84009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldható anyagoknak tisztítására és kivonatolására
— 2 — tabb (körülbelül 1.35 fajsúlyú) folyadékfelületére folyatjuk, miközben az egész a caliche-ágyon át igen lassan átszivárog. Ha a hozzáadott mosóvíz mennyisége 5 nagyobb, mint az a vízmennyiség, mely a körfolyamatból a fentemelített módokon elvonatott, akkor a keringő folyadék mennyiségét a normális mennyiségre kell visszavinni, amit célszerűen azáltal érünk 10 el, hogy a koncentrált folyadékot az (X) elgőzölögietőben közvetlenül a kristályosítás előtt besürítjiik. A kivonatolás és a keringés közben a folyadékok hőmérséklete fokozatosan nö-15 vekszik és pedig a pl. kimerített calichet befogadó tartályban uralkodó 30° C-től kezdve egészen a kristályosításra kész folyadékot felvevő tartályban uralkodó 1.10° C hőmérsékletig. A folyadékot egyet-20 len tartályban sem kell forrási hőmérsékletre hevíteni. II. példa. A továbbiakban a találmányt képező eljárásnak egy további f'oganatosítási mód-25 ját arra az esetre nézve ismertetjük, amikor a finom és a durva anyagot külön-külön kezeljük. A száraz nyersanyagot mindenekelőtt annyira aprítjuk, hogy ugyanúgy, mint a fenti példában, 1 cm2 kereszt-30 metszetű nyíláson átférjen. Ezután az aprított anyagot egy dobon vezetjük át, melynek nyílása 2.5 mm, ami által a finomabb részeket a durvább részektől elválasztjuk. Az egész tömegnek (finom és 35 durva részeknek) kezelésére alkalmazott visszavezetett folyadéknak egész mennynyiségét mindenekelőtt a sóknak a finom részekből való kivonatolására használjuk. A kivnatolást bármilyen alkalmas kJ-40 képzésű keverőedényben végezzük, mely a folyadék mozgatására szolgáló eszközökkel és hevítőberendezéssel van ellátva, így pl. használhatunk PaChuca-tartályt vagy más keverőszerkezetet. Ezáltal a sókat a 45 finom részektől gyakorlatilag tökéletesen kioldhatjuk. Ezt követőleg" a pépet előnyösen egy osztályozó berendezésbe vezetjük, ami által a homok, mely leülepedni törekszik, kiválasztatik, mire a pépet szűr-50 jük és mossuk és a mosóvizet a visszavezetett folyadékot felvevő főtartályba vezetjük. Az osztályozóból jövő anyalúg nagy mennyiségű finoman elosztott anyagot szuszpendált állapotban tartalmaz. Ezt 55 a folyadékot a folyadékmozgató berendezésbe vezetjük, ahol a folyadékba levegő is lép. Ilyen berendezésként az érceknek az ismert habúsztató eljárással való előkészítésénél alkalmazott bármilyen berendezés szolgálhat. így pl. a folyadékot 60 négyszögletes keresztmetszetű függőleges tartályok sorába vezethetjük, melyek forgó vízszintes folyadékmozgatókkal és célszerűen fenekükön egy-egy a levegő bevezetésére szolgáló nyílással vannak el- 65 látva. Ezen berendezésben a folyadékot mozgásba hozzuk és egyúttal levegőt vezetünk a folyadékba; ugyanekkor a folyadékhoz célszerűen egy kismennyiségű pelyhesítő és habképző szert adhatunk. így 70 pl. a száraz iszapnak minden tonnájára körülbelül 4 kg olajat vagy olajkeveréket adhatunk, pl. olajsavnak és fakátránynak keverékét. Az iszapnak főrésze most a folyadéktól a felszínen úszó hab alakjában 75 elválik, mely kimosható és ezután hulladékként eltávolítható. Az iszapnak az a része, mely nem emelkedik hab alakjában a folyadék felszínére és a folyadékban marad, a kavarás és a levegő bevezetése foly- 80 tán teljes egészében pehelyalakot vesz fel. A durvább részeknek kezelésére azt az eljárást alkalmazzuk, melyet a fentiekben az aprított nyersanyag egész tömegének kezelése számára leírtunk. Azt találtuk, 85 hogy a pehelyalakú iszapot tartalmazó folyadékból az iszap a már leírt módon az (L) kivonatoló tartályokban levő anyagrétegen lerakódik. A fenti leírásban a „nyersanyag" kifeje- 90 zéssel azt a. kiindulási anyagot értjük, mely a kivonatolandó sókat tartalmazza. Megjegyezzük, hogy ez a megjelölés felöleli mindazon termékeket, melyek a nátriumnitrátnak calicheből való előállításá- 95 nál, pl. „costra", „ripio", „borras" stb. név alatt ismeretesek és melyeknek az a jelleg j zetességük, hogy belőlük nitrátok termelhetők ki. A „nyersanyag" kifejezés nem szorítkozik kibányászott anyagra, hanem 100 magában foglal más eljárásokból származó hulladéktermékeket is. A fentiekben továbbá a „pelyhesítő szer" kifejezést használtuk. Természetes, hogy előre nem tudjuk megadni mindazon 105 anyagokat, melyek pelyhesítő szerekként sikerrel alkalmazhatók, de pelyhesítő szerek, mint csoport, az anyagoknak jól ismert szemét képezik. Példaképp megemlítjük, hogy hatályos pelyhesítő szereket 110 képeznek a zsírsavak, pl. olajsav, olajak ós zsírok trigliceridjei, fakátrány, enyv, keményítő, szappan, továbbá olajsavas kalcium, nátriumszilikát, nátriumaluminát stb., de hogy adott esetben ezen, 115 vagy más ismert anyagok közül melyik lesz hatályos, kísérleti úton állapítandó meg.
