83877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás celluloza fermentálására
Megjelent 1934. évi jun iu s hó 15-én . MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83877. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás cellulóz fermentálására. Langwell Herbert mérnök Stockton-on-Tees. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. A cellulóz fermentálását már sokszor vizsgálták, de a fermentálás körülményeire vonatkozó adatok ellentmondók s eddig még nem vezettek gyakorlati eljá-5 rásra. A jelen találmány szerint a cellulóz fermentálását a következő feltótelek mellett végezzük: 1. A fermentáló masszát ismert módon szellőzzük s a mikroorganizmusok, szellő-10 zési fokát szabályozzuk oly célból, hogy a keletkező termékek minőségét vagy menynyiségét szabályozzuk. 2. A beoltást azáltal végezzük, hogy a nyersanyaghoz fermentálásban lévő nö-15 vényi anyagot, pl. istállótrágyát, tóiszapot, csatornaüledéket, vagy rothadó pelyvát adagolunk, mely adalékok a szükségelt mikroorganizmusokat tartalmazzák; a tömeget jól keverjük és annyira felhi-20 gítjuk, hogy a szellőzés, a savasság és a hőfok lehetőleg egyenletes legyen. 3. A fermentáló massza lényegileg neutrálisán tartására neutralizáló anyagot, pl. porított mészfcarbonátot adagolunk. 25 4. A hőmérsék 25° és 60° C közt változhat. Ismert szervetlen, vagy szerves tápsókat, mint niagnésiát, hamuzisírt, foszforsavat és nitrogént ammóniumsók, vagy más vegyületek alakjában adagolhatunk. 80 5. Ha rögtön az oltás után heves erjedést akarunk létesíteni, egy a nyersianyagnál oldhatóbb és könnyebben fermentálódó indítóanyagot alkalmazhatunk, melynek alkalmazásától azonban kedvező 35 körülmények között el is tekinthetünk. 6. Ilyen körülmények között, különösen ha az erjesztést 60°-on végezzük, a hatás annyira gyors, egyenletes és tökéletes, hogy ecetsav és hasonló zsírsav,ak, valamint éghető gázok gyártására használ- 40 ható. Még azon esetben is termelhetünk éghető gázokat, melyek oxigéntől lényegileg mentesek, ha szellőzést alkalmazunk is, feltéve, hogy ezt okszerűen végezzük s a szellőző levegőt olyan mérvben vezet- 45 jük be, hogy az oxigén az anyagban a bevezetés mérve arányában oldódhassék. Ily célból a levegőt a folyadékba likacsos diafragmán keresztül szoríthatjuk, vagy a folyadékot egy olyan kisebb folyadék- 50 résszel keverhetjük, melyet előzetesen nyomás alatt telítettünk levegővel. Ha nyers cellulózt, pl. szalmát dolgozunk fel, a benne lévő nitrogén a termékekben ammónia alakjában fog mutat- 55 kőzni, míg a szulfátok szulfidekké redukálódnak. így pl. egy 220 liter köbtartalmú agyagedényt, melyet kívülről vízköpeny révén 60°-ra hűthetünk, s mely laza fedővel, ka- 60 varóval és légporlasztóval van ellátva, 180 liter szellőzött lágy vízzel, 2.5 kg félkész szulfitcellulózzal, 1.5 kg precipitált mészkarbonáttal, 0.12 kg glucossal, egyenként 0.12 kg ammoniumklorid- 65 dal, konyhasóval és káliumfoszfáttal és kb. 0.5 kg trágyával töltünk meg, mely utóbbit egy gőzölgő istállótrágyadomb közepéről vettünk ki. Az adagot mindaddig kavarjuk, amíg az eloszlás tö- 70 kéletessé nem vált is azután a keveréket 12—24 órán át állni hagyjuk, amíg a cellulózrostok a felszínre nem kezdenek emelkedni. Az elegyet ezután lassan keverjük s naponta 1—2 órán át szellőzzük, 75 amíg a fermentálás túlságos lassúvá, vagy a cellulóz majdnem kimerültté nem válik,
