83551. lajstromszámú szabadalom • Építőelem betonból cementbők, vagy efféle anyagból

M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83551. SZÁM. — VJII/a. OSZTÁLY. Építőelem betonból, cementből vagy efféle anyagból. Purnelle János József építész Brüszel. A bejelentés napja 1922. évi január hó 5-ike. Belgiumi elsőbbsége 1919. évi március hó 28-ika. A találmány betonból, cementből vagy efféle anyagból készült oly építőelemekre vonatkozik, melyek válasz- és külsőfalak előállítása céljából, párosával egymás , mellé rakva üregeket vagy csatornákat, hagynak maguk között. ' A találmány tárgyát alkotó építőelem függélyes homlokfalból áll, melynek oldalperemei merőlegesen kiszögellő függélyes i szárnyakkíűt vannak ellátva, miáltal szögleteket alkotnak. Ezek a szárnyak, a homlokfallal ellentétes peremeiken meg vannak duzzasztva és az így keletkezett dudorok segélyével egymásba fogódznak és i a különböző elemeket egyesítik, különösen, amikor egymástól legnagyobb távolságban vannak. A szembenfekvő elemek párhuzamos szárnyai végigcsúsznak egymás mellett, abban a mértékben, melyben l az elemeket közelebb hozzuk egymáshoz, hogy vékonyabb falat kapjunk. A legkisebb vastagságú fal előállításával a szárnyak az ellentétes elem homlokfaláig érnek. Az elemeknek egymásba kapcsoló-i dását a hosszirányban emellett mindig a szárnyak létesítik, míg a harántirányban való kapcsolódást közvetlenül a dudorok eszközlik a legnagyobb falvastagságoknál, kisebb falvastagságoknál pedig a szárnyak I és a dudorok között fennmaradó hézagokba bevezetett (pl. beöntött) töltőanyag létesíti a kötést. A szárnyak célszerűen a függélyes homlokfal alsó szegélye alá nyúlnak és , ugyanolyan darabbal ezen válaszfal felső szegélye alatt maradnak, úgyhogy az elemek egymásfölé helyezett függélyes irányban egymásba kapcsolódnak. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját 40 szemlélteti és számos kiviteli módot és változatot tüntet fel. A 2. és 3. ábrák axonometrikus ábrázolásai az 1. ábra szerinti elemnek, mely célszerű kiviteli alakot szemléltet, (a) jelöli 45 a függélyes homlokfalat, (b) a szárnyakat és (c) a kapcsoló dudorokat. A szárnyak között meghagyott közök egyenlőtlenek, még pedig úgy, hogy a közbülsőkét szárny közötti távolság a legkisebb. 50 A találmány ezen foganatosítási alakjának előnye, hogy lehetővé teszi különböző hosszviságú, egyszerűbb elemek előállítását, amilyenek pl. a 4—8. ábrákban vannak szemléltetve. Ezek az elemek 55 vagy az 1—3. ábrákban szemléltetett elem megosztása, vagy az előállításra szolgáló öntőforma fölösleges részeinek lefedése útján állíthatók elő. A 9., 10. és 11. ábrák három változatot 60 szemléltetnek, melyeknél az (a) fal nem sík, hanem görbe felületet alkot. A 9. ábra szerinti kivitelnél a szárnyak sugaraiakúak, úgyhogy vízszintes sugárirányú elemet alkotnak, míg a 10. és 11. 65 ábrák szerinti kivitelnél az (a) fal függélyes irányban van meggörbítve és homorú felületet alkot a 10. ábrában, a 11. ábrában pedig domború felületet. Emellett a (b) szárnyak sugárirányúak, ahol is szabad 70 végeik a 10. ábra szerint magasabbak, a 11. ábra szerint pedig alacsonyabbak az (a) fal vastagságánál. Ezek az elemek körkeresztmetszetű szerkezetek, pl. kémények, kutak, ciszternák, boltozatok, le- 75 folyócsatornák előállítására szolgálnak. A 12—15. ábrák oly elemeket szemléltetnek, melyeknél a homlokfal rézsútosan