84346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogénvegyületek előállítása céljából
— 6 — láló gázt és levegőt részben önműködően elzárja; viszont, ha a hőmérséklet a kívántnál lejebb száll, akkor az égők több gázt és levegőt kapnak. Ilyen önműködő 5 hőmérsékletszabályozó használata mellett egyenletesebb hőmérsékletet tudunk fenntartani kapcsolatban a nyomásnak fentebb leírt egyenletes szabályozásával a hőmérséklettől független eszközök segítségével. 10 Azt találtuk, hogy kb. 17.5 kg/cm2 a legkedvezőbb nyomás petróleumnak benzinné való átalakítására s a hőmérséklet a (23) bontó, ill. reakció-kamrában kb. 430 CJ legyen. Hogy a bontó kamrában 430 C° 15 hőmérsékletet tartsunk fenn, a hevítőbcrendezést elhagyó hőhordozó gázokat és gőzöket rendszerint kb. 564 C°-ra kell hevítenünk, tekintettel a cseppfolyós szénhidrogének elpárologtatási és átalakítási 20 munkájához szükséges hőenergiára. A folyós szénhidrogén anyag bomlása aa elpárologtatókban, valamint a reakció-kamrában megy végbe és e bomlási termékek nagy része gőz alakjában keresztülmegy 25 a (25) hevítő berendezésen és e közben kisebb molekula-csoportokra bomlik szét tovább, azonban az átalakulás és a kívánt termékké való vegyülés legnagyobbrészt a (23) reakció-kamrában megy végbe, 30 amelyben a (25) hevítő berendezésből érkező hőhordozó szénhidrogének hatnak a cseppfolyós anyagra és az ebből keletkezett gőzalakú bomlási termékekkel keveredve azokkal a legkedvezőbb nyomáshő-35 mérsékleti viszonyok között újra egyesülnek. Amint már leírtuk, ezek a gázok és gőzök azután a (19, 21) elpárologtatókon haladnak át, s bennük az olajat előmele-40 gítik, majd a közbenső (47) kondenzátorba jutnak, amelyben a végső termékben nem kívánt nehéz gázokat a vízpermet kondenzálja, míg a kívánt termékeket tartalmazó gázok és gőzök a végső (60) kondenzá-45 torba mennek át. A nehéz kondenzátumok a hőkicserélőkből és a közbenső (47) kondenzátorból a forró (52) aknába folynak le s az (55) szivattyú visszajuttatja azokat további kezelés céljából a (19, 21) hő-50 kicserélőkbe. Látható tehát, hogy a felbontandó, ill. kezelendő cseppfolyós olajtömeg sehol sincs közvetlen láng vagy a kamrák falát érő más hőforrás szenesítő hatásának kitéve, hanem csak a (25) he-55 vítő berendezésből érkező forró bomlási termékek és a (23) reakció-kamrából származó fokozatosan lehűlő termékek hatnak reá. A kívánt terméket tartalmazó gázok és gőzök a (60) kondenzátoron áthaladva a 60 (62) gyűjtőtartányban gyűlnek össze, míg a könnyebb gázok és gőzök a (66) csövön a (3) elnyeletőbe jutnak, ahonnan, miután a bennük foglalt könnyebb gőzöket a beömlő folyós szénhidrogén, pl. petro- 65 leum, elnyelte és a körfolyamba visszavitte, felhasználás vagy tárolás céljából a rendszerből kivezethetők vagy pedig a körfolyamba ismét visszavezethetők, hogy mint hőhordozók működjenek, avagy a 70 kívánt terméket szaporítsák, amint ezt fentebb leírtuk. A találmány tárgyát tevő eljárásnak további előnye, hogy az olajforrások felett összegyűlő gázokban foglalt gőzöket 75 gyakorlati értelemben teljes egészükben a kívánt termék, pl. benzin előállítására használhatjuk fel. Ez nemcsak azokra a gőzökre vonatkozik, amelyek a benzint rendszerint alkotják, hanem a benzingö- go zöknél könnyebb gőzökre is, amelyeket a folyós szénhidrogénből származó gőzzel vegyileg egyesíteni tudunk akként, hogy benzintartalmú termék áll elő. Ezt úgy érjük el, hogy a végső kondenzálás után g5 megmaradó gőzöket a beömlő cseppfolyós szénhidrogénnel érintkeztetjük és ettől elnyeletve visszavisszük a rendszerbe az ebben fenntartott hőmérsékleti és nyomásviszonyok hatása alá. Ily módon ezek a 90 rendszeren körfoilyamatosan visszafelé átvezetett könnyebb gőzök egyéb bomlási termékekkel újra egyesülnek a kívánt termékké vagy pedig tovább szétbomlanak permanens gázokká, amelyek az elnyelető 95 tornyon keresztül a rendszert értékes melléktermékként végképen elhagyják. Ekként nemcsak hogy a hőmérsékletet és nyomást egyaránt a bomlásra és újraegyesülésre legkedvezőbb módon szabá- 100 ly ózzuk, hanem hatásosan kezelhetjük a könnyebb gőzöket is, amelyek a legnehe zebben bonthatók fel és egyesíthetők és azokat kívánatos termékekké alakíthatjuk át. 105 A „bomlás" szót olyan értelemben használjuk, hogy az nem jelenti szükségképen a molekuláknak kisebb molekulákká ós telítetlen molekula-töredékekké való abszolút szétesését, hanem az atomoknak a ma- 115 gas hőmérséklet előidézte szabad állapotát is, melynek következtében azok alacsonyabb hőmérsékleteken könnyebben egyesülnek. A gőzöknek és olajoknak átalakításához 120 szükséges hőt előnyösen a felhevített szénhidrogén gázokkal és gőzökkel visszük
