83877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás celluloza fermentálására

Megjelent 1934. évi jun iu s hó 15-én . MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83877. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás cellulóz fermentálására. Langwell Herbert mérnök Stockton-on-Tees. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. A cellulóz fermentálását már sokszor vizsgálták, de a fermentálás körülmé­nyeire vonatkozó adatok ellentmondók s eddig még nem vezettek gyakorlati eljá-5 rásra. A jelen találmány szerint a cellu­lóz fermentálását a következő feltótelek mellett végezzük: 1. A fermentáló masszát ismert módon szellőzzük s a mikroorganizmusok, szellő-10 zési fokát szabályozzuk oly célból, hogy a keletkező termékek minőségét vagy meny­nyiségét szabályozzuk. 2. A beoltást azáltal végezzük, hogy a nyersanyaghoz fermentálásban lévő nö-15 vényi anyagot, pl. istállótrágyát, tóisza­pot, csatornaüledéket, vagy rothadó pely­vát adagolunk, mely adalékok a szüksé­gelt mikroorganizmusokat tartalmazzák; a tömeget jól keverjük és annyira felhi-20 gítjuk, hogy a szellőzés, a savasság és a hőfok lehetőleg egyenletes legyen. 3. A fermentáló massza lényegileg neu­trálisán tartására neutralizáló anyagot, pl. porított mészfcarbonátot adagolunk. 25 4. A hőmérsék 25° és 60° C közt vál­tozhat. Ismert szervetlen, vagy szerves tápsókat, mint niagnésiát, hamuzisírt, fosz­forsavat és nitrogént ammóniumsók, vagy más vegyületek alakjában adagolhatunk. 80 5. Ha rögtön az oltás után heves erje­dést akarunk létesíteni, egy a nyersianyag­nál oldhatóbb és könnyebben fermentá­lódó indítóanyagot alkalmazhatunk, mely­nek alkalmazásától azonban kedvező 35 körülmények között el is tekinthetünk. 6. Ilyen körülmények között, különösen ha az erjesztést 60°-on végezzük, a hatás annyira gyors, egyenletes és tökéletes, hogy ecetsav és hasonló zsírsav,ak, vala­mint éghető gázok gyártására használ- 40 ható. Még azon esetben is termelhetünk éghető gázokat, melyek oxigéntől lénye­gileg mentesek, ha szellőzést alkalmazunk is, feltéve, hogy ezt okszerűen végezzük s a szellőző levegőt olyan mérvben vezet- 45 jük be, hogy az oxigén az anyagban a be­vezetés mérve arányában oldódhassék. Ily célból a levegőt a folyadékba likacsos diafragmán keresztül szoríthatjuk, vagy a folyadékot egy olyan kisebb folyadék- 50 résszel keverhetjük, melyet előzetesen nyomás alatt telítettünk levegővel. Ha nyers cellulózt, pl. szalmát dolgo­zunk fel, a benne lévő nitrogén a termé­kekben ammónia alakjában fog mutat- 55 kőzni, míg a szulfátok szulfidekké redu­kálódnak. így pl. egy 220 liter köbtartalmú agyag­edényt, melyet kívülről vízköpeny révén 60°-ra hűthetünk, s mely laza fedővel, ka- 60 varóval és légporlasztóval van ellátva, 180 liter szellőzött lágy vízzel, 2.5 kg félkész szulfitcellulózzal, 1.5 kg preci­pitált mészkarbonáttal, 0.12 kg glucos­sal, egyenként 0.12 kg ammoniumklorid- 65 dal, konyhasóval és káliumfoszfáttal és kb. 0.5 kg trágyával töltünk meg, mely utóbbit egy gőzölgő istállótrágya­domb közepéről vettünk ki. Az adagot mindaddig kavarjuk, amíg az eloszlás tö- 70 kéletessé nem vált is azután a keveréket 12—24 órán át állni hagyjuk, amíg a cel­lulózrostok a felszínre nem kezdenek emelkedni. Az elegyet ezután lassan ke­verjük s naponta 1—2 órán át szellőzzük, 75 amíg a fermentálás túlságos lassúvá, vagy a cellulóz majdnem kimerültté nem válik,

Next

/
Thumbnails
Contents