83446. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli kétütemű motor

hely marad, úgy hogy azokat henger körül nagyobb számban rendezhetők el és így a beáramlás szabályosabb lesz. A kar-. burálás természetesen úgy a szivattyú 5 előtt, mint amögött, vagy magában a hen, gerben végezhető, tehát a leírt berendezés explósiós, egyennyomású és vegyes rendszerű motoroknál egyaránt alkalmazható. A 6. ábrán feltüntetett kivitelnél a hen.0 gernek a be- ős kibocsátó nyílások között fekvő részén egy hűtőköpeny van elrendezve, mely a hengernek a karburáit gázok segélyével való hűtését teszi lehetővé. Vízzel csak a hengernek a kibocsátó nyí-15 lás fölötti vége van hűtve. A gázt a forgattyúház bebocsátó nyílásaihoz vezető gyűrűs csatorna felfelé meg van hosszabbítva és a (10) köpeny által körülvett (9) kamrába megy át, mely a 30 szokásos vízkamrához hasonló, azonban a jelen esetben a kamrából csak egy (11) nyílás vozet kifelé ós ez a nyílás a (6) kibocsátó csatorna alatt a henger érintőjének irányában van elrendezve. ~'> A karburátor, mely közvetlenül a (11) nyílással van összekötve, vagy még célszerűbben, mint alább látni fogjuk, magára ezen nyílásra szerelhető, a benzin elgőzölgcse folytán lehűtött gázt a nyíl 0 irányában a (9) kamrába szállítja. A (11) nyílás tangenciális elrendezése következtében a gáz keringő mozgásba jön és miután a lehűtendő hengerfelületén spirális vonalban körülhaladt, a bebocsátó • > nyílásokhoz jut. A hengeren szárnyak vagy csatornák rendezhetők el, vagy egy vékony bádoghüvely is erősíthető a hengerre. A fenti berendezésnek az az előnye van, 40 hogy a gáz felmelegszik és összekeveredik, tehát homogénné válik. Továbbá a gáznak a beszívás alkalmával kapott sebessége a bebocsátó nyílások hírtelen elzárása után is megmarad, minek következtében nem 45 lépnek fel lökések és visszatorlódások, amelyek a szokásos berendezéseknél előfordulnak. Ennélfogva a gáznak a karburátorhoz való haladása szabályozva van ós a tehetetlenség, ahelyett, hogy ártal, mas hatást (visszatorlódást) eredményezne, minden elzárásnál a gáznak a (10) köpenyben való összenyomását idézi elő. Minthogy ez az összenyomás a beszívás sebességének függvénye, ennélfogva ked-55 vezőcn segíti elő a szivattyútér megtöltését a motor nagy sebességei esetén. Lassításnál ellenben a gáz lassabban kering a henger körül és így elég ideje van, hogy magasabb hőmérsékletet vegyen fel, ami az esetben használt szegényebb keve- 60 rék meggyújtását és elégését elősegíti, ámbár a kompresszió a hengerben kisebb mérvű. A 8. ábra oly karburátort mutat, amely közvetlenül a (10) köpeny (11) nyílására 65 van szerelve. Ez a karburátor csak olyan kétütemű motoroknál alkalmazható, amelyek a henger és a szivattyú között a fent leírt fojtóberendezéssel vannak ellátva. Az alapelv a következő: A szivattyúban 70 a dugattyú minden lökete alkalmával létrejövő nyomáscsökkenés arra van felhasználva, hogy a karburatorba a kívánt mennyiségű égőanyagot szállítsa és pedig mielőtt a levegő a karburatorba lépne. A 75 jelenlegi karburatoroknál az égő folyadékot az a nyomáscsökkenés viszi magával, amely a motor által beszívott levegőnek többé-kevésbé fojtott áramában létesül. Ezen nyomáscsökkenés, valamint a leve- 80 gőnek és égőanyagnak azon mennyisége között, amelyet a motor mindenkori megterhelése megkíván, alkalmi berendezések létesítnek többé-kevésbé megfelelő viszonyt. Azonban még mindig fennmarad 85 az a nehézség, hogy a levegő és az általa tovavitt folyadék tehetetlensége különböző s a két közeg nem ugyanazon törvényeknek engedelmeskedik. A jelen berendezésnél a levegő szaba- 90 don halad a szűkülő (13) és bővülő (12) csatornákban, amelyek a fúvókák ismeretes törvényei szerint vannak elrendezve, hogy a maximális teljesítményt adják. Itt fölösleges az áramot túlságosan foj- 95 tani oly célból, hogy a nyomáscsökkenés rohamos legyen, mivel a (14) gyűrűs fúvókához a (15) csatorna által vezetett folyadékot egy megterhelt tartány szolgáltatja. Megállítás alkalmával a (15) csa- 100 torna alsó részét egy (17) diafragmával összekötött (16) tű vagy könnyű szelep (vagy pedig egy ugyanazon feladatot teljesítő dugattyú) zárja el, amikor is a tartányból (18) csatornán át érkező folyadék 105 nem haladhat tovább. A (17) diafragmának a (16) tűvel átellenes oldala egy többé-kevésbbé hosszú (19) csatorna útján a szivattyúval van összekötve, minek következtében a (20) kamra 110 belseje, melynek egyik falát a (17) diafragma alkotja, a szivattyúban egymást követő nyomásingadozások hatásának van kitéve. Mihelyt a bebocsátó nyílásnak szabaddá tételét megelőző nyomás- 115 csökkenés elég nagy lesz, a (16) tű az égő-