbfelület válik szabaddá, illetve tétetik ki a* légáram hatásának és egyidejűleg a nemeztömbök nagyobb mértékben merülnek be a folyékony gasolinba. Ezek a viszonyok a 2. áblö rán láthatók, melyen a normális gasolinállást az A—B vonal jelzi. Ha az erőgép sebességét csökkentjük, akkor evvel egyide^ jűleg a szabályozóhengert az óramutató járásával megegyező értelemben forgatjuk el, 20 miáltal a (11) hasítékon keresztül levegővel érintkező nemeztömbfelület, valamint a nemeztömböknek gasolinba való merülési foka csökken. Ilymódon tehát elértük, hogy a robbanókeverék mennyisége és gasolingő-25 zökben való gazdagsága az erőgép mindenkori sebességének megfelelően szabályozható. Az (1) ke verőtér célszerűen a (10) köpenyrész szabad élének magasságában (2. 30 ábra) (27) szűkülettel bír, miáltal az átvonuló levegő áramlásában a szabályozóhenger nemeztömbjei felé terel tetik és ezáltal a gasoliingőzök tovaragadása hatásosabbá válik. 35 A 3—11. ábrákon feltüntetett foganatosítási alak a szabályozóhenger működése tekintetében' megegyezik a fentiekben ismertetettel. A különbség csupán a nemeztömbök elrendezésében áll. Az ezen ábrákon 40 látható szerkezeti megoldás szerint a (4) szabályozóhengert magában foglaló tok az előző kivitelnél alkalmazott (11) hasíték helyett egy tojásalakú (11a) nyílással bír és az itt (23a)-val jelzett nemeztömbök 45 a szabályozóhengerben különböző sorokban vannak elhelyezve. A (23a) nemeztömbök nagysága ugyancsak változhatok, miként ez a rajzon látható. Azok a nemeztömbök, melyek először kerülnek a levegő hatása 50 alá, nagyobb átmérővel bírnak, mint azok, melyek később tétetnek ki a keverőkamrán átáramló levegő hatásának. A 4. és 8. ábrák a szabályozóhengert abban az állásban tüntetik fel, melynél az 55 erőgép a legkisebb sebességgel bír. Ennél a helyzetnél csupán egyetlen (23a) nemeztömb felületének egy tört része áll az áramló levegő hatása alatt. Az 5. és 9. ábrák a szabályozóhengert az erőgép lassú járatának megfelelő helyzetben' mutatják be. Ek- 60 kor egy (23a) nemeztömb külső felülete teljesen szabad, míg két szomszédos nemeztömb csak részben. A 6. és 10. ábrák a szabályozóhengert oly helyzetben láttatják, melynél az erőgép már nagyobb se- 65 bességgel jár. Ebben az esetben három (23a) nemeztömb teljesen szabad, a hátralékos két nemeztömb pedig csak részben van elfödve. A 7. és 11. ábrák a szabályozóhengert az erőgép legnagyobb sebességé- 70 nek megfelelő helyzetben tüntetik fel. Itt már az összes nemeztömbök szabadok s így valamennyi az átáramló levegő hatása alatt áll. A 8—11. ábrákon A—B vonal a normális gasolinállást jelzi, mely mind a 75 négy esetre érvényes. Ebből világosan látható, hogy amilyen mértékben' válnak szabaddá a inemeztömbök, illetve tétetnek ki a levegő hatásának, ugyanoly mértékben nő a folyékony gasolinba való merülés 80 foka. A mellékelt rajz 2. ábráján a (23) inemeztömböknek a szabályozóhengerben •való elrendezése is fel van tüntetve. Eszerint a inemeztömbök a szabályozóhenger furataiban foglalnak helyet és helyzetűkben 85 (28) támaszok segélyével tarLatnak. A 8— 11. ábrák a nemeztömbök megerősítése tekintetében' némi módosítást mutatnak. Itt ugyanis a szabályozóhengerben létesített furatok csavarmenetekkel vannak ellátva, 90 úgyhogy a nemeztömbök lecsavarolhatók. A találmánybeli elgázosító a fentiekben leírt foganatosítási alakoktól eltérő kiképzést is nyerhet. Szabadalmi igények: 95 1. Elgázosító belső elégésű erőgépek számára, jellemezve azáltal, hogy az egy keverőtérből, egy tüzelőanyagtartányból és e kettő között elrendezett, a folyékony tüzelőanyagba merülő, ennek 100 elosztására szolgáló nagy felszívóképességgel bíró szervből s oly szerkezetből áll, melynek segélyévél ezen felszívószerv a keverőtérben akár fokozatosan', akár pedig hirtelen tehető ki a levegő 105 hatásának oly célból, hogy a robbanókeverék minősége az erőgép mindenkori megterhelésének megfelelően legyen változtatható. 2. Az 1. igénypontban védett elgázosító fo- 110 ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyagot felszívó- és elosztószerv akként van kiképezve, hogy a keverőkamrán átáramló levegő hatásának kitett felület fokozatos vagy hirtelen nö-115 velhető vagy csökkenthető, de ezen vál-