84009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés oldható anyagoknak tisztítására és kivonatolására

Bármilyen adott pelyhesítő szerrel végzett egyszerű előzetes kísérlet alapján megállapíthatjuk, hogy az illető anyag a péppel összekeverve, levegő bevezetése 5 közben az iszaprészeknek hatályos pelyhesedését létrehozza-e és mindenütt, ahol a találmányt képező eljárás alkalmazásra talál, rendelkezésre fog állni egy -a helyszínén található olaj vagy más anyag, 10 mellyel a pehelyképződést, amennyiben az szükséges, elősegíthetjük. Az említett kísérlet következőkép végezhető : Normális forró cirkulációs folyadékkal 15 a nyersanyaghói pépet készítünk, mely körülbelül annyi iszapot tartalmaz, mint amilyen az iszaptartalom a gyakorlatban várható. A pépet azáltal állítjuk elő, hogy a finoman őrölt nyersanyagot a forró cir-20 kulációs folyadékkal összekeverjük és a keveréket időszakonkint több órán át felkavarjuk addig, míg a kívánt mennyiségű iszap képződött. A szuszpenzió stabilitása részben attól függ, hogy a folyadék 25 és a nyersanyag mennyi ideig érintkeztek. Kísérleti célokra a 2. ábrán feltüntetetthez hasonló berendezést szerkesztünk, mely hengeres alakú, 20 cm átmérőjű és 30 cm magas és melynek kavaróedénye 30 keresztmetszetben 10 cm2

nagyságú és 25 cm magas. A kísérleti tartályt vendégfenékkel látjuk el, úgy, amint ezt a 2. ábrán feltüntettük, de a fűtő kígyócsövek nem szükségesek. A kísérleti tartályt 35 nyersanyaggal töltjük meg, melyet a gyakorlati üzemben alkalmazott mértékig aprítunk ós az iszapot tartalmazó folyadékot a kavaróedényen át töltjük be, úgy hogy a calicheon át lefelé folyik addig, míg esak 40 a tartály meg nem telt. A tartályban levő folyadékot egy a tartálynak alsó kúpos részére ható lángzóval hevítjük. Most a folyadékmozgatót forgásba hozzuk, úgy hogy az a folyadékot keringteti és azután 45 beadagoljuk azt az anyagot, melynek pehelyképző képességét meg akarjuk vizsgálni. Ezen anyagot a kavaróedénybe adagoljuk és pedig egyszerre mindig csak kis mennyiséget viszünk be. A folyadéknak 50 tisztulási mértéke megfigyelhető és ezáltal a beadagolt anyagnak pehelyképző képességét megállapíthatjuk. Általában azt találtuk, hogy a kísérleti berendezésben levő anyag minden tonnájára eső pehelyképző 55 anyagnak kilogrammokban kifejezett mennyisége valamivel nagyobb, mint amennyi a rendes üzemben szükséges. A találmány értelmében létrehozott pelyhesedés nem eredményezi szükségképen az iszapnak lerakódását és csak az szükséges, 60 hogy amikor a folyadék az adagon áthatol, a pelyhesített iszap az adagon lerakódjék és a folyadék tisztán menjen keresztül. A pelyhesített iszapnak a folyadékból való eltávolítására a folyadékot más szűrő- 65 ágyon, pl. koksztömegen is vezethetjük át. Szabadalmi igények: 1. Eljárás oldható anyagoknak az azokat tartalmazó nyersanyagból való kivonatolására, azáltal jellemezve, hogy a fel- 70 hevített oldó folyadékot az aprított nyersanyag tömegén és egy tartályon át keringtetjük, melyben a folyadékot (előnyösen levegő bevezetése mellett) mozgásba hozzuk, oly célból, hogy a 75 folyadékban tartalmazott iszapot vagy egyéb finoman elosztott anyagot pehelyalakba vigyük át. 2. Eljárás oldható anyagoknak az azokat tartalmazó nyersanyagból való kivona 80 tolására, azáltal jellemezve, hogy a felhevített oldó folyadékot az aprított nyersanyag tömegén és egy, egy folyadékmozgatót tartalmazó tartályon át keringtetjük, miáltal a folyadékot (elő- 85 nyösen levegő bevezetése mellett) mozgásba hozzuk, oly célból, hogy a folyadékban tartalmazott iszapot vagy egyéb finoman elosztott anyagot pehelyalakba vigyük át. 90 3. Az 1., illetve 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az oldó folyadékhoz annak mozgatása közben kis mennyiségű pehelyképző szert (pl. olajat) adunk. 95 4. Eljárás oldható anyagoknak az azokat tartalmazó nyersanyagból való kivonatolására, azáltal jellemezve, hogy a felhevített oldó folyadékhoz pehelyképző szert adunk és a keveréket az aprított 100 nyersanyag tömegén át lefelé keringtetjük, amikor is a pelyhesített iszap az adagnak szilárd maradékán leülepszik, míg a folydék tisztán lép ki. 5. Eljárás oldható anyagoknak az azokat 105 tartalmazó nyersanyagból való kivonatolására, azáltal jellemezve, hogy a kilúgozó művelet alatt az aprított nyersanyaggal először is felhevített oldó folyadékot hozunk érintkezésbe és a 110 folyadékot ezután akkor, amikor a nyersanyaggal nem áll érintkezésben (előnyösen kavarás és levegő bevezetése által) oly pelyhesítő szerrel keverjük, mely a szuszpendált récsecskéket pely- 115