84346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogénvegyületek előállítása céljából
— 8 — Az egyes csövek a 4. ábra szerint a szaggatva feltüntetett (x) oldalnyílásokon keresztül közlekednek a (91), ill. (92) szekrényekkel. Látható, hogy a (89) esö-5 vön beömlő gőz vagy gáz zeg-zugos úton áramlik a hevítőberendezésnek leghidegebb helyétől a legmelegebb felé, úgy hogy fokozatosan melegszik fel és nem éri hirtelen magas hő, amely esetleg tökéle-10 tes disszociációt és kátránynak, valamint hasonló, a csöveket eldugó anyagoknak lerakódását eredményezné. A 3. ábra baloldalán a gáznak és levegőnek a (83) tüzelőszerkezetbe való be-15 ömlését a hevítőberendezésben kellőkép egyenletes hóviszonyok fenntartása céljából szabályozóberendezés van feltüntetve. Előnyösen az ismert villamos szabályozóberendezést alkalmazzuk, amely-20 nek (98) vezetékei az 1. ábrán csak a (23) kamrával kapcsolatban feltüntetett pirometrikus készülékkel vannak összekötve, amelynek révén a (23) kamrában levő előre meghatározott hőmérséklet szabá-25 lyozza a tüzelőanyagnak és levegőnek beömlését a (83) tüzelőszerkezetbe. Minthogy ez a szabályozás nem esik a találmány keretébe és más módon is történhetik, annak részletes leírását mellőzzük. 80 Az 1. ábrán a kiömlő gázokat vezető (58) esőivel kapcsolatban egy (49c) termosztatikus szabályozót tüntettünk fel a víznek a (49) szórófejbe való beömlését szabályozó (49b) szelep vezérlésére, úgy 35 hogy a vízmennyiséget a kiömlő gázoknak előre meghatározott hőmérséklete szabályozza. Ez a termosztatikus szabályozó bárminő ismert szerkezetű lehet. Az 1. ábrán feltüntetett, már említett (17) fel-40 szín szabályozó a cseppfolyós anyag vagy olaj kívánt felszínének a (19) és (21) elpárologtatókban és a (23) reakciókamrában való fenntartására szintén bárminő ismert szerkezetű lehet. Különösen alkal-45 rnas azonban e célra a találmány keretébe tartozó és a 8—10. ábrákon feltüntetett készülék, melynek leírása következik. A felül (100) fedővel, alul (101) fenéklappal elzárt (99) tok (102) csőtoldatával a 50 már leírt (18) csőhöz csatlakozik. A (99) tokban kiegyensúlyozott (103) dugattyús szelep van elrendezve, amelynek orsója csuklósan (105) harántrúdhoz van kötve, amelyet két végén (106) összekötőrudak a 55 (108) csapok körül lengő (107) emelőrudakhoz kapcsolnak. A (108) csapoknak (109) csapágyai a (99) tokhoz rögzített (110) tartógyámokra vannak erősítve. A (107) emelőknek másik végei hasszúkás csiaplyukaikba illesztett (111) csapok se- 60 gítségével a (112) úszónak felső végeivel van összekötve, amely úszó az olaj felszínnek a (99) tok belsejében való változásai szerint emelkedik és süllyed. Ez elrendezés folytán az úszónak emelkedő és süly- 65 lyedő mozgása a (103) szelep dugattyújának ellenkező mozgását idézi elő és ekként a (16) csövön beömlő olajmennyiséget szabályozza. A (16) cső a (17) felszínszabályozót megkerülő (16a) vezetékág 70 segítségével a (99) tok (113) fenéknyílásával is kapcsolatba hozható, amikor is az olaj a (103) szelep megkerülésével ömlik a (99) tokba. A 11. ábra az egész berendezésnek oly 75 módosítását tünteti íel, ameyben a (19, 21) elpárologtatókból a gőzök a (25) hevítőberendezés helyett közvetlenül a (23) reakciókamra beömlési végébe vezethetők; továbbá a (60) kondenzátort elhagyó 81) maradók gázok és gőzök a (3) elnyeletőtorony mellőzésével vagy megkerülésével közvetlenül a (28) kompresszor beömlési terébe irányíthatók; ezenfelül még egy (84x) kompresszor van elrendezve vala- 85 mely külső gőzforrásból bevezetendő gáz komprimálására és a rendszerben fenntartandó nyomás előidézésére. Az előbb leírt eljárás szerint a hőhordozó közeg nemcsak a végső kondenzátorból kikerülő maradék gázokból és könnyű gőzökből, hanem az elpárologtatókból származó nehezebb gőzökből is áll, mely utóbbiak a hevítő berendezésen áthaladtukban egyszersmind felbontat- 95 nak. E módosított berendezés segítségével a végső kondenzátort elhagyó maradék gázokai és könnyű gőzöket használjuk fő hőhordozó közegként, ellenben az elpárologtatókból eredő gőzöket közvetlenül a ioo reakciókamra forró beömlési végébe vezetjük, hogy ott a hevítőberendezésből érkező forró gázokkal összekeveredve, felhevüljenek és bomlást szenvedjenek. Ez főként annyiban előnyös, hogy az elpáro- 105 logtatókból eredő nehéz gőzök nem kerülnek az igen forró csövekkel érintkezésbe, hanem mindjárt a reakciókamra kívánt bontási hőmérsékletére hevíttetnek. E célból a (43) gőzvezetékbe (77x) 110 szelep van beiktatva és a (43) gőzvezetéknek a (19, 21) elpárologtatókhoz csatlakozó részéből (75x) gőzeső vezet a (23) reakciókamra beömlési végébe, amely gőzcső (76x) szelep segítségével nyitható, 115 zárható vagy a gőzáramlás szempontjá-
