83551. lajstromszámú szabadalom • Építőelem betonból cementbők, vagy efféle anyagból
lefelé dűl, tehát nem merőleges a szárnyakra. Ezek az elemek boltozatköveket vagy gyámívek zárókövét alkotják, ahol is a szárnyaknak a homlokfallal szomszé-5 dos szegélyei a homlokfallal egy szintben vannak. A 16. ábra sarokelemet szemléltet, mely az 1—3. ábrákban szemléltetett elem változatának tekinthető. Az (a) fal szöglet 10 alakjában van kiképezve és a (b) szárnyak is megtartják helyzetüket, csupán a végszárny van kiképezve az (a) fal hozzácsatolt részének végén. A 17—25. ábrákból kitűnik, hogy az (a) 15 falat egészben vagy részben meg is duplázhatjuk, akár azért, hogy a falvastagságot növeljük, akár azért, hogy jobb szigetelést kapjunk, akár pedig architektonikus hatások létesítése céljából. 20 A 16., 17. ós 20. ábrákban szemléltetett elemeket éppen úgy és éppen olyan feltételek mellett oszthatjuk meg, mint az 1—3. ábrákban szemléltetett elemeket. A 18. és 19. ábrákban szemléltetett, rész-25 ben megvastagított elemek igen alkalmasak telt falban elhelyezett pillérek előállítására, míg pl. a szögletalakú elemek, melyeknek jellegzetes alakját a 16. ábra szemlélteti, valamint a merevített szög-30 alakú elemet, melynek típusát a 20. ábra mutatja (esetleg megosztva), igen alkalmas támaszok, elszigetelt pillérek, stb. előállítására. A 26. ábra az elemeknek habarccsal 35 való összeillesztési . módját szemlélteti, mely habarcs a szárnyak közötti függélyes hézagokban vízálló is lehet. Az 1. és 26. ábrák azt is mutatják, hogy egyetlen alakzattal különböző vastagságú falakat 40 állíthatunk elő. A 27. ábra elemek és dlemrészek alkalmazását és öszeillesztését tünteti fel, még pedig részben egyszerű, részben merevített elemekből, melyek különböző vastag-45 ságú falat alkotnak. Az előadottakból kitűnik, hogy a találmány szerinti építőelem előnyei a következők: A belső falsík el van szigetelve a külső falsíktól; belső vagy külső kiszöge-50 léssel bíró falvégződések létesítését teszi lehetővé, melyek megengedik ajtó- és ablaktokok behelyezését; a falvastagság tág határok között változtatható; téglarészeket is alkalmazhatunk és egész hom-55 lokzatokat téglából állíthatunk elő; tetszőleges terjedelmű sarok- vagy középpilléreket készíthetünk az elemekből, még pedig úgy befalazott, mint elszigetelt pilléreket. A szerkezetek tetszőleges részét pl. azáltal merevítjük, hogy cementet vagy effélét töltünk a falak között fennmaradó üregekbe. Az üregeket a mindenkori célnak megfelelően képezzük ki, aszerint, hogy kanalizációt óhajtunk benne elhelyezni, vagy ventilációt létesíteni. Szabadalmi igények: 1. Építőelem betonból, cementből vagy efféle anyagból, jellemezve függélyes homlokfalának oldalperemein merőlegesen kiszögellő, sarkokat alkotó szárnyak által, melyek a homlokfallal ellentétes peremeiken meg vannak duzzasztva ós az így keletkezett dudorok segélyével egymásba fogódznak akkor, ha az egymással szemben álló elemek egymástól a legnagyobb távolságban vannak, ahol is a szembenfekvő elemek párhuzamos szárnyai egymás mellett végigcsúsznak, abban a mértékben, melyben az elemeket egymáshoz közelebb hozzuk, hogy vékonyabb falat kapjunk, úgyhogy a legkisebb falvastagság előállításánál a szárnyak az ellentétes elem homlokfaláig érnek, mimellett az elemeknek egymásba kapcsolódását mindig a szárnyak létesítik, míg a harántirányban való kapcsolódást közvetlenül a dudorok eszközlik a legnagyobb falvastagságoknál, kisebb falvastagságoknál pedig a szárnyak és a dudorok között fennmaradó hézagokba bevezetett (pl. beöntött) töltőanyag létesíti a kötést. 2. Az 1. alatti igényben védett építőelem foganatosítási alakja, jellemezve a végszárnyait között elrendezett, egy vagy több közbeeső szárny által. 3. Az 1. és 2. alatti igényben védett építőelem foganatosítási alakja, jellemezve a függélyes homlokfalból merőlegesen kiszögellő, négy függélyes szárny által, melyek közül kettő a homlokfal végein sarkot alkot, ahol is a homlokfallal ellentétes peremeiken dudorokkal ellátott szárnyak közötti távolságok egyenlőtlenek és a közbeeső két szárny közötti távolság a legkisebb. 4. A 3. alatti igényben védett építőelem foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapcsoló dudorok a végszárnyaknak és az egyik közbeeső szárnynak belső, továbbá a másik közbeeső szárnynak mindkét felületén vannak kiképezve.