84346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogénvegyületek előállítása céljából

be a berendezés csövei és edényei közé, ha azonban nem akarjuk az olaj források fölött összegyűlő gázt vagy földgázt használni, akkor a (25) hevítő berendezés és 5 az einyelető kamra között megfelelően elrendezett és szabályozott szelepek segítségével olyan összeköttetést létesíthetünk, hogy magában a berendezésben fejlődött könnyű gázokat és gőzüket vezethetjük 10 vissza a végső kondenzátor elhagyása után és használhatjuk fel hőhordozókként. A leírásban a gáz kifejezést permanens gáz értelemben s a gőz kifejezést kondenzálható illó anyag értelmében használtuk 15 és ahol a gázok és gőzök vagy gáz és göz kifejezéssel éltünk, ez alatt olyan anyagon értünk, amely permanens gáz és kondér; zálható anyag elegyéből állhat és valószínűleg ebből is áll. Akár földgázt, akár 20 olajforrások fölött összegyűlő gázt szállít a (28) kompresszor, a leírt rendszer légköre változó arányokban permanens gázból vagy gázokból és illó kondenzálható szénhidrogének gőzéből vagy gőzei-25 bői áll egészen a (3) elnyeletőig, amelyben a cseppiolyós szénhidrogén jóformán egész megmaradó illó anyagot vagy gőzt elnyeli és magával viszi, úgy hogy száraz permanens gáz, azaz gőztől mentes gáz 30 ömlik vissza a (74) szelepen a rendszerbe vagy távozik a (68) és (70) csöveken. A (25) hevítő berendezés, ami az eljárást illeti, bárminő módon lehet szerkesztve, ha csak a gázokra és gőzökre a kívánt 35 hőhatást kifejti, előnyös azonban az alább leírandó hevítő berendezésnek használati*, amely a találmány egy részét alkotja ós a 2—4. ábrán van feltüntetve. A függőleges (76) oldalfalak és (77, 78) 40 homlokfalak körülzárta hosszúkás (75) kemence-teret a (80) lánghíd és belső függőleges (79) harántfalak több (81) hevítőkamrára és a (82) tűzkamrára osztják. Az utóbbiban előnyösen cseppfolyós vagy 45 gázalakú tüzelőanyaggal táplált megfelelő (83) tüzelőszerkezet van elrendezve. A (80) lánghíd fölött a forró gázok (84) nyílásokon át jutnak a (82) kamrából a (81) kamrákba, amelyeken egymás után 50 haladnak át. Az első (79) fal felső vége felé (79a), a második közepe táján (79b), ős a harmadik (79) fal ismét felső vége (79c) nyílással van ellátva, minek folytán a forró gázok a (75) kemence hosszában 55 kanyargó úton vonulnak át. A hátsó (78) fal közepe táján a (86) kéménnyel közlekedő,. (85) füstcsatornába vezető nyílással van ellátva. Minden egyes (81) kamrában függőlegesen elrendezett egymással összekötött (87) csövekből álló 60 egy-egy csőcsoport van elrendezve, amelyeken a kezelendő gázok vagy gőzök áthaladnak, hogy kellőkép felhevüljenek és megbontassanak, mielőtt a (24) csatornán keresztül a (23) reakciókamrába jutná- 65 nak. A (81) kamrák mindegyikében a fenék fölött vízszintes (81a) cserép-iválasztófal van elrendezve, amely a kamráknak íütött részét elzárja és a (82) kamrából jövő forró gázok kiszabadulását meg- 70 akadályozza. Minden egyes kamra teteje hasonló (81b) választófallal van elzárva, amelyen a (87) csövek felső részei áthatolnák. A hevítőberendezés tetején történik a gázok és gőzök bevezetése a már 75 leírt (29) csővel közlekedő (89) beömlési csövön. Az utóbbi egy harántirányú (88) gyüjtőcsőbe torkollik, amelyből a gőzök és gázok az első (87) csőcsoport (90) esősorába jutnak, amelynek minden egyes 80 csöve alsó végén egy-egy a (81a) választófal fölött elhelyezett (91) gyiijtőszekrénynyel kapcsolatos. Az utóbbiak mendegyikével a csőcsoport következő sorának egy-egy csöve közlekedik alsó végén, míg 85 la csövek felső vége a (81b) fal alatt elrendezett (92) gyüjtőszekrónnyel van összekötve. E gyüjtőszekrények mindegyike ismét a csőcsoport következő sora egy-egy csövének felső végével kapcsola- 90 tos, amelyeknek alsó vége megint a (91)hez hasonló alsó gyüjtőszekrénnyel közlekedik. Ez az elrendezés valamennyi csősoron át folytatódik, úgy hogy a gőzök és gázok zeg-zugos úton föl-le vonul- 95 nak át a csőcsoporton. A cső-csoport utolsó csősorának felső végei a (81b) fal fölött harántirányban elrendezett (93) gyüjtőcsőbe torkollanak, amelyet harántirányú (94) csonkja a következő csőcso- íoo port bevezető (95) gyüjtőcsövével köt össze, amely a leírt (88) gyüjtőcsőnek felel meg. Valamennyi csőcsoport ugyanúgy lehet elrendezve és szerkesztve, mint az első, úgy hogy leírásuk fölösleges. 105 A csövek végei előnyösen alul is, felül is áthatolnak a (91,92) gyüjtőszekrényeken, úgy hogy a szabad levegőre kinyúló (91a, 91b) holt végek állnak elő, amelyeket (96) süvegekkel elzárunk. A csövek ezeknél a no forró gázok útjából kinyúló holt végeiknél könnyen hozzáférhetők, belsejüknek kaparó vagy más szerszám segítségével való tisztítása céljából. Az egyes, hőnek ki nem tett (96) süvegek ugyanis könnyen 115 levehetők és visszatehetők, úgy hogy minden egyes cső rongálás nélkül könnyen tisztítható.